Szerző: Gálffy Csaba

2012. július 12. 11:06

Az adatközpont már nem csak egyszerű fogyasztó

Az adatközpontok és az elektromos hálózatok közötti kommunikáció, a valósidejű energiaárak és az egyenáramú rendszerek térhódítása alaposan felforgatta ezt a piacot. Az ABB szakembereivel ültünk le, hogy megkérdezzük őket, hogy látják a gyorsan változó adatközpont-világot.

A múlt héten az ABB adatközpont üzletágának vezetőivel beszélgettünk a piac jelenleg tapasztalható kihívásairól és trendjeiről. Az alábbiakban a Valerie Richardson (ABB alelnök, adatközpont üzletág), Jim Shanahan (ABB adatközpont üzletágának globális vezetője) és Ciaran Flanagan (ABB üzletfejlesztési vezető, adatközpont üzletág) részvételével lezajlott beszélgetés szerkesztett változata olvasható.

Drámai átalakuláson megy át az adatközpont-piac, egyrészt gombamód szaporodnak az új központok, másrészt a régiek is alapos átalakításon, újjáépítésen esnek át. Hogyan látja az ABB ezt a piacot jelenleg?

Messze a legfontosabb trend ma az adatközpont-piacon a Smart Grid. A modern adatközpont ma már nem csak egy egyszerű, hálózatra kötött fogyasztó, hanem folyamatos kétirányú kommunikációt folytat az elektromos hálózattal. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy az adatközpontok esetében elterjedőben van a helyben telepített megújuló energiatermelés is, így bizonyos esetekben az adatközpont nemcsak nem vesz fel áramot a hálózatról, hanem néha nettó termelőként is viselkedik.

Az ABB egyre többet beszél az egyenáramú adatközponti elektromos rendszerek létjogosultságáról. Milyen előnyöket nyújthat egy ilyen rendszer?

Több tanulmány is készült az egyenáramú rendszerekről az elmúlt időben és egyre több tapasztalat gyűlik össze az egyenáram használatának előnyeiről. Az ABB saját referenciája a Green zürichi adatközpontja, ezzel kapcsolatban pontosabb példákat is tudok mondani. Azt látjuk, hogy 10-20 százalékos energiatakarékosságot lehetett ezen a helyszínen elérni, egyrészt a kevesebb konverziónak, másrészt a kevesebb termelt hőnek köszönhetően. További 15 százalékos megtakarítás a telepítésnél, ami a berendezések alacsonyabb számának tudható be, kevesebbet kell vásárolni, kevesebbet kell beszerelni. 25 százalékos helymegtakarítás, ahogy kevesebb berendezést kell elhelyezni, ennyivel lehet kisebb az adatközpont területe. Nem mellékes, hogy az ilyen rendszerek olcsóbban karban is tarthatóak.

A DC megoldások másik előnye, hogy sokkal megbízhatóbb is, ez annak tudható be, hogy az áramellátási lánc jóval kevesebb elemből áll, a meghibásodás veszélye így sokkal alacsonyabb . Az egyenáram újabb, ma egyre fontosabbá váló hatalmas előnye, hogy a helyszíni, megújuló energiaforrásokat sokkal hatékonyabban képes integrálni. A szélerőművek, naperőművek ugyanis egyenáramot állítanak elő, amit váltóáramú adatközpont esetében előbb váltóáramra, majd a számítógépek szintjén újra egyenáramra kell konvertálni. A váltóáram elismert nagy előnye, hogy magas feszültségen nagy távolságokra is hatékonyan szállítható - a helyben, az adatközpont mellett termelt villamos energia esetében azonban végig egyenáramot használni sokkal előnyösebb.

Mi a DC legnagyobb hátránya? Miért nem terjedt el eddig? Miért érzi az ABB úgy, hogy most érkezett el a DC áttörésének ideje?

A DC nem új technológia, az egyenáramú adatközpontokat a telkók már hosszú ideje használják. A számítógépes adatközpontokban azonban a kompatibilis tápegységek hiánya fogta vissza a DC terjedését. A HP már piacra dobta saját egyenáramú tápegységét és a többi szereplő is hamarosan elkészül saját megoldásával.

Milyen megoldásokat fejleszt és kínál az ABB? Mivel lehet ma ilyen rendszereket eladni, mik a felhasználók igényei?

Az ABB kompetenciája eltér a "normális" IT-cégekétől, így ugyanazokkal az eszközökkel, ugyanazokkal az információkkal drámaian eltérő eredményeket tud elérni, mint a más kompetenciájú cégek. Az ABB megoldása ugyanis "kilát" a szervereken és a hálózaton kívülre is, így az elektromos hálózatra, az adatközpont energiaellátó és egyéb alrendszereire is.

Decathlon

A Decathlon néven komplex integrált rendszert fejlesztett az ABB. Az elektromos rendszer kezelésén túl ennek vannak épületmenedzsment, leltármenedzsment, kapacitástervezés illetve karbantartási moduljai is, illetve olyan "szerverközeli" modulok, amelyek az egyes kiszolgálók terhelését, hőmérsékletét, fogyasztását elemzik, illetve képesek a terhelést az optimális fogyasztás érdekében elosztani a szerverek között. A modulok egyenként is megvásárolhatóak és integrálhatóak a versenytársak termékeivel is, mindezt anélkül, hogy az adatközpontot akár egyetlen percre is le kellene állítani.

Integráltan, egyben használva azonban nagyon érdekes forgatókönyveket tesz lehetővé a Decathlon, amely így képes az egyes kiszolgálók szintjén, az adatközpont szintjén, illetve globálisan, több adatközpontot egyszerre kezelve is menedzselni az energiafogyasztást és terhelést. Egy globális nagyvállalat például egységesen kezelheti a világ különböző tájain található adatközpontjait, összehasonlíthatja azok működési adatait, fogyasztási karakterisztikáit. De a Decathlon azt is lehetővé teszi, hogy a szervezet a nagy terhelést jelentő feladatokat folyamatosan mozgassa adatközpontok között, mindig olyan régióban tartva a nagy fogyasztást, ahol épp a legolcsóbb az elektromos energia - egy európai, dél-kelet ázsiai és egy amerikai adatközponttal például megoldható, hogy a legnagyobb terhelés mindig ott keletkezzen, ahol éppen éjszakai áramot fogyasztanak a kiszolgálók. De optimalizálhatunk megbízhatóságra is, a kritikus terheléseket így a legmegbízhatóbb adatközponthoz köthetjük.

Fontos új elem az adatközpontok energiaellátásában a Smart Grid, vagy intelligens hálózat. Hogyan befolyásolja ez a piac trendjeit?

Az elektromos hálózattal való kétirányú kommunikáció alapjaiban változtatja meg az adatközpont szerepét a villamos rendszerben. Németországban, ahol már fejlett intelligens elektromos hálózat van, az adatközponti rendszerek folyamatosan figyelik az áram árának folyamatos alakulását és aszerint képesek bizonyos automatizált intézkedéseket tenni. Például amikor a hálózat jelzi, hogy erős túltermelés alakult ki, az adatközpont automatikusan megnövelheti a fogyasztását - feltöltheti a helyben található akkumulátor-telepeket, extra terhelést kérhet a vállalat egyéb adatközpontjaiból, így stabilizálni tudja a hálózatot. Ilyen esetekben egyébként a felvett áramnak negatív ára van - a hálózat ilyenkor fizet a stabilizálásért.

A rendszer fordított esetben is működik, az adatközpont képes energiát visszatáplálni a hálózatba abban az esetben, amikor a helyben előállított energia költsége alacsonyabb az aktuális energiadíjnál. Ilyenkor az adatközpont generátorainak bekapcsolásával, az akkuk biztonságos szintig történő lemerítésével egészséges jövedelmet tud generálni az adatközpont. Egy környező országban például az Európai Bajnokság döntője alatt egyes adatközpontok generátora is beszállt az energiatermelésbe, a szolgáltató ugyanis a döntő félidejében jelentős terhelésnövekedést jelzett előre. Ilyenkor 10-20-50 megawattnyi teljesítmény tud automatikusan a szolgáltató rendelkezésére állni - az adatközpontok generátoraiból.

A dereguláción átesett energiapiacokon ezek a forgatókönyvek általánosnak számítanak és egyszerű fogyasztóból az elektromos hálózat rugalmas elemévé teszik az adatközpontot, amely adott esetben pénzt is tud termelni. A kereskedelmi energiatermelés másik hozadéka, hogy a készenléti villamos hálózatok napi használatba kerülnek, időszakos rendszerességgel teljes terhelés alá kerülnek, így az esetleges meghibásodások jó eséllyel nem a kritikus pillanatokban jönnek elő.

Az ilyen forgatókönyvek megvalósítása nem triviális. Egyrészt az adatközpont elektromos rendszerének folyamatos kétirányú kommunikációt kell fenntartania a hálózattal, másrészt folyamatosan figyelnie kell a valósidejű energiaárakat. További kihívást jelent, hogy az egyes nemzeti hálózatok különböző sajátosságokkal rendelkeznek, amelyet a szoftvernek tudnia kell megfelelően kezelni.

Milyen trendek észlelhetőek a magyarországi, vagy tágabban véve a közép-kelet európai régióban?

A magyarországi helyzet azért különleges, mert még az EU-s országok között is kiemelkedően magas az elektromos energia ára. Ennek megfelelően az adatközpontok üzemeltetése is arányosan drágább Magyarországon, mint akár a környező országokban, az üzemeltetők pedig mindennél nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiahatékonyságra.

A magyarországi energiapiac sok tekintetben kifejezetten progresszívnek számít. Ugyan az energiapiac szabályozása egyelőre még nem teszi lehetővé a külső energiatermelés befogadását, ez azonban akár rövid távon is megvalósulhat. Ezután az energiahálózat fenntartója ösztönzőket dolgozhat ki arra, hogy az adatközpontok tulajdonosai részt vegyenek az ilyen terhelés-válasz (demand-response) rendszerekben illetve bevezetheti a valósidejű energiaárazást is.

Erre minden bizonnyal ráerősít az a trend is, hogy az adatközpontok mellett megújuló erőforrásokat használó generátorok épülnek.

Pontosan. Azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban egyre nagyobb a nyomás az adatközpontok tulajdonosain, hogy nagyobb arányban használjanak megújuló erőforrásokat adatközpontjuk üzemeltetésére. Ez azt jelenti, hogy újabb kapacitások jelennek meg az elektromos hálózatban, amelyek rugalmasan integrálhatóak a kereskedelmi rendszerbe - ehhez a kaput pedig az adatközpont saját elektromos berendezései jelentik majd.

A közelmúltban az Amazon adatközpontjának leállása hatalmas port kavart, ennek oka pedig egy triviálisnak tűnő áramkimaradás és az adatközpont generátorainak meghibásodása volt. Hogy látja, az európai elektromos rendszerek stabilabbak, megbízhatóbbak?

Sajnos a trendek arra mutatnak, hogy a deregularizált, kinyílt hálózatok nem annyira megbízhatóak, mint régen. Ezt látjuk az Egyesült Államok esetében is, ahogy a hálózat terhelése nő, a stabilitása csökkenni kezd. Az európai hálózat jelenleg kifejezetten stabilnak számít, de várakozásaink szerint ez nem marad így, a jövőben gyakoribbak lehetnek a nagyobb méretű áramkimaradások is. Európában ráadásul a helyzetet súlyosbítja az integrált nemzetközi hálózat is, amelyen keresztül a hibák könnyen átlépik a határokat.

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x)

A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x) A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

A nyomás érezhető kormányzati és fogyasztói oldalról is, növelni kell az európai hálózatok és piacok integrációját. Ennek nyomán létrejön majd a négy nagy európai nemzetközi hálózat konvergenciája, ez azonban fontos kérdéseket vet fel a rendszer stabilitását, hibatűrését és megbízhatóságát illetően. Szükséges lesz komoly befektetéseket eszközölni az elektromos hálózatba, ennek azonban egyelőre nem látjuk nyomait, az ilyen befektetések pénzügyi megtérülése bizonytalan. Egyelőre tehát az európai rendszerek nagyon messze vannak a tökéletestől.

Nem csoda, hogy az adatközpontok szintjén azt látjuk, hogy az üzemeltetők a hálózattól való teljes függetlenségre törekednek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem használnak fel (vagy nem táplálnak vissza) energiát a hálózatból, hanem azt, hogy hosszabb periódusokat szemlélve nulla nettó fogyasztást kívánnak elérni, miközben biztosítják saját működésüket elhúzódó kimaradás esetén is. Az üzemeltető célja saját kontrollja alatt tartani a működést befolyásoló változókat - ennek keretében pedig az áramszolgáltatást is egyre inkább saját hatáskörben kell megoldania.

Előfizetési lehetőség a NetAcademia és a Training360 mind a 600 online tanfolyamára 1 éven át 1 tanfolyam áráért. Siess, ez az őrült ajánlat csak október 31-ig él!

a címlapról