Szerző: Dojcsák Dániel

2013. június 20. 14:27

Elkelt az otthoni 3D-nyomtatás egyik úttörője

Az otthoni 3D-nyomtatás lelkes startupja, a MakerBot feladta függetlenségét, 403 millió dollárért vásárolta meg a céget a Stratasys, egy professzionális 3D nyomtatókat gyártó cég. A felvásárlás nem ellenséges volt, sokkal inkább életmentő a nagyon hirtelen növekedő startup számára.

Bre Pettis, Adam Mayer és Zach Smith 2009-ben indította el közös vállalkozását, a MakerBot Industriest, aminek célkitűzése, hogy otthoni környezetben is használható asztali 3D-nyomtatót hozzanak létre. A terv sikerrel is járt, a legelső működő prototípus azonnal felkapottá tette a céget. Alig két hét alatt sikerült eladni 20 darabot az egyébként borsos árú otthoni 3D-nyomtatóból, amivel a felhasználók a méretkorlátok figyelembevételével gyakorlatilag bármilyen tárgyat elkészíthettek műanyagból otthon. Azóta az új modell kiforrottabb, olcsóbb (2800 dollár) és nagyobb felbontásra képes, a Replicator fantázianevű nyomtatókat viszik, mint a cukrot.

Pettis a felvásárlás kapcsán azt nyilatkozta, hogy a cégük a 3D-nyomtatás iparágában körülbelül olyan szerepet tölt be, mint a 80-as években a PC-piacon az Apple. Korai modelljeiket az Apple I modellek jelentőségéhez hasonlítja - az már más kérdés, hogy az Apple nem adta el magát, míg a MakerBot feladta függetlenségét és hagyta, hogy bekebelezze a főként a 3D-nyomtatás prototípusgyártást támogató ipari megoldásaival kísérletező Stratasys digitális nyomdacég.

Ipari és otthoni

A tavaly decemberben tőzsdére lépett Stratasys a 3D-nyomtatási piac ipari oldalának egyre jelentősebbé váló szereplője, ami a nagyon drága és ipari minőségű szerkezetekre épít. Az általuk nyomott tárgyak legalább olyan minőségűek, mint bármilyen más, komplex gyártástechnológiával készültek, a felbontás pedig kellően nagy ahhoz, hogy a tárgyak akár mérnöki tervezéshez, építészetben és egyéb precíziós területen is használhatóak legyenek. A MakerBot ennek éppen az ellentéte, hiszen a 3D nyomtatást otthoni környezetben implementálja, a minőség felett az egyszerűség dominál, illetve az, hogy az egész területet szórakoztatóvá tegye az érdeklődő jómódú középosztály számára is. Ez a párosítás akár jól is működhet a jövőben egy közös cégben, ha a belső falak megmaradnak és nem nyomja el az ipari cég a konzumer részleget.

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x)

A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x) A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

A MakerBot hihetetlen sebességgel lőtt ki a semmiből, nemrégiben nyitott egy 4500 négyzetméter területű összeszerelő üzemet Brooklynban, ahonnan ki tudja elégíteni a vevői igényeket. A cég korábban sikeresen vonzott be 10 millió dollárnyi kockázati tőkét és egészen idáig úgy tűnt, hogy a növekedéshez egy újabb tőkebefektetési kör szükséges. A hirtelen hízás viszont rontotta a cég hatékonyságát, a felvásárlás talán stabilizálhatja a belső állapotokat is. A felvásárlás nélkül is túlélhetett volna a cég, de a befektetők még mindig nagyon ferde szemmel néznek minden olyan vállalkozásra, ami hardvert készít. A 3D nyomtatás azonban sokkal több annál, már most is, mint hardvergyártás, valójában egy módszert fejlesztenek, amivel a bitek térbeli formákká alakíthatóak.

A felvásárlás miatt a MakerBot viszont elveszíti nyílt forráshoz és a tudásmegosztáshoz való eddigi vonzódását, az alapítók gyakorlatilag minden értéküket odaadták egy nagyobb cégnek. Az Apple-höz való hasonlítgatásból pedig annyi mindenképp igaz, hogy anno a 80-as években sem volt újdonság a számítástechnika, de az Apple elérhetővé próbálta tenni az emberek számára is. Ilyen formán a MakerBot is egy forradalmár cég, ami egy ipari technológiát áthozott a konzumer világba.

Előfizetési lehetőség a NetAcademia és a Training360 mind a 600 online tanfolyamára 1 éven át 1 tanfolyam áráért. Siess, ez az őrült ajánlat csak október 31-ig él!

a címlapról