Tíz éve volt az egértemetés

Tíz évvel ezelőtt ezen a napon zajlott a magyar internetező közösség addigi legnagyobb, egyben egyetlen tömegdemonstrációja a Vérmezőn, az akkori Matáv (a mai Magyar Telekom) székháza előtt. A tüntetést egy a betárcsázós internet költségeit kedvezően befolyásoló opció kivezetése miatt szervezte a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága, vagyis a Netért. A demonstráció végül elérte a célját, jóllehet ehhez kellett egy választás és egy új, informatikai ügyekre szakosodott minisztérium (az IHM) felállítása is.

Az éjszakai baglyok tüntetése

A modemes internet virágkorában (mint később kiderült, ezt igen gyors elvirágzás követte) zajló tiltakozó akciót az váltotta ki, hogy a Matáv váratlanul bejelentette, megszünteti a betárcsázós internet esetén felhasználható kedvezményes konstrukcióit, a csúcsidőn kívül havi 4000 forintért korlátlan kapcsolódást biztosító Mindenkinet opciót, valamint az úgynevezett 150 forintos kedvezményt. Utóbbi révén a csúcsidőn kívül indított internetes hívások (vagyis a 06-51-es előhívóval indított hívások) esetében a percdíj-számláló megállt 150 forintnál.

A két említett opció 2002. július 1-i megszüntetése lényegesen megnövelte a modemes internetezés összköltségét, mely különösen azok számára bizonyult fájó pontnak, akik már akkor is hosszabb időt töltöttek internetezéssel, de vagy nem engedhették meg maguknak az akkor nagyjából 12-15 ezer forintos havi költséget jelentő ADSL-csomag használatát, vagy nem volt náluk elérhető a szolgáltatás. Az akkor szárnyait bontogató lakossági ADSL-elérés egyébként 384-512 kbps maximális letöltési sebessége biztosított ennyi pénzért.

Tíz évvel ezelőtt az előzetesen regisztrált 2400 résztvevőhöz képest az Index akkori beszámolója szerint legfeljebb ötszázan vehettek részt a tüntetésen, köztük volt és magánemberként fel is szólalt Mécs Imre SZDSZ-es politikus is. A demonstráció részeként a résztvevők jelképesen számítógépes egereket temettek el a Vérmezőn a Matáv székház előtt, ezzel hívva fel a figyelmet a fenti problémára. A megmozdulás végül sikerrel járt, bár eleinte csak annyit sikerült elérni, hogy a 150 forintos kedvezmény kivezetésének időpontját augusztus 1-re módosította a Matáv.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A távközlési cég ezzel egy időben azonban - már az új minisztériummal történt egyeztetéseket követően - új konstrukciókat is bevezetett a kínálatába, jött a 15 órás és 40 órás csomag, mely az úgynevezett kiterjesztett kedvezményes időszakban tett lehetővé meghatározott idejű internethasználatot havonta. A két csomag havi díja 1550 és 4000 forint volt, ehhez csapódott még az internetelérés díja is, amit az internetszolgáltatónak kellett fizetni. A cég ezzel együtt bevezette az úgynevezett ADSL-pótló csomagot is, mely havi 60 órányi kedvezményes telefonhasználatot biztosított 7500 forintért, ehhez további 3500 forint internethasználati díj társult.

Régi csibészek

Németh Attila, a Netért egykori elnöke szerint az egértemetés óta rengeteget változott a piac: "Kialakult a vezetékes broadband és a mobil internet piacon egy erős és durva verseny, ez fogyasztói oldalról több hasznot is hozott: pl. árazás, termékek, ügyfél-kiszolgálás. A szolgáltatók viselkedése is megváltozott, azt hiszem rájöttek, hogy a 'nagy csibészségek' kora lejárt" - nyilatkozta a HWSW-nek Németh, akit később a Magyar Telekom is alkalmazott.

"A távközlési piac vonatkozásában ma már a piac talán nem igényli ezt az odafigyelést, elsősorban egyéni problémákat lehet felfedezni, nem olyan általános jelenségeket, mint amelyek ellen a Netért szót emelt" - tette hozzá Németh. Az egyesület egyébként később egy másik ügy kapcsán is híressé vált. A Netért 2003-ban közérdekű keresetet nyújtott be a Vodafone ellen, amiért a mobilszolgáltató a 2002-ben korlátlan adatforgalommal bevezetett GPRS-szolgáltatás adatforgalmát 2003. februárjában egyoldalúan korlátozta. Az egyesület végül 2004-ben megnyerte a pert a Vodafone ellen.