Nagy a támogatottsága az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményének
A világ első nemzetközi, a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó jogszabályi kerete egy lépéssel közelebb került a jogilag kötelező érvényűvé váláshoz, miután 193 tagállam közül 72 már aláírta Hanoiban.
Már több mint 70 nemzet írta alá az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Kiberbűnözés Elleni Egyezményét (UN Convention Against Cybercrime) a hétvége folyamán, mely a világ első nemzetközi szintű online bűnözés elleni megállapodása. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada a vietnámi Hanoi-ba küldte a diplomatákat és tisztviselőket a szerződés aláírására. A megállapodás a résztvevő államok általi ratifikálást követően lép hatályba.
Az ötéves folyamat során kidolgozott 41 oldalas egyezmény különböző részcélokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy egyszerűsítse az online bűnözők elleni harcot támogató nemzetközi együttműködést. Kiemelt szerepet fog kapni az országok közös munkájában a megelőzés és a hatékony fellépést célzó intézkedések megerősítése, valamint az egymásnak nyújtott technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés, különösen a fejlődő országokra fókuszálva.
Elvárásháború, generalista forradalom, senioruralom Változik a toborzás, az interjúzás és az elvárások is. Az IT munkaerőpiac nagyon keresi az új egyensúlyi állapotát.
Az ENSZ szerint az egyezmény egyik legjelentősebb áttörése a digitális térben keletkezett bizonyítékok határokon átívelő megosztása lesz, mely régóta akadályt jelent az igazságszolgáltatásban. Ezáltal egyszerűsödhetnek azok az ügyek, melyekben az elkövetők és az áldozatok különböző országokban tartózkodnak, miközben a kapcsolódó adatokat akár egy harmadikban tárolják. A megállapodás harmonizálni szeretné azt is az aláíró országok körében, hogy mi minősül bűncselekménynek a kibertérben, ennek érdekében minden ország vállalja, hogy saját nemzeti jogszabályaiban bűncselekménynek minősít bizonyos cselekményeket, például az informatikai csalásokat. Az egyezmény emellett szigorúbban venné a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok kezelését, melyek terjesztése az EU szintjén már bűncselekménynek minősül, de szélesebb nemzetközi szinten még nem.
A kritikusok szerint az egyezmény nem kívánt árnyoldala, hogy tovább szűkülhet a szólásszabadság tere, és nő a politikai célzatú visszaélések lehetősége. Ezen álláspontot erősíti a legtöbb meghatározó jogvédő szervezet, köztük az Electronic Frontier Foundation, a Human Rights Watch és a Privacy International is, akik közös nyilatkozatban bírálták az egyezmény azon kitételét, hogy az államoknak kötelező lesz széleskörű elektronikus megfigyelési hatásköröket létrehozni a bűncselekmények kivizsgálásához, beleértve azon ügyeket is, amelyek nem feltétlen érintenek információs vagy kommunikációs rendszereket.
A Cisco augusztusban fogalmazta meg saját aggályait, miszerint az ENSZ-egyezmény jelenlegi formájában nem védi kellőképpen az alapvető emberi jogokat, és kockázatot jelent a jogállamiságra nézve. Fenntartását fejezte ki több mint 160 technológiai vállalat, köztük a Meta és a Dell is.
Az aktivisták felhívásai ellenére szombat óta 72 nemzet írta alá az egyezményt, akik ezzel vállalják, hogy együttműködnek az egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében - ebbe beleértendő az elektronikus bizonyítékok gyűjtése és megosztása. Az ENSZ még nem tette közzé az aláíró nemzetek részletes listáját, de a jelentések szerint Kína, Ausztrália, Spanyolország, Peru, Dél-Afrika és Irán támogató hozzállást tanúsítottak.