Újra Kína vezeti a szuperszámítógépes listát
Bemutatkozott a szuperszámítógépek új Top 500-as listája a héten Lipcsében zajló konferencián, a várakozásoknak megfelelően a kínaiak új gépe, a Tianhe-2 vette át a vezetést.
Visszavette Kína a leggyorsabb szuperszámítógépet építő ország címét - ez az új, 2013 júniusi Top500 lista legnagyobb újdonsága. A vezető szuperszámítógép hivatalos mérésen rögzített teljesítménye 33,86 petaflops, ennek eléréséhez 17,9 MW energiát használ fel. A Tianhe-2 sebessége egészen lenyűgöző, szinte kétszeres teljesítménnyel rendelkezik, mint a második helyezett Titan szuperszámítógép, igaz, több mint kétszer annyit is fogyaszt.
Tianhe-2 - kínai szuperszámítógép, sok amerikai szilíciummal
Kína büszkesége a világverő Tianhe-1A utódja, a Tianhe-2. A kínai Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetemen üzemelő számítógép sok hazai technológiát használ, a rendszer lelkét azonban az amerikai Intel processzorai adják, csomópontonként két Ivy Bridge-alapú Xeon és három Xeon Phi. Kínai fejlesztésű viszont a "fat tree" topológiájú interconnect interfész, amely a csomópontok közötti forgalomért felel. Szintén kínai gyártmány a "frontend" gépekben dolgozó Galaxy FT-1500 processzor, amely feltehetően a SPARC T1 nyílt forráskódú terveit felhasználó, 16 magos SPARC architektúrájú lapka.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Tianhe-2 üzembe állását meglepetésre június elején jelentette be a kínai kutatóközpont, az eredeti tervek szerint a rendszer csak 2014-2015 folyamán állt volna munkába. Ennek ellenére már most képes volt világverő sebességgel futtatni az etalonnak számító Linpack benchmarkot, év végére pedig már tudományos feladatokat fog ellátni.
Jack Dongarra, a Tennessee egyetem kutatója, a Top 500 lista egyik gondozója a helyszínen tekintette meg a Tianhe-2-t. Beszámolója szerint egy alaplapon két csomópont kap helyet, egy keretbe 16 ilyen alaplap fér, ami rackenként 64 alaplapot jelent - az egyedi megoldást az Inspur nevű kínai szervergyártó szállította. A számítógép összesen 125 ilyen telerakott rackszekrényből áll, ez 720 négyzetmétert jelent. A teljes kapacitás: több mint 3 millió processzormag, 1,4 petabájt memória és 12 petabájt feletti háttértár-kapacitás, utóbbi külső tárolókon. Az elméleti maximális számítási teljesítmény 54,9 petaflops, amit 17,6 megawatt teljesítményfelvétel mellett ér el, a szükséges hűtést is figyelembe véve az összfogyasztás 24 MW lesz.
Az üldözők
A második pozíciót szerezte meg a korábban kétszer is leggyorsabbnak számító Titan, az amerikai energiaügyi minisztérium (Department of Energy, DoE) számítógépe. Az Oak Ridge nemzeti laboratórium gépe rendkívül hatékonynak számít, 17,6 PFLOPS teljesítményéhez csak 8,2 megawatt energiát használ fel. A Titan Cray XK7 elemekből épül fel, amelyek AMD Opteron processzorokat és NVIDIA Tesla K20X gyorsítókártyákat használnak. A harmadik helyezésre esett vissza a novemberben még második Sequoia, a DoE másik gépe.
A leggyorsabb európai gép most is a Juqueen, a németországi Jülich Kutatóközpont rendszere, amely a hetedik helyre volt jó a listán. A Juqueen teljesítménye kevesebb, mint hatoda a kínai szuperszámítógépének, Linpack teszt alatt szinte pontosan 5 petaflops, amelyhez, 2,3 MW energiát használ fel.
Csökkent a hibrid rendszerek részaránya
A listán jelenleg 54 rendszerben találunk gyorsítókártyát vagy koprocesszort, ez a szám fél évvel ezelőtt 62 volt. A megközelítés persze nem sikertelen, az első két rendszer ilyen felépítésű. Az első és hatodik helyezett Xeon Phi koprocesszorokat, a második és a tizedik pedig NVIDIA GPU-kat használ a számítások felgyorsítására. Az 54 hibrid rendszerből 39 használ NVIDIA lapkát, három AMD Radeont és 11 Intel Xeon Phit.
A processzorok tekintetében az Intel elsöprő fölényt élvez, a Top500-on belül a gépek 80 százaléka használja a gyártó termékeit. A Top10-en belül azonban az IBM számít a legnépszerűbbnek, a tízből négy BlueGene/Q rendszer. A szuperszámítógépek általános gyorsulási ütemére jellemző, hogy egy év alatt a Top500 összteljesítménye szinte megduplázódott, most 223 petaflops a tavalyi 123 petaflopshoz képest. Ezzel együtt a belépés szintje is magasabbra került, most 96 teraflopsra volt szükség a listára kerüléshez, míg fél évvel ezelőtt 76,5 teraflops is elegendő volt.