Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Újdonságok a Linux kernel 3.6-ból

Bodnár Ádám, 2012. október 08. 15:18
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A nyáron megjelent 3.5-ös kernelhez hasonlóan a 3.6-osban sincsenek olyan nagy horderejű, átütő fejlesztések, amelyek a megelőző pár verziót jellemezték. Az újdonságok listáját böngészve azért lehet találni néhány részletet, amelyek nagyobb figyelemre tarthatnak számot.

A szokásos két hónapnál kicsit több idő telt el a 3.5-ös és a 3.6-os Linux kernel megjelenése közben, a legújabb rendszermag csak a múlt héten készült el és vált letölthetővé. Ennek oka részben Linus Torvalds nyári szabadsága, ami miatt a kiadásra jelöl verziók kezdetben a szokásosnál ritkábban követték egymást. Az új kernelt végül szeptember utolsó napján adta aki Linus.

Energiagazdálkodás

A kernel fejlesztőinek jó ideje célja, hogy javítsanak az energiagazdálkodáson, ami nem csak az akkumulátorról üzemelő noteszgépek hanem a szerverek esetén is fontos. A 3.6-os mag inkább az előbbi szempontból tartalmaz fontos újdonságot, ugyanis már képes "hibrid alvásra". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a gép suspend állapotba kerül, az operációs rendszer adatai megmaradnak a memóriában, de eközben párhuzamosan a lemezre is kiíródnak. Ebbe az állapotba értelemszerűen lassabban kerül a gép, mivel a RAM tartalmát a lemezre kell írni, cserébe a gép ébresztés után néhány másodperccel már működőképes, és a felhasználó akkor is folytatni tudja a munkáját, ha például a notebook akkumulátora időközben lemerült. A Mac OS X és a Windows már régóta támogatja a hibrid alvást, most végre a Linuxba is megérkezett.

Szintén energiagazdálkodással kapcsolatos fejlesztés a PCI Express eszközök "D3cold" állapotának támogatása. Ebben az üzemmódban a tétlen PCI Express eszközök teljesen lekapcsolnak, egyáltalán nem fogyasztanak, ami megnövelheti egy notebook akkumulátoros üzemidejét vagy csökkentheti egy szerver fogyasztását és zajszintjét. Ehhez hasonlóan a Libata alrendszer képes az ATA portokat egyenként alvó állapotba küldeni, ennek alapjára építve a későbbi rendszermagokban megjelenhet az optikai meghajtók teljes lekapcsolásának képessége is, amivel a laptopok további energiát takaríthatnak meg.

Adattárolás

Továbbra is kísérleti stádiumban van a rendszermagban a Btrfs fájlrendszer, amely mostantól támogatja a kvótákat az alkötetek ("subvolume") szintjén is. Szintén a Btrfs-szel kapcsolatos újdonság a send/receive megjelenése, ami lehetővé teszi két snapshot közti különbség eltárolását egy állományba, majd ez alapján visszaállítani az egyes backupokat. A funkciót a ZFS-ből vették kölcsön a Btrfs fejlesztői, ami nem véletlen, ugyanis a Btrfs fejlesztőinek jó része az Oracle alkalmazásában áll, amely a Sun Microsystems felvásárlásával a ZFS tulajdonosa is lett.

Szintén adattárolással kapcsolatos újdonság, hogy végre lehetőség van akár használat közben is átméretezni egy partíciót anélkül, hogy ez bármilyen fennakadást okozna a rendszer működésében. A szoftveres RAID kódját is módosították a fejlesztők, állításuk szerint az új verzió jobban kezeli azokat a RAID köteteket, amelyek SSD-t (is) tartalmaznak. Adattárolást érintő, de valójában biztonsági fejlesztés, hogy a kernel nem követi azokat a hard és soft linkeket, amelyek a könyvtárstruktúra magasabb elemére mutatnak. Ezzel ki lehet védeni olyan jogosultságeszkalációs támadásokat, amelyek háttérszolgáltatások rootként történő futtatásán alapulnak.

Mivel a számítógépek működésében semmilyen véletlenszerűség nincs, a kriptográfiai algoritmusokhoz is használt véletlen számokat a működési környezetükből nyerik, például a felhasználó billentyűleütései közötti időből vagy az egér mozgásából. Szervereken, vagy beágyazott eszközökön, ahol nincs közvetlen felhasználói interakció, van rá esély, hogy az azonos hardver és azonos környezet miatt a generált véletlen számok sorozata is azonos. Ezért minél több "változót" kell figyelembe vennie a véletlenszám-generátornak, a 3.6-os Linux rendszermag már a MAC-címet, a DMI adatokat vagy éppen az USB-s hardverek eszközinformációit is képes felhasználni.

Hálózatkezelés, virtualizáció

Az új rendszermag kliensoldali támogatást nyújt a TCP Fast Open kiterjesztéshez, amelyet egyelőre még nem is hagyott jóvá az Internet Assigned Numbers Authority (IANA). A TFO célja a hálózati kommunikáció első lépésének felgyorsítása: abban az esetben, ha a két hálózati eszköz korábban már kommunikált egymással, a "TCP three way handshake" első két lépését egy lépésbe sűríti. A  fő cél a HTTP lekérések gyorsítása, a TFO fejlesztői szerint akár 40 százalékkal is lerövidíthető a webodalak betöltődési ideje a sűrűn látogatott site-ok esetében - nem véletlen, hogy a technológia a Google irányítása alatt fejlődik. A kliensoldali támogatás persze önmagában nem elég, a szerveroldali azonban csak a 3.7-es kernelben várható. A TFO-ról bővebben az LWN.net kimerítő cikkében lehet olvasni.

A KVM-en számos apró módosítást hajtott végre a fejlesztői közösség, amelyek nyomán javult a megszakítások kezelése, ennek köszönhetően pedig a teljesítménye, legalábbis ez az ígéret. Bekerült a rendszermagba az IOUMMU Groupok kezelése, ami az AMD és Intel processzorokban megtalálható hardveres virtualizációs támogatás segítségével segít a PCI és PCI Express eszközök izolációjában. Erre épül a VFIO (Virtual Function IO), amely a KVM-nek segít a PCI és PCI Express eszközök és a vendég operációs rendszerek közötti kommunikáció felgyorsításában. A VFIO technológiáról szintén az LWN.net cikkében olvashatnak részleteket az érdeklődők. Érdemes megjegyezni, hogy QEMU számára hasonló funkcionalitást biztosító kiterjesztés fejlesztése már folyamatban van.

A kötelező kör: grafika

Továbbra sincs kernelfrissítés a grafikus drivereken végzett munka nélkül. Az NVIDIA chipjeihez fejlesztett nyílt forrású nouevau teljes átalakításon esik át, ennek a folyamatnak a gyümölcsei valószínűleg csak a 3.7-es rendszermagban lesznek élvezetőek, de már a 3.6-ban is látszanak, igaz, egyelőre a "motorház alatt" vannak. Az AMD Radeon vezérlő alapértelmezettként aktiválja a leggyorsabb elérhető PCI Express 2.0 átviteli üzemmódot az azt támogató rendszereken, az Intel chipekkel foglalkozó mérnökök pedig a jövőre várható Haswell kódnevű lapkákra is kiterjesztették az i915 meghajtó támogatását, így a 2013 elején érkező rendszereket a 3.6 vagy annál újabb verziójú kernelre épülő disztribúciók biztosan fogják tudni kezelni. Szintén Intel-specifikus újdonság, hogy a perf infrastruktúra a Sandy Bridge és Ivy Bridge processzoros rendszereken már a CPU "uncore" részét, vagyis a memóriavezérlő és a harmadszintű gyorsítótár működését is képes figyelni.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.