Eltűntek a netbookok
A tabletek nyomása és új processzorok hiányában idénre kiszenvedett a netbookok szegmense, az Acer és az ASUS sem gyárt már idén ilyen eszközöket. Az eredeti koncepció él tovább, csupán a billentyűzetről kell már lemondani.
Befejezi a netbookok gyártását az Acer és az ASUS is a Digitimes értesülése szerint, január elsejétől már nem készülnek ilyen modellek, a megrendeléseket a raktárkészlet erejéig elégítik ki, majd törlik a kínálatból a termékeket. Ezzel a kategória mellett legtovább kitartó két tajvani cég is kiszáll, a többi gyártó már hónapokkal vagy épp évekkel korábban feladta.
A netbookok piaci sikerét pedig a piackutatóktól a médiáig mindenki egyértelmű forradalomként értelmezte a kategória megszületésekor a PC-paradigma megrázó átalakulására számított minden megfigyelő - a netbookok kiváló tartalomfogyasztási eszköznek tűntek, miközben a suta teljesítmény és a jellemzően gyenge minőségű billentyűzet azt jelentette, hogy tartalom (szöveg, kép, videó) létrehozására jobbára alkalmatlanok voltak. A web 2.0 és az online szolgáltatások robbanásával egyidőben úgy tűnt, hogy egy ilyen apró, könnyű, mégis hosszú üzemidővel rendelkező gép a számítástechnika jövője lehet, a nagy teljesítményű noteszgépek és desktopok pedig a tartalomgyártó szűk réteg játékszerévé válik majd.
Fujitsu Siemens Amilo Mini - az egyik első.
Jellemző az ABI Research 2009-es jóslata, amely 2013-ra már 139 millió eladott netbook eladását jelezte előre - az eredeti sajtóközlemény a piackutató oldaláról mára eltűnt, de az internet egyes sarkaiban még fellelhető. Eszerint 2009-re 35 millió, négy évre rá pedig már 139 millió netbook eladásával lehet számolni. Ehhez képest idén pontosan nulla ilyen kategóriás eszközt fognak legyártani, eladni pedig csak a raktáron lévő néhány tízezer-százezer darabot fogják. Az ABI mellett a Gartner is alaposan mellélőtt, az elismert piackutató 2012-re 50 millió netbook forgalmazását jósolta - az IDC jóval konzervatívabb előrejelzése bizonyult helyesebbnek, ők 2012-re csak 9 millió netbookot vártak 2008-ban.
Melléktermék volt
Az Intel Atom termékcsaládja nagyon képlékeny piacra érkezett 2008-ban. A processzort az alapoktól az alacsony fogyasztás érdekében tervezte az Intel, így minden, az energiafelvételt indokolatlanul növelő funkciót mellőzött a termék. A megcélzott, néhány wattos maximális energiafelvételbe nem fért bele néhány modern képesség, mint az out-of-order végrehajtás vagy az SSE4 utasításkészlet támogatása, ahogy a processzor minden területen a minimum közelébe fogyasztották - kevesebb tranzisztor, alacsonyabb fogyasztás lehetett a tervezők jelszava.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A 2004-ben kezdett fejlesztési projekt 2008-ra érett be, ekkor lépett piacra az első Atom processzor, amely pillanatok alatt kiszorította az Intel más alacsony fogyasztású processzorait (Celeron-M, A110) és a netbook-kategória meghatározó szereplőjévé vált évekre. Az Intel azonban nem ebbe a termékkategóriába szánta az Atomot - a magot egyenesen okostelefonokba és tabletekbe tervezte a chipgyártó, az elsőhöz azonban messze túl sokat fogyasztott, az utóbbi kategória pedig akkor még nem létezett.
Az Atom első iterációja tehát még a drámai áttervezés nyomán is túl sokat fogyasztott, így a további fejlesztés célja ennek az értéknek a leszorítása volt. A teljesítmény köröket vert a versenytársakra, így az Intel számára egyértelműnek látszott, hogy ezzel az oldallal egyelőre nem érdemes foglalkozni. E döntés azt is jelentette, hogy a hatalmas tempóban kibontakozó netbookpiacot hosszú távon megszűnésre ítélték, a rendszeres termékfrissítések hiányában az "éppen elegendő teljesítmény" évek alatt "látványosan lassúra" módosult a felhasználók fejében is.
Az Intel számára jó hír, hogy az Atom elérte a kitűzött célt, már féltucat androidos okostelefonban helyet kapott a lapka, a tabletek területén pedig szintén kezd elterjedni az x86-os processzor, köszönhetően elsősorban a Windows 8-nak. A netbookok így ideiglenes melléktermékként váratlan kereseti lehetőséget biztosítottak az Intel számára, a gyártó azonban inkább Core-alapú processzorainak belépő változataival szolgálja ki a legolcsóbb modelleket.
Bemelegítve áll a cserepad mellett az AMD
Megválaszolatlan kérdés, hogy a netbookok miért nem folytatták sikerszériájukat az AMD Bobcat architektúrájú processzorokon, a kisebbik CPU-gyártó folyamatosan fejleszti a platformot, fogyasztásban Atom-szintű, teljesítményben azonban annál jóval gyorsabb lapkát állított elő. A piac azonban mára kettéválni látszik, a belépő szintű PC-k helyét a korábbi előrejelzésektől eltérően nem a netbookok, hanem a tabletek falják fel, a tartalomfogyasztára kihegyezett apró rendszerek kora tiszavirág-életűnek bizonyult.
A netbook koncepciója, az apró, könnyen hordozható multifunkciós készülék, amely hosszú üzemidővel rendelkezik és a tartalomfogyasztást a -termelés elé helyezi, töretlenül él tovább a tabletek formájában, amelyek azonos hardveres alapokon és hasonló méret- és tömegosztályban, azonos áron viszik tovább a lángot - az egyetlen fontos különbség, hogy a billentyűzet-touchpad párost érintőkijelzőre, a Windows XP-t és a Windows 7 Startert pedig Androidra, iOS-re, esetleg Windows 8-ra cserélték.