Szerző: Koi Tamás

2013. április 22. 12:30

Elsőfokon bukta a csekkdíjat a Telekom

Elsőfokon, nem jogerősen elvesztette a Magyar Telekom azt a pert, melyet a tavaly májusban bevezetett, csak csekkdíjként ismert extra adminisztrációs költség kivetése miatt indított a cég ellen a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szervezete.

Elsőfokon pert vesztett a Fővárosi törvényszéken a Magyar Telekom abban az eljárásban, mely a tavaly májustól novemberig terjedő időszakra vonatkozóan indult a számlafizetési módozatok diszkriminációja miatt. A szolgáltató lakossági ügyfeleinek május elsejétől külön adminisztrációs díjat - 142 forintot - kellet fizetniük, ha a számláikat sárga csekken, vagy személyesen, valamelyik T-Pontban akarták befizetni. Ha a másodfokú ítéletet változatlanul a felperesnek kedvez, a Telekom minden, ebben az időszakban befizetett számla után vissza kell fizesse az ominózus díjtételt.

Diszkriminatív fizetés

Noha egy törvénymódosításnak köszönhetően a szolgáltató november közepétől nem diszkriminált semmiféle számlafizetési módozatot, illetve korábban megegyezett egy méltányossági rendszerben a Média- és Hírközlési Biztossal, a szolgáltató ellen már korábban pert indított a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szervezete (FEOSZ). A szervezet a csekkdíj bevezetésével kapcsolatos márciusi kommunikációt követően azonnal tiltakozott, kijelentve, hogy a bankszámlával nem rendelkező, jellemzően idősebb előfizetőket a Telekom gyakorlata kifejezetten hátrányosan érintheti.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A bíróság az elsőfokú döntést megelőző eljárás lefolytatása során megállapította, hogy a Magyar Telekom indokolatlanul korlátozta a fogyasztók számlakiegyenlítési lehetőségeit, bizonyos befizetési módok extra díjtételeit nem indokolja semmi. Emlékezetes, hogy a csekkdíj befizetése kapcsán a szolgáltató úgy érvelt, hogy a díjtétel bevezetése elsősorban környezetvédelmi célokat szolgál, jóllehet ezt az érvelést nehezen támasztja alá, hogy azoknak nem kellett megfizetniük a díjat, akik bár kapnak sárga csekket, de nem postai úton, hanem banki átutalással rendezik a számlájukat.

A papírszámlához kapcsolódó adminisztrációs díj bevezetésébe 2008-ban a UPC-nek egyszer már beletört a bicskája: a távközlési szolgáltató akkor csak 100 forintot kívánt külön kiszámlázni ügyfeleinek a sárga csekkes befizetés után, a heves tiltakozás után azonban egy hónappal a bevezetés után megszüntette a cég a díjtételt. A 2008-as eset kapcsán az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, az APEH és a GVH is vizsgálódott.

Mások is próbálkoztak

A UPC tavaly év közben kísérletet tett egy a Telekoméhoz hasonló számlafizetési díj bevezetésére, ám az Elektronikus Hírközlési Törvény novemberi módosítása miatt (mely határozottan megtiltotta a cégeknek az efféle díjtételek alkalmazását) gyakorlatilag egy hónapig sem működött a rendszer. A mobilszolgáltatók közül a Telenor 2008-tól szintén a tavaly novemberi időszakig alkalmazott úgynevezett "telefonszámla befizetési díjat", míg a Vodafone máig pozitív diszkriminációt alkalmaz, és kedvezményt ad azoknak, akik áttérnek az elektronikus számlázásra.

A Telekom az Indexnek közölte, fellebbezik az elsőfokú ítélet ellen, emellett a szolgáltató szerint a módszer helyességét alátámasztja a Média- és Hírközlési Biztossal létrejött megállapodás is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról