Nem értik a cégek a közösségi médiát

A Buddy Media (amit egyébként a Salesforce felvásárolt nemrégiben), készített egy vizsgálatot, amibe 320 különböző márkának a Twitter aktivitását vonta be. A kutatás 2011 december 11-től 2012 feburár 23-ig tartott, ez idő alatt a szakértők folyamatosan monitorozták a vállalati közösségi kommunikációs tevékenységet.

Annak ellenére, hogy a közösségi média és a közösségi kommunikáció most már messze nem új terület, sőt, szinte már felnőtt egy generáció, akik vele születtek, a cégek még mindig rosszul használják ezeket az eszközöket. A vizsgált cégek, amik között a legnagyobb márkák is ott vannak, többségében túl sokat fecsegnek, rendszerint nem a megfelelő napon, napszakban, nem használnak hashtageket, így lemaradnak az érdeklődő forgalomról és szinte semmit nem tesznek azért, hogy igazán odafigyeljenek rájuk.

Lelkesen csinálják, csak rosszul

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a márkák közösségi kommunikációs bevonódása 17 százalékkal magasabb hétvégén, mint hétköznap. Ami érthető is, hiszen hétvégén vásárolunk, fogyasztunk, élünk inkább, mint hétvégén. A probléma az, hogy a vállalatok nem használják ki ezt a lehetőséget és a cégek alig 19 százaléka publikál tartalmat hétvégén, hiszen az online média specialisták is kirándulni mentek. Pedig csak időarányos elosztásban a hétvégi időszakra kellene esnie az üzenetek 28 százalékának.

Ha iparágakra is bontjuk a mérést, akkor a különbség még számottevőbb. A divatmárkák 30 százalékkal nagyobb aktivitást mutatnak a hétvégén, tehát egy ruházati vagy kozmetikai cég fatális hibát követ el, ha nem ebben az időszakban aktív. A kiadóknak is rá kellene gyúrnia a hétvégére, hiszen a legtöbb elfoglalt ember szombaton éri utól magát hírfogyasztásban, ilyenkor 29 százalékkal nagyobb forgalmat csinálnak a hírek Twitteren, mint más napokon. A híroldalakról jövő twitteknek viszont alig 7 százaléka történin szombaton, tehát az egyenletes eloszláshoz képest is fele aktivitás.

Ugyan a teljesen egyenletes időarányos eloszlás sem lenne a leghatékonyabb, de még mindig jobb eredményt érnének el a cégek vele, mint azzal, amit most produkálnak. A legtöbb vállalat túl sokat twittel hét közben és szinte semmit hétvégén. Ráadásul a napszakokkal is érdemes variálni. A Facebookon éppen fordítva működik: a “csúcsidőn kívül” kirakott üzenetek 17 százalékkal jobban teljesítenek, míg Twitteren a legforgalmasabb időszakban kirakott twittek produkálnak 30 százalékkal erősebben.

Ennek nyilván a rendszer sajátosságai adják az alapját, hiszen a Twitter lineáris feedet használ, ahol valós időben történnek a dolgok, a Facebook pedig relevancia alapút, ahol egyenletes mennyiségű információ jelenik meg, bármikor is nyissuk meg. Twitteren tehát érdemes abban az időben jelen lenni, amikor a legtöbben azt nézegetik, például a reggeli munkába igyekvés és megérkezés órái, az ebéd utáni időszak, vagy a késő délután. Éjjel hiába minden igyekezet, senki nem fogja látni és nagyon kevés fanatikus van, aki nem chat-szerűen használha a Twittert és 1-2 óránál többet hajlandó visszatekerni.

A kevesebb néha több

Sok cég még azt az alapvető hibát is elköveti, hogy kihasználja a rendelkezésre álló karakterszámot, ami miatt elvágja a kényelmes retwitt és a kommentár lehetőségét. Ha lehet az üzenet legyen 100 karakter alatt linkkel együtt is, de minél rövidebb a szöveg annál jobban működik. A linkek legyenek rövidítve vagy eleve kevés karakteresek, de mindenképp érdemes használni kifelé utalást, 86 százalékkal növeli meg az RT-k arányát a link. Béna hiba, de arra is sokakat kell emlékeztetni, hogy a link hibás lesz, ha utána nincs egy szóköz. A felhasználó meg nem fog a kötőjel és a toldalék levágásával bíbelődni.

Szintén érdemes a hashtageket használni, igaz Magyarországon ez még messze nem olyan alapvető, mint az USA-ban, ahol a tévéműsorok, márkák és termékek mindegyike rendelkezik saját hashtaggel és azt rendszeresen használják és promotálják is. Nálunk rendszerint eseményekhez kapcsolódnak ilyen címkék, illetve bizonyos témakörök, személyek és hangulatok vívtak ki maguknak kategóriát. Általában 1-2 címke működik, annál több már inkább ront a helyzeten.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Vicces, de a legegyszerűbb praktikák is beválnak. Ha valaki arra kéri követőit, hogy “RT-zzék” az üzenetet, az 12-szeresére emeli a hajlandóságot, sőt, ha nem rövidítve írják ki, az 23-szoros eredményt hoz. Egy jó közösségi média kommunikátor ezeket a praktikákat elvileg már kell, hogy tudja, kell, hogy érezze, de megnézve pár tucat magyar vagy akár külföldi márkát inkább tűnik úgy, hogy betanított munkások szalagmunkájaként készülnek a feedek.

Nem zsigerből jön

Pedig a vizsgált vállalatok 77 százaléka kiemelt fontosságúnak tartja és állítása szerint úgy is kezeli a Twittert - mondta Tami Dalley, a Buddy Media  elemzésekért és statisztikákért felelős alelnöke. Gyakran hibáztatják a platformokat és gyakran hangzik el, hogy egy eszköz nem jó erre vagy arra, de valahogy az ritkán merül fel, hogy az azt végző állítólagos szakértők vajon milyen alapossággal készülnek fel a feladatra. Ma már számtalan statisztika és mérőeszköz, kutatás és elemzés áll rendelkezésre, nincs szükség vaktában lövöldözésre. Kitűnő dolog, hogy a cégek jelen vannak ezeken a helyeken, csak kár, hogy többnyire félreértik a lehetőségeket és inkább okoznak csalódást a feedek, mint örömöt a fogyasztók szemében. Magyarországon talán épp emiatt az amatőr hozzáállás miatt nem lett soha kritikus eszköz a Twitterből, s emiatt tartunk ott Facebookon is, hogy arról vitatkozunk, hogy helyes-e az indiánneves alkalmazás vagy sem.

Ha valaki mégis tanulni szeretne, akkor érdemes a Buddy Media teljes kutatási jelentését átböngésznie és levonni a megfelelő tanulságokat. A kutatás letölthető innen.