A méhek agyát kölcsönözhetik a jövő robotjainak
Önállóbb cselekvésre, elsősorban tájékozódásra képes robotok fejlesztését segítheti egy kutatási projekt, mely a közönséges háziméhek agyának és idegrendszerének a szimulációjára épít.
A méhek látását és szaglását szimulálja az az egyetemi kutatási projekt, melynek célja, hogy a robotika számára olyan áttörést hozzon, ami segítheti a mesterséges intelligencia által vezérelt gépek önállóbb döntéshozatalát. Az angol Sheffield és Sussex egyetemek által közösen végzett szimulációs projektet a kutatók szerint leginkább arra lehet majd eredményesen használni, hogy a repülő robotok biztonságosan és pontosan tájékozódjanak, ne kizárólag előre tervezett programok alapján, vagy távirányítással repüljenek.
A kutatások végeztével a várakozások szerint olyan, fejlett(ebb) intelligenciával rendelkező robotok készíthetők majd, melyek aktív részt vállalhatnak életmentő küldetésekben, valamint akár magukat a rovarokat is helyettesíthetik a termény beporzásánál. Dr. James Marshall, a projekt vezetője a BBC-nek elmondta, a robotikában az eddigi legnagyobb kihívást a mesterséges intelligencia megalkotása jelentette, illetve jelenti, ám eddig többnyire emlősök agyát próbálták szimulálni a különböző projektekben, ami rendkívül számításigényes.
8 erős érv a friss AI Engineering alapjai képzésünk mellett Összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni a május 26-án induló online tanfolyamon.
A rovarok agyműködésének és érzékelő rendszerének tanulmányozása során a kutatók rájöttek, hogy a méhek, illetve általában a rajban repülő rovarok kognitív képességei rendkívül fejlettek, ráadásul sokkal egyszerűbb is a működésüket lemodellezni, mint egy ember, majom, vagy egér agyát. A projekt többek közt a háziméhek jellemző tájékozódási szokására, a nap állása alapján kalkulált útvonalmeghatározásra épít - ez alapján a méhek olykor kilométerekről is képesek visszatalálni a kasba.
Az egymillió angol fontos kutatási projekthez a számítási clustert részben az NVIDIA biztosítja, a szimuláció a cég több tucatnyi, összekapcsolt grafikus processzorán fut. A két angol egyetem egyébként nem az egyedüli, mely a termények beporzására (is) alkalmas robotok fejlesztését célzó kutatási projektet futtat: hasonló a célja annak a kutatási projektnek (Robobee), melyet a National Science Foundation támogatásával végez a Harvard Egyetem.