Formálódik az EU-s telkópiacot felrázó átfogó reform
Legkésőbb jövő tavaszra elkészülhet az Európai Unió egységesítési szándékainak nagy részben megfelelő új távközlési reform, melynek célja a régió versenyképességének növelése, a szektor növekedésének biztosítása, egyszersmind az uniós lakosság terheinek csökkentése.
Feszített tempóban, legkésőbb jövő májusig el kell készülnie annak az átfogó EU-s távközlési reformcsomagnak, mellyel alapjaiban változhat meg a nemzetközösség területén működő távközlési szolgáltatók szabályozási rendszere. Az idő egyre jobban szorítja az unió digitális portfóliójáért felelős biztosát, Neelie Kroest, ezért lapértesülések szerint a végleges beterjesztésből jó eséllyel kimarad egy lényeges elem, az egységes európai hírközlési szabályozó szerv.
Hiú ábránd
Kroes egy hétvégén adott interjúban maga is elismerte, hogy ebben az időtávlatban az egységes európai szabályozóhatóság létrehozása hiú ábránd csupán. Az uniós szakpolitika ezért a reformcsomagba csak a szükséges elemeket próbálja beépíteni, a szabályozó hatósági kérdést pedig egy merőben szokatlan megoldással próbálja áthidalni: A tervek szerint a mobilcégek mindegyike kiválaszthatna majd magának bizonyos feltételrendszer alapján egy honos hírközlési hatóságot, tehát a tervek szerint akár az is előfordulhatna, hogy egy magyar mobilszolgáltató bizonyos kérdésekben nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabályozói hatálya alá tartozna.
Az egységes európai hírközlési hatóság gondolatáról a tagállamok többsége a szuverenitásra hivatkozva hallani sem akart, a legtöbb uniós ország a 2010-ben létrejött BEREC (Európai Távközlési Szabályozók Testülete) szervezeti felépítését bőségesen elegendőnek találta a szabályozói munka egységesítésére. Az új reform ugyanakkor nem kizárólag a szabályozói rendszer változtatását célozza, hanem a töredezett piac jelentette versenyhátrányt is meg kívánja szüntetni.
Neelie Kroes
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az uniós szakpolitika a versenyjogi biztos hivatalával együttműködve gőzerővel dolgozik azon, hogy a hátralévő idő alatt egy olyan feltételrendszert dolgozzon ki, mely mind a szolgáltatóknak, mind a fogyasztóknak kedvező változásokat eredményezhet. Az unió versenyjoggal foglalkozó biztosi hivatala ugyanakkor korábban többször is jelezte, csak akkor engedélyezi a piaci konszolidációt, ha az nem sérti a fogyasztók érdekeit, vagyis nem jár az árak emelkedésével egy adott piacon.
Nem csak a konszolidáció a megoldás
A konszolidációs törekvések régóta napirenden vannak a legnagyobb európai mobilszolgáltatóknál, bizonyos piacokon a válság, máshol a rendkívül élénkké váló verseny sarkallta a cégeket arra, hogy együttműködjenek versenytársaikkal. Az első nagy európai hálózati konszolidáció Nagy-Britanniában zajlott le, éppen a France Telecom és a Deutsche Telekom helyi leányvállalatainak egyesülésével. A két cég által létrehozott új szolgáltató, az EE a szigetország legnagyobb operátora lett, mely többek közt elsőként indított LTE-szolgáltatást az országban.
Az Európai Bizottság versenyügyi biztosa szerint ugyanakkor az efféle összeolvadások veszélybe sodorhatják a kisebb piaci szereplőket, ezzel pedig végeredményben csökkenthetik a verseny intenzitását az EU-n belül. "Ne feledjük, hogy a mobiltelefon-előfizetések 80 százaléka így is a négy legnagyobb szolgáltatóhoz tartozik Európában. A barangolás költségei még mindig magasak, az árak pedig a tagállamokon belül nagyon széles szórást mutatnak" - hívta fel a figyelmet korábban Joaquín Almunia.
A mindenáron erőltetett konszolidációs törekvés láthatóan már Kroes számára sem prioritás. A biztos szerint a méretgazdaságosabb üzemeltetés, vagyis az egyesülések és felvásárlások mellett a szolgáltatóknak további beruházásokra van szükségük, ha nem akarják, hogy az európai piac végérvényesen lemaradjon az Egyesült Államok és Ázsia mögött. A régió egyik legnagyobb rákfenéje kétségtelenül a töredezettség: ma mintegy 40 kisebb-nagyobb nemzetközi cég lát el 504 millió európai lakost mobilszolgáltatással - az egy főre jutó szolgáltatók száma hatszorosa az amerikainak.
Adózási praktikák
A töredezett piac hatásait a szolgáltatók árbevétele is régóta nyögi. 2006 óta a szolgáltatók átlagos, egy főre jutó árbevétele 16 százalékkal csökkent, míg a tengerentúlon 14 százalékkal nőtt. Számottevő bevételnövekedésre ugyanakkor a reformok révén sem számíthatnak a szolgáltatók, Kroes szerint ugyanis bizonyos cégek adózási praktikáit is fokozott figyelemmel kívánja majd kísérni az EU.
Ez utalás lehet arra a kezdeményezésre, mely több, Európában is működő technológiai multi vélelmezett adóelkerülési gyakorlatát kívánja vizsgálni, illetve felszámolni. Kroes szerint a technológiai-távközlési szektor több billió eurónyi adót az adózási jogszabályok megkerülésével lényegében nem fizetett ki. Egyes mobilszolgáltatók például előszeretettel szerveznek ki bizonyos tevékenységeket olyan tagországokba, vagy bonyolítanak le beszerzési folyamatokat olyan országok leányvállalatain keresztül, ahol jóval kedvezőbb az adózási környezet.
Az egységesebb piacról szóló távközlési reform tervezetét Neelie Kroes júliusban vagy augusztusban teheti le az asztalra, a tervezet pedig egyik központi témája lesz az októberi EU-csúcsnak. A cél, hogy a Parlament a jövő májusi választásokig megszavazza a reformcsomagot.