Itanium és Centerton idén, új Xeonok csak jövőre
Még az idén megjelenik a Poulson kódnevű Itanium és a kifejezetten szerverekbe szánt Atom-leszármazott, a Centerton, mondta el az IDF-en Diane Bryant, a szerverchipekkel is foglalkozó Data Center and Connected Systems Group vezetője. A 22 nanométeres technológiával gyártott, Ivy Bridge generációs Xeon E5 és Xeon E7 chipek azonban csak jövőre érkeznek.
Nem az IDF a Centerton kódnevű, szerverekbe szánt Atom-változat és a Pulson generációs Itanium bejelentésének helye és időpontja, de mindkét szerverchip még az idén elrajtol. A Centertonról idén áprilisban beszélt először az Intel, a lapkákkal az ultrasűrű mikroszerverek piacát célozza a vállalat, amelyeket kimondottan alacsony teljesítményigényű, jól párhuzamosítható feladatokra vásárolnak az ügyfelek mint a webhoszting, az emailkiszolgálás vagy a közösségi szolgáltatások futtatása.
A legkisebb és a legnagyobb
A Centertonhoz, amely Atom S néven jelenik meg, az alapot a netbookokból ismert Atom chipek fogják szolgáltatni, azonban a szerverüzemeltetők elvárásainak megfelelően átdolgozva. Az első Centerton processzorok két 64 bites Atom processzormagot tartalmaznak, de támogatják az ECC memóriákat és a VT-x hardveres virtualizációs funkciók is megtalálhatók bennük. Az első, még 32 nanométeres technológiával gyártott Atom S-változatok TDP-értékét 6 watt alá ígéri az Intel.
A vállalat szerverchipjeinek kínálatában az ellenkező végletet képviseli az Itanium, amelyeket a legnagyobb kiépítésű, üzleti kritikus gépekbe szánnak. A Poulson kódnevű fejlesztésről nagyjából 2011 elején lehetett utoljára hallani, még mielőtt az Oracle bejelentette volna azóta visszavont döntését, hogy felhagy az Itanium támogatásával, ezzel teljesen szétverve az Itanium-alapú szerverek eladásait. A 32 nanométeres csíkszélességgel gyártott Poulson lesz az eddigi legerősebb Itanium, amely 8 darab, több utasításszál egyidejű végrehajtására képes, 12 utasítás széles VLIW magot és összesen 50 megabájt gyorsítótárat integrál. Az elődjénél két generációval fejlettebb gyártástechnológiának és az architekturális optimalizációnak köszönhetően a Poulson jóval nagyobb teljesítmény mellett is kevesebbet fogyaszt.
Az új Itanium egyébként már régóta készen áll a bevetésre, 2010 óta tesztelik laborokban. Az Intel feltehetően azért nem dobta piacra korábban, mert az Oracle-bejelentés jelentette bizonytalanság közepette aligha lett volna rá vevő. Ellisonékat azonban bírósági ítélet kötelezi az itaniumos fejlesztésk folytatására egészen addig, amíg a HP kínál Itanium-alapú szervereket. A Poulson papíron meggyőzőnek tűnik és valószínűleg hatalmas ugrást képvisel majd teljesítmény terén a Tukwilához képest. A kérdés az, hogy ez mire lehet elég a piacon, leginkább közeljövőben esedékes Power7+ ellen.
Nem lesz Sandy Bridge-EX
Nem csak az IBM-mel kell megküzdenie a Poulsonnak, hanem az egyre erősebb x86-os konkurenciával is. Az Intel idei mobil és desktop processzorai már a 22 nanométeres Ivy Bidge mikroarchitektúrára épülnek, a márciusban bemutatott új Xeon E5-ök azonban még a 32 nanométeres Sandy Bridge generációt képviselik. Az első Sandy Bridge-alapú Xeon E5 lapkák még a mobil és asztali változatokkal azonos évben piacra kerültek, az Ivy Bridge estében azonban a Xeon E5 lapkák érkezése egy évvel később, vagyis 2013 elején várható, mondta el Bryant.
Ennél érdekesebb, hogy a Sandy Bridge alapokra épülő skálázódó Xeon E7-generáció (Sandy Bridge-EX) egyáltalán nem jelenik meg, mivel üzletileg nem indokolt - a négy és annál több foglalatot tartalmazó szerverek számára fejlesztett chip validációja túlságosan elhúzódott volna és a rácsúszott volna a 22 nanométeres Xeonok rajtjára, érvelt Bryant. Így a Sandy Bridge-alapú Xeon E5-46XX lapkák már nem jelennek meg, egyből a 22 nanométeres generáció érkezik 2013-ban. A Xeon E7 családból is kimarad ezek szerint a Sandy Bridge generáció és a 2011 tavaszán bemutatott Westmere-EX családot az Ivy Bridge követi itt is.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A 22 nanométeres csíkszélességű Xeon E5 és E7 lapkák mintapéldányainak gyártása már zajlik és a sikeres tesztek után beindulhat a tömeggyártás is 2013-ban. Bryant szavai alapján valószínűsíthető, hogy az Ivy Bridge-alapú Xeon E7 lapkák új foglalatot kapnak, amellyel a következő generációs, Kittson kódnéven emlegetett Itaniummal osztozik. Az Intel már korábban is kinyilvánította, hogy szeretné közös platformra hozni a Xeon és Itanium termékvonalat, kérdés, hogy az utóbbi problémái hogyan hatnak a fejlesztési ütemtervre, egyáltalán megjelenik-e valaha a Kittson. Feltehetőn a Poulson rajtja körül választ kaphatunk erre.
Ami viszont biztos, hogy a 22 nanométeres Xeonok megkapják az APICv (Advanced Programmable Interrupt Controller) technológiát, amely egy többprocesszoros virtualizált környezetben gyorsítja a megszakítások kezelését és ezáltal javítja a processzorok teljesítményét. A Xeon E7-be emellett bekerül a Secure Key és OS Guard biztonsági megoldás, előbbi egy hardveres véletlenszám-generátort takar, utóbbi pedig az operációs rendszert igyekszik megvédeni a támadó kódoktól és a jogosulatlan módosításoktól. Utóbbi technológiák egyébként nem újak, már az asztali és mobil processzoroknak is részei egy ideje, azonban a Xeon E7 vonalból eddig kimaradtak, mivel az a Westmere mikroarchitektúrára épült.