Szerző: Koi Tamás

2013. március 19. 12:21:00

A mobil szerepe a vészhelyzeti tájékoztatásban

A múlt hét végi magyarországi ítéletidő újfent bebizonyította, hogy az SMS bár széles körben használt és elterjedt mobilkommunikációs technológia, a korlátai miatt nem alkalmas minden feladatra. Többek közt a bajba jutottak pontos és gyors tájékoztatására.

Bár a segítő szándék nem kérdéses, látványos kudarcba fulladt az a múlt hét végi kezdeményezés, melynek célja az volt, hogy tömeges SMS-en keresztül segítséget nyújtson a márciusi hóviharban rekedt több ezer autósnak. A mobilszolgáltatók több millió előfizetőnek küldték ki a Belügyminisztérium által jegyzett szöveges üzenetet, a meddőszórás tehát óriási volt, emellett a rendszerek terheltsége miatt az SMS-ek jelentős része nem is érkezett meg időben a bajba jutottakhoz. A rendvédelmi szervek irányából induló vészhelyzeti (tömeg)kommunikációban a mobil tehát látványosan kudarcot vallott, pedig régóta rendelkezésre áll egy olyan technológia, melyet éppen az ilyen helyzetek kezelésére találtak ki.

Célzott üzenetek

"Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe" - ez volt a szövegezése a minisztérium megbízásából a szolgáltatók által pénteken és szombaton kiküldött SMS-eknek, de érkezhetett volna ennél célzottabb üzenet is a veszteglőknek, ráadásul a többség jóval gyorsabban kapott volna tájékoztatást. Az ezt lehetővé tevő technológiát, a Short Message Service-Cell Broadcast-et (SMS-CB) éppen ezzel a céllal hozták ugyanis létre évtizedekkel ezelőtt, és tették részévé a GSM szabványnak.

Az SMS-CB rendszer célja, hogy a szolgáltatók párhuzamosítva, célzottan nagy tömegű rövid szöveges üzenetet tudjanak továbbítani az előfizetőknél lévő végberendezésekre - jellemzően mobiltelefonokra - anélkül, hogy ahhoz a hagyományos SMS-csatornákat igénybe vennék. A hagyományos, pont-pont közti rendszerrel működő SMS és az SMS-CB közti alapvető különbség, hogy utóbbi esetben az üzenetet nem az előfizetői terminálnak, hanem jól behatárolhatóan, egy vagy több bázisállomásnak - vagy akár a teljes bázisállomás-hálózatnak - címezheti a szolgáltató, a bázisállomás pedig kisugározza a szöveget az összes hozzá csatlakozó készülékre (ez a pont-terület topológia).


SMS-CB üzenet: életmentő szerepe lehet

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

A földrajzilag jó közelítéssel behatárolható címzés mellett a Cell Broadcast üzenetek másik legnagyobb előnye a tömeges SMS-küldéssel szemben, hogy a technológia egyáltalán nem függ a hálózati terheltségtől, vagyis nem fordulhat elő az, ami Magyarországon a hétvégén megtörtént. A szolgáltatók által üzemeltetett SMS-központok nem arra lettek méretezve, hogy a teljes előfizetői bázist pár órán belül el tudják érni tömeges SMS-ekkel, ezért fordulhatott elő, hogy volt olyan előfizető, aki a Belügyminisztérium SMS-ét több mint egy nap késéssel kapta meg a telefonjára.

Életeket menthet

A magyarországi szerencsére nem tartozott ezek közé, ugyanakkor vannak olyan katasztrófahelyzetek, amikor az efféle késlekedés emberéletek ezreit követelheti. A rendszert így sikerrel vetették be többek közt Srí Lankán a cunamiriadók során, de rendszeresek az SMS-CB -alapú tájékoztatások az Egyesült Államokban is a hurrikánszezon alatt. Az időzítés és a pontosság mindkét esetben kritikus lehet, de az SMS-CB természetesen nem csak időjárási vészhelyzetek esetén használható a lakosság tájékoztatására, hanem például terrorcselekmények során is.

A technológia egy kezdetleges formáját általános tájékoztatási célra egyébként Magyarországon is kiterjedten használta még évekkel ezelőtt a Telenor. Az operátor arról küldött üzenetet a rendszerrel kompatibilis telefonokra, hogy a készülék éppen melyik városban, vagy melyik térségben regisztrált a hálózatra. Az SMS-CB a településnév kiírása mellett jóval részletesebb információk közlésére képes: egy lap összesen 93 karaktert tartalmazhat, ebből maximum tizenöt fűzhető össze egy üzenetté.

A Cell Broadcast üzenetküldő rendszer alkalmazásakor ezzel együtt más szempontokat is figyelembe kell venni, így például bizonyos mobilok máig nem támogatják megfelelően az SMS-CB-t, vagy nincs gyárilag bekapcsolva a szolgáltatás egyes készülékeken. Az ilyen terminálokkal rendelkező előfizetőket értelemszerűen nem lehet elérni Cell Broadcast üzenetekkel, az SMS-ek viszont nagy biztonsággal ezekre a telefonokra is célba érnek.

Valakinek pénzbe kerül

A rendszer országos szintű bevezetése bizonyos egyszeri beruházásokat igényel a szolgáltatók részéről, mielőtt kiterjedt vészhelyzeti tájékoztatásra lehetne használni. A bázisállomásokhoz egy speciális csomóponton, úgynevezett Cell Broadcast Centre egységen keresztül jut el az üzenet TCP/IP-kapcsolattal (az SMS-CB GSM és UMTS hálózatokon egyaránt működik). Ez a csomópont irányítja el a bázisállomásoknak az üzeneteket a szolgáltatók által meghatározott paraméterek alapján (melyik cella kapja meg az üzenetet, milyen gyakran, illetve hányszor küldje újra a cella az üzenetet a terminálnak). Az SMS-CB teljes egészében egyirányú kommunikációs forma, vagyis a szolgáltató nem értesül róla, hogy hány előfizető kapta meg az üzenetet.

Úgy tudjuk, Magyarországon az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a mobilszolgáltatók közt régóta zajlanak egyeztetések a rendszer országos szintű bevezetése kapcsán, az SMS-CB beruházásigényével kapcsolatos tisztázatlan kérdések miatt azonban egyelőre nem született megegyezés. A tájékoztatási rendszer kiépítését az Európai Unió régóta szorgalmazza, igaz nem kötelező jelleggel: Az Európai Bizottság által támogatott, határokon átívelő "Cell Broadcast a civilek tájékoztatásáért" partnerprogramban Nagy-Britannia, Svédország, Lengyelország és Németország mellett hazánk is részt vett.

a címlapról