Jobb helyzetben idén a virtuális mobilszolgáltatók
Idén jobb feltételekkel indíthatnak mobilszolgáltatást azok a cégek, melyek a távközlési szektortól eltérő területen mozognak. A jól működő virtuális mobilszolgáltatáshoz ugyanakkor továbbra is szükség van az erős márkára, vagy a vonzó kedvezményekre - és persze mindenekelőtt az alacsony percdíjra.
Noha a tavalyi évtől sokan az önálló virtuális mobilszolgáltatók (MVNO) széles körű elterjedését várták itthon, a 2012-ben megjelent kezdeményezések közül egyik sem épített teljesen önálló üzletet. Magyarországon az MVNO-k elterjedését eddig a szabályozás sem segítette, ez azonban rövid távon változhat, egyrészt a hívásvégződtetési díjak folyamatos csökkenésével, másrészt olyan elemek beiktatásával, melyek előírják az inkumbens szereplőknek a megállapodást az új piaci belépővel.
Virtuális kezdemények
Az MVNO próbálkozások közül tavaly kétségtelenül a Tesco Mobile kapta a legnagyobb figyelmet, a hipermarketlánc és a Vodafone vegyesvállalata 2012 márciusában indult el. Ez az első olyan virtuális szolgáltató a magyar piacon, ahol a szolgáltatást nyújtó és az előfizetővel szerződő cég nem az egyik inkumbens. A Tesco Mobile-nak még saját előhívója is van, de ettől függetlenül sem tekinthető teljesen független piaci szereplőnek a Vodafone tulajdoni része miatt.
A Tesco mobilszolgáltatása mellett, azzal nagyjából egy időben Blue Mobile néven márkázott mobilszolgáltatást dobott piacra a Lidl diszkontlánc, ehhez azonban mind a szolgáltatói, mind a jogi hátteret a Magyar Telekom biztosítja, vagyis a Blue Mobile nem tekinthető önálló piaci entitásnak. A Tesco és a Blue Mobile ajánlata feltöltőkártyás konstrukciót, illetve konstrukciókat tartalmaz csak, beszédre és SMS-ezésre alkalmas tarifákkal, adatopcióval.
Ettől eltérő üzleti modellel lépett be a piacra a UPC Magyarország, mely a Vodafone hálózatára építve kizárólag mobilnet-szolgáltatást kínál, elsősorban saját ügyfeleinek. A vezetékes távközlési piacon erős pozícióval rendelkező UPC ugyanakkor nem tett le arról, hogy beszédalapú mobiltarifákkal is megjelenjen, önálló, virtuális szolgáltatóként.
A tavalyi évben a mobilszolgáltatások köre nem bővült tovább, noha az ambiciózus terveket dédelgető BTel egy éve még azt vetítette előre, hogy 2012-ben belép a virtuális szolgáltató közé. Az év végével ráadásul nemhogy bővült volna, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent a piac mérete, a Red Bull Mobile kiszállásával a márkázott szolgáltatások köre szűkült.
A Red Bull Mobile - melynek megszűnését az italmárka állítólagos magyarországi kivonulása is okozhatta - kitűnő példája annak, hogy egy erős, jól ismert márka önmagában nem elég ahhoz, hogy ügyfelek tömegét hódítsa meg, hiába társít a márkatulajdonos és a mobilszolgáltató különféle akciókat és exkluzív ajánlatokat a tarifák mellé.Tekintve azonban, hogy az inkumbens szolgáltatók alapvetően ellenérdekeltek az árak letörésében, önszabályozó piaci körülmények közt Magyarországon esélytelen, hogy bárki lényegesen kedvezőbb árakat kínáljon virtuális mobilszolgáltatóként az inkumbenseknél.
Az NMHH-nál a labda
Az MVNO-k hazai elterjedésének érdekében a legtöbbet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tudja tenni, mely a kormányzattal karöltve korábban többször is kifejtette, hogy szükségét érzi a piacbővítésnek és az árszint csökkentésének. Ennek egyik kevésbé drasztikus, közvetett módszere a hívásvégződtetési díjak fokozatos csökkentése, melynek hatására csökken az az önköltségi árszint, amit a hívó fél szolgáltatójának kell fizetnie a hívott fél szolgáltatójának (ha a kettő nem egyezik) egy percnyi telefonbeszélgetés esetén.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A hívásvégződtetési díj idén januárban nettó 9,46 forintról 7,06 forintra csökkent, jövőre pedig még tovább mérséklődik, a korábbi tervek szerint várhatóan 4,6 forintra. Egy új piaci belépő számára, legyen szó önálló hálózattal rendelkező operátorról vagy MVNO-ról ez az összeg értelemszerűen kulcstényező, hiszen egy kevés ügyfélszámmal rendelkező szolgáltató hálózatából nagyon sok hívás megy más hálózatokba, mindez pedig a hívásvégződtetésben jelentős költségtermelést jelent.
A hatóság ugyanakkor nem csak a hívásvégződtetési díjak szabályozásával tudná elősegíteni az MVNO-k születését. Több európai országban bevett gyakorlat, hogy az inkumbenseknek kötelező érvénnyel előírják, hogy meg kell állapodniuk adott számú virtuális mobilszolgáltatóval, ezeket többnyire a frekvencialicenceléssel összekötve írják elő a szabályozási szervek. Így Magyarországon is létrejöhet olyan alkuhelyzet, melynek végén bizonyos frekvenciákat, melyeket esetleg egy új, saját hálózattal rendelkező operátornak szánt volna az állam, valójában az inkumbensek kapnak meg, ha cserébe kötelezettséget vállalnak a piacbővítésre MVNO-k bevonásával.
Sok lúd disznót győz
Ahhoz azonban, hogy a magyar mobilpiac állóvizét felkavarják a virtuális szolgáltatók, vagy nagyon nagy számú, vagy nagyon erős szereplőkből álló választéknak kell létrejönnie a hazai piacon. A Red Bull Mobile példájából jól látszik, hogy az árérzékeny piacon elsősorban a (lényegesen) kedvezőbb percdíjakkal lehet sikereket elérni, a hozzáadott érték, az akciók és jutalompontok önmagában kevesek ahhoz, hogy valaki otthagyja eddigi szolgáltatóját - ezt bizonyítja a számhordozás elhanyagolható mennyisége is.
Mivel a hangpiac és az adatpiac elkülönítésének egyre kisebb a relevanciája, ezért fontos, hogy egy új virtuális mobilszolgáltatónak a siker érdekében komplex tarifacsomagokat is kell kínálnia, tehát a beszédszolgáltatás mellett adatszolgáltatást is kell tartalmaznia - ezek szokásostól eltérő súlyozásával szintén sikerre viheti egy virtuális operátor.