Szerző: Koi Tamás

2012. november 22. 15:05

Bürokrácia gátolja a mobilhálózatok bővítését

Hiába a stratégiai- és marketingszempontok alapján végzett precíz hálózattervezés, a mobilszolgáltatók a bővítési munkálatok során a bürokratikus eljárások útvesztőjébe kerülnek, így egy-egy terület bővítése akár évekig is húzódhat. A Telenor szerint az építési szakhatósági ügyeket is a hírközlési hatóság kezébe kéne adni.

A hálózatmodernizációs folyamat kivitelezési fázisa ugyan már mindegyik magyarországi mobilszolgáltatónál véget ért, vagy a végéhez közeledik, az operátorok számára a bürokrácia miatt továbbra is komoly kihívást jelent a hálózatok lefedettségének növelése. A Telenor Magyarország mai sajtó-háttérbeszélgetésén a cég illetékesei az új állomások létesítésének körülményeit ismertették a résztvevőkkel - a beszélgetésen többek közt elhangzott, hogy az új állomások építése sokszor a nem egységes építésügyi szabályozási háttér miatt válik nehézzé, illetve szélsőséges esetben lehetetlenül el, mindez pedig megnehezíti a mobil szélessávú szolgáltatások terjedését Magyarországon.

Önkormányzatok döntenek

A Telenor 2011-ben kezdte hálózatmodernizációs folyamatát, melynek részeként több mint 2800 bázisállomás fő komponenseit cserélte modernebb berendezésekre, emellett 473 új állomást telepített országszerte, illetve a következő években is évente százas nagyságrendben kívánja bővíteni a BTS-hálózatot. Az új állomások egy része a versenytársak tulajdonában álló tornyokra kerül (ez egyébként a kezdetek óta bevett gyakorlat a magyar piacon), emellett önálló állomások is épülhetnek magaslati pontokra, templomtornyokba, toronyházakba, villanyoszlopokra vagy víztornyokra attól függően, hogy a tervezési szakaszban mi tűnik optimális választásnak.

A telephely kijelölését és az állomás létesítéséhez elengedhetetlen adatok és információk meghatározását követően a szolgáltatók rendszerint felkeresik az objektumok tulajdonosait, hogy megegyezzenek a feltételekről, a műszaki tartalomról, valamint a bérleti díjról. A bérleti szerződés aláírása után következik a kiviteli tervezés, mely az engedélyeztetési szakasszal sokszor komoly kihívást jelent az operátorok számára.

Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a legnagyobb nehézséget a helyi önkormányzatok építési rendeletei és az egyéb, lokális építési szabályok kikötései jelentik a szolgáltatóknak. A Telenor szerint a telepítéssel kapcsolatos engedélyeztetési gyakorlat, illetve az egységes engedélyeztetési jogi háttér hiánya összességében komolyan hátráltatja egy-egy terület ellátottságának növelését, amiért az előfizetők többnyire a szolgáltatót tartják felelősnek. Az operátornál úgy vélik, hogy a jelenség összességében komolyan megnehezíti a mobilinternet-szolgáltatások magyarországi terjedését, a lefedettség és a kapacitás növelését.

Kérdezze meg sugárbiológusát, gyógyszerészét!

A társasházakra tervezett bázisállomások létesítésénél nem elsősorban az önkormányzatot, hanem a lakóközösséget kell meggyőznie a szolgáltatónak. Itt az épület integritásának megőrzése mellett továbbra is elsődleges szempontnak számítanak az egészségügyi hatások, az állomások, illetve az antennák által kibocsátott sugárzás miatti félelem. A lakóközösség láthatóan e tekintetben sem egységes, hiszen akadnak olyan példák, hogy egy toronyházon egy versenytárs szolgáltató állomásának létesítésére adtak engedélyt a lakók, de egy újabb állomás felépítését már nem támogatták.

Az új bázisállomások létesítésével kapcsolatos bürokratikus akadályok ugyanakkor nem elsősorban az inkumbensek, hanem egy új piacra lépő helyzetét nehezíthetik meg rendkívüli módon. Egy új mobilpiaci szereplőnek rövid időn belül (két-három éves távlatban) ezres nagyságrendben kéne új állomásokat építenie országszerte, a jelenlegi, helyi önkormányzatokra épülő építés-szakhatósági engedélyeztetési rendszer azonban komoly versenyhátrányba hozhatja a hálózatát a nulláról felépítő új szolgáltatót.

a címlapról