Öngyilkos pályán a Spotify
A népszerű online zenei streaming szolgáltató pénzügyi jelentése riadalmat okozott a piacon: úgy tűnik, hogy a jelenlegi modellben nem fenntartható a növekedési pálya.
A számok azt mutatják, hogy minél nagyobbra nő a vállalat előfizetői tábora, annál nagyobb veszteségeket termel. Ennek oka az, hogy a növekedéssel egyenes arányban nő a kifizetett jogdíjak mértéke, de eközben maga a cég is növekszik, de a személyi kiadásokra nem jelent fedezetet a nagyobb forgalom. A számok riasztóak, a szakértők szerint sürgős beavatkozásra lenne szükség.
Miközben a Spotify árbevétele látványos módon 151 százalékkal 187,8 millió euróra növekedett 2010-ről 2011-re, a cég nem volt képes javítani az értékesítési költségekkel kapcsolatos mutatóit. Valójában minden egyes dollárnyi bevételnövekedés mellett áll körülbelül egy dollárnyi növekedés a kifizetendő jogdíjakban is, de a növekvő ügyfélkör nem csak jogdíjak, de az egyéb költségeket is növel, így gyakorlatilag minél többen használják a Spotifyt, az egyelőre annál veszteségesebb.
Minden dollár bevételből 98 cent jogdíj
Ez a helyzet egy tiszta jelzés arra vonatkozóan, hogy az online licencelési díjak és a jogdíjak egyre inkább akadályozni fogják a Spotifyt abban, hogy hasznot termeljen a freemium modell használatával. Gyakorlatilag minden egyes dollárnyi bevétel azonnal távozott is a jogkezelők irányába. Ráadásul 2011-ben a Spotify stábja 311 főre nőtt, amivel a fizetések költsége 173 százalékkal növekedett egyetlen év alatt, ami nagyobb arányú ugrás, mint amit a bevételek növekedése mutat. Az azóta eltelt hónapokban a modell nem változott, így mostanra bizonyára még rosszabb a helyzet. A pénzügyi jelentés tükrében ijesztő, hogy minden dollár bevételből 98 centet azonnal kifizet a cég, s mindössze két centje marad, hogy a működési költségeket fedezze és profitot termeljen. Mivel ez lehetetlen, ezért a Spotify befektetőinek pénze rohamos tempóban kezd majd fogyni, gyakorlatilag a befektetők a felhasználók tartalomfogyasztását szponzorálják.
Perspektívákból nincs hiány, de az biztos, hogy a freemium modell csak arra az időszakra volt életképes, amíg a szolgáltatás népszerűvé válik, piacot szerez. Az első lépés mindenképp az, hogy a jogdíjfizetés rendszerét kell felülvizsgálni. Ez a jogtulajdonosok számára szinte mindenképp hátrányos lesz, előfordulhat, hogy a jövőben a nem fizetett hallgatások után kevesebb jogdíjra számíthatnak, vagy nem a lejátszások arányában részesülnek díjazásban, hanem például a bevételeknek megfelelően. Ez egy hosszú csatának ígérkezik, de mostanra már a jogkezelők és a kiadók is belátták, hogy a kooperáció és az új technológiák támogatása a túlélés egyetlen eszköze.
Az elhúzódó és lassú változást azonban nem várhatja ki a Spotify, sürgősen változtatnia kell a bevételi oldalon is. Az egyik verzió szerint rétegeznie kell az előfizetéseket, meg kell különböztetni azokat a felhasználókat, akik jelentősen sok hallgatást generálnak. Ez azt jelentheti, hogy az ingyenes előfizetéshez hasonlóan korlátozást vezethet be a szolgáltató a fizetős fiókoknál is és a teljesen korlátlan előfizetés drágulni fog a mostani 10 dolláros szintről. Persze vannak más variációk is, de az biztos, hogy minden felhasználónak többet kellene fizetnie, vagy több bevételt kellene generálnia, mint amennyi jogdíjkifizetést a fogyasztása vonz.
Alternatív megállapodások
Népszerű lehet még a hazánkban a Deezer és a Telenor közt létrejövő megállapodás modellje is, amikor a mobil-előfizetéshez kapcsolódóan a drágább csomagok ára beágyazva tartalmazza a streaming zenét is, az olcsóbbaknál pedig külön elő lehet fizetni rá. Az ingyenes, reklámmal támogatott modell fenntarthatatlan.
Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
A Spotify esetében hiába van közel 20 millió felhasználó, aminek csak a negyede fizetős ügyfél, a 187,8 millió dolláros bevételből ez a 4-5 milliós tábor ad 84 százalékot.A 16 millió ingyenes felhasználóhoz kapcsolódó reklámbevétel körülbelül 15, egyéb bevétel pedig 2 százalék. A költségekért viszont az ingyenes felhasználók sokkal nagyobb részben felelősek.A szolgáltató életében a következő nagy ugrás most az lehet, hogy a Samsung Smart TV-ken előre telepítve találjuk majd hamarosan a Spotifyt, de az ingyenes verzió csak egy nagyon korlátozott ideig lesz elérhető, majd ezt követően a TV-n keresztül kizárólag a legalább premium előfizetéssel rendelkezhetők élvezhetik a muzsikákat. Az ilyen akciókkal lehetséges lenyomni az ingyenes felhasználók után keletkező költségeket és növelni a fizetősök arányát.