Lépéskényszerbe hozza az informatikusokat a szoftverszolgáltatás?

A céges IT-infrastruktúra üzemeltetése hatalmas nyűg tud lenni, rengeteg energia megy el pusztán azzal, hogy "égjen a villany", különösen az olyan kritikus rendszerek esetében, mint amilyen az email-szerver. A megoldás egy ideje a szoftverszolgáltatások (SaaS) formájában elérhető, a többség azonban egyelőre nem váltott. Az esetek többségében nagyon kevés érv szól egy ilyen bevezetés ellen, a "vevők" azonban egyelőre nem harapnak, pedig érdekük lenne.

Mivel foglalkozzak akkor?

A HWSW-nek nyilatkozó szakmabeliek szerint itthon a szoftverszolgáltatások bevezetésében legtöbbször maga az informatikai részleg a legnagyobb akadály. Ez alapvetően érthető, ha a dolgozók felépítettek egy kompetenciát, megismertek egy terméket, magas színvonalon képesek azt üzemeltetni, akkor nehezen vehetőek rá, hogy egyik pillanatról a másikra váltsanak, ráadásul olyanra, amely új kompetenciákat nem igényel. A helyzetet nem javítja az sem, hogy máshol keletkezik a "befektetés" és a "hozam": míg az üzemeltetők személyesen "kárvallottjai" egy váltásnak, a nyereséget, a megtakarításokat a szervezet egésze élvezi.

Talán ezért van, hogy a SaaS-t értékesítők egyre inkább a kisebb-nagyobb IT-csapat feje fölött (is) átnyúlva, közvetlenül a cég vezetőjével, pénzügyi igazgatójával ülnek le tárgyalni és nem a közvetlenül érintettekkel. Velük könnyen meg lehet értetni, hogy sok helyben üzemeltetett rendszer  olcsóbban megkapható szolgáltatásként (az email-naptár-névjegyzék hármas például). Nem kell vas, nem kell szoftver, nem kell áram, a beállítást és üzemeltetést pedig szinte bárki el tudja végezni, nem kell dedikált szakember.

Ez utóbbi kitétel az, ami miatt sokan elutasítják a SaaS-t. Ha valaki kompetenciát épített fel egy helyben futó rendszerrel kapcsolatban (legyen az CRM vagy épp Exchange), személyes szabadidejéből áldozott éveken keresztül arra, hogy megtanuljon egy szoftvert magas szinten üzemeltetni, annak hiába mesél bárki a SaaS csodáiról - amelynél pont ez a tudás válik jobbára feleslegessé. Az IT azonban már csak ilyen, egyik napról a másikra fontos technológiák válnak meghaladottá, a helyben futó levelezőszerver pedig (a legnagyobb szervezeteket kivéve) ma már ilyennek számít.

Eladni a változást

A helyzet egyelőre nem szorult, az IT az esetek nagy részében meg tudja győzni a vezetést a maradásról. Középtávon azonban ez könnyen változhat, akár egyik napról a másikra is érkezhet felülről döntés egy SaaS-bevezetésről, pontosan az értékesítők megváltozott célpontjai miatt. Ez talán a legrosszabb forgatókönyv az IT számára, egyrészt a belső feszültségek, a felkészületlenség és a választási lehetőség hiánya miatt. Nem kell magyarázni, hogy mekkora tekintélyvesztés az szervezeten belül, ha az értékesítőnek sikerül kétségbe vonnia, hogy az IT tényleg a cég érdekeit szem előtt tartva hoz-e döntéseket és ezt számításokkal be is tudja bizonyítani.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A legjobb megoldás lehet ezért az előremenekülés, a felhős migrálás saját hatáskörű megszervezése és levezénylése, még mielőtt külső vagy felülről érkező nyomás kialakulna. Egy ilyen lépéssel az IT saját kezébe ragadja a kezdeményezést és szakmai döntéseket hozhat a további irányról. Így lesz idő az új technológiák megtanulására és a meglévőkhöz közel álló szolgáltatás megismerésére, az átállás feltételeinek, sebességének, az igénybe vett szolgáltatások körének megszabására.

A lépéskényszer érvényes mind a belső IT, mind a külső, szerződéses üzemeltetők számára. Előbbiek szakmai sikerként tálalhatják ezt a váltást felfelé, saját maguk határozhatják meg ennek körülményeit és mikéntjét, illetve saját tempóban vezényelhetik le a migrációt, ami fontos előnyt jelenthet egy felülről kikényszerített váltással szemben. A végeredmény pedig jó esetben a korábbival azonos szolgáltatást alacsonyabb költséggel, alacsonyabb felelősséggel.

"Az informatika sosem lett kevesebb a történelemben" - mondta egy tavalyi beszélgetésen Zombory Zoltán, a Zomputer vezetője arra a felvetésre, hogy a hatékonyság növelésével elbocsátások is lehetnek. A kevesebb odafigyelést igénylő feladatokkal maximum a szakemberhiány enyhül és végre vannak erőforrások az eddig elhanyagolt szerepek ellátására is. A közvetlen műszaki tennivalókon kívül ilyen a felhasználók oktatása, hogy a már bevezetett nagy tudású eszközöket valóban el is kezdjék használni, illetve a felhasználói visszajelzésekre, igényekre való jobb odafigyelés. Ez utóbbit vissza lehet csatornázni a munkamenetek finomhangolására, hogy a rendszer ne gátolja, hanem segítse a munkát.

^{A leggyakoribb ellenérvek a SaaS kapcsán}

Szolgáltatás, nem termék

A SaaS egyik, sokszor ki nem mondott előnye, hogy nem termék, hanem egy szolgáltatás. Ennek egyik oldala, hogy nem lesz a miénk, nem vesszük meg a licencet, hanem előfizetéses rendszerben érhető el. A másik oldal azonban azt jelenti, hogy a rendszerbe nem is vagyunk bezárva, amennyiben elégedetlenek vagyunk a szolgáltatással, akár a következő hónapban válthatunk anélkül, hogy a nyakunkon maradna a megvásárolt licenc és alatta zúgó hardver. A migrálás persze a szolgáltatások között nem triviális, de a legtöbb esetben vannak erre is megoldások, így a piaci verseny valóban létezik, működik.

A SaaS azért tud olcsó lenni, mert egyszínű. Minden felhasználó szervezetnek szinte ugyanazokat a funkciókat teszi elérhetővé, emiatt méretgazdaságosan tudja kiszolgálni azokat. De ha ettől az egyformaságtól valamiben eltérőre lenne szükség, akkor jöhet a helyben telepítés vagy nyíltabb SaaS esetén a külső alkalmazások használata. Egy nagy szervezet komplex igényeire azonban jellemzően nem a SaaS még mindig a helyes megoldás - bár ilyenkor az is kérdéses, hogy ezek az igények mennyiben valósak, és mennyiben léteznek csak az IT fejében.

Szintén nem való SaaS oda, ahol az alapértelmezett követelmények nem állnak rendelkezésre, például stabil, viszonylag gyors internet az irodában. Igaz, ez ma már a legtöbb munkavégzéshez alapkövetelmény, ha nincs internet, akkor nincs munka sem. További problémát jelenthet, hogy "ha nem megy, akkor nem megy", vagyis egy hiba helyi erőforrásokkal nem hárítható el, tényleg meg kell várni, míg a szolgáltató elhárítja azt. Ebben az értelemben a SaaS ugyanolyan szolgáltatás, mint például a mobiltelefónia, ott is egy külső fél kompetenciájában bízva köt a vállalat szerződést.

Előre?

A helyben futó rendszer és a SaaS dilemmája hamis. Nem párhuzamos technológiákról, illetve üzleti modellekről van szó, hanem (főleg a hazai KKV-k esetében) közvetlen előrelépésről, új technológiák és módszerek bevonásáról, amelyeket a cégek eddig főleg azért nem használtak, mert az túl drága  vagy a telepítése és üzemeltetése nem rendelkezésre álló kompetenciát igényel. Persze vannak olyan esetek, amikor a levelezőszervernek helyben kell futnia, és valóban vannak olyan szervezetek, amelyek már pusztán méretüknél fogva is jobban járnak a saját szerverekkel, ezek azonban ritkák és a SaaS fejlődésével egyre ritkábbak lesznek.

A forrásaink szerint azonban a hazai piac is gyorsan átalakulóban van, a SaaS-bevezetések már nem számítanak fehér hollónak, ami a technológiához kapcsolódó negatív képet is gyorsan átalakítja. Ha ez az átalakulás gyorsabban megy végbe a cégvezetők fejében mint ahogy az informatika ébred, annak sok helyen kellemetlen következményei lesznek.