Szerzők: Bodnár Ádám, Gálffy Csaba

2012. május 23. 09:07

A felhő gyakorlatáról adminoknak és fejlesztőknek

Kevés olyan fogalom van a tech-szektorban, amit a felhőhöz hasonlóan lejárattak volna. Ettől függetlenül azonban a technológia él, virul, és érdemes rá megfelelően felkészülni.

HIRDETÉS

Az elmúlt néhány évben mintha szervezett lejárató kampány indult volna a felhős rendszerek fogalma ellen. Adott ponton minden gyártó, minden szolgáltató összes marketingese, PR-osa, értékesítője azon törte a fejét, hogy hogyan húzhatná rá a cloudok körül kialakult felhajtást az épp aktuális újdonságára. A legtöbbször ez csak szóban sikerült, de ez nem törte le az illetékeseket.

Lejáratták a felhőt, de az velünk marad

Az eredmény kiábrándító. Ma, amikor a felhős technológiák megérettek a mindennapi használatra, a szakemberek többsége elfordul az újdonságoktól és inkább ideiglenes hóbortként, múló veszélyként tekint rá. Számukra rossz hír lehet, hogy a felhő bizony velünk marad - és bár hazánk nem az első vonalban, de fokozatosan alkalmazni fogja az új megoldásokat, amelyekkel ők felkészületlenül, elavult tudással lesznek kénytelenek szembenézni.

Nem vitatjuk: a felhő kétélű fegyver. Hibás alkalmazása pont annyi kárt okozhat, mint amennyi hasznot megfelelően használva hajthat. Pontosan ezért van szükség az új megközelítést értő, azt kritikusan szemlélő, de az előnyöket is világosan látó szakemberekre, akik tudják, milyen körülmények együttállása esetén érdemes “kimenni a felhőbe” és mikor kell maradni. Sőt, azt is meg tudják ítélni, hogy milyen paraméterek mellett hasznosabb onnan “visszajönni”.

A HWSW és a HUP - a szakma vezető médiumaiként - magukra vállalták a feladatot, hogy hangzatos buzzwordök helyett kritikus szemléletet és tapasztalatokon alapuló használati útmutatót adjanak a cloudokhoz. Ennek érdekében konferenciát szerveztünk, amelyre meghívtuk azokat a magyar szakembereket, akik már szereztek némi jártasságot a felhőalapú fejlesztésben és cloudban futó alkalmazások üzemeltetésben, és tapasztalataikat hajlandóak megosztani a hallgatósággal. Különös gondot fordítottunk arra, hogy mindegyiküket kiemeljük kissé az őket foglalkoztató vállalat keretei közül, hogy ne konkrét termékekről és szolgáltatásokról legyen szó, hanem valóban személyes tapasztalataik kerüljenek előtérbe.

Miről lesz szó?

Célunk volt, hogy a látogatóink a leghasznosabb információkkal gazdagodjanak, így a jövőn merengés helyett inkább a már ma tapasztalható legégetőbb problémákról, leginkább működőképes felhasználási forgatókönyvekről szólnak az előadások. Nagy hangsúlyt fektettünk a célközönség meghatározására is: nem a csillagászati IT-költségvetéssel és hatalmas saját üzemeltetői csapattal rendelkező nagyvállalatoknak szól a konferencia, hanem azoknak, akik a pénzt okosan, mértékkel költik, akik inkább legfőbb kompetenciáikra fókuszálnának, minden mást kiszerveznek - például a felhőbe.

Galántai Zoltán, a BME jövőkutatójának "keynote" előadása után a Microsoft regionális cloud stratégiai vezetője, Szabó Dávid beszél arról, a felhőre váltás milyen átalakulásokat követelhet meg a szervezettől, az üzlettől - a szoftver- vagy megoldásszállítóból szolgáltatóvá válás ugyanis sokkal kevésbé technikai mint üzleti kérdés. Az SDA Informatikának már több terméke is élesben fut a felhőben. A cég chief architectje, Érsek Attila tapasztalatai szerint a felhős alkalmazások a  szorosabb együttműködést követelnek meg a fejlesztők és üzemeltetők között, mivel mind a programozási, mind az üzemeltetési hibák könnyen forintosíthatóak. Az összhang hiánya akár veszteségessé is teheti az üzletet.

A magyar IT-szakemberek körében bizonyára nem ismeretlen a NetAcademia Oktatóközpont neve, arról azonban valószínűleg kevesen tudnak, hogy a cég az eltelt évek során gyakorlatilag teljesen a felhőbe költözött. A történt egy folyamatosan rakoncátlankodó szerverrel kezdődött, a hazai kis- és középvállalatok számára tanulságos részleteket Fóti Marcell, a vállalat vezetője osztja meg a közönséggel. Ahogy már fentebb is említettük, a cloudok körül óriási a felhajtás, a hype, de az informatikában rendszeresek a hype-ok. Hogy ezeket hogyan lehet a helyükön kezelni, arról Kocsis Árpád, az NNG projektmenedzsere osztja meg gondolatait.

Külön szekció foglalkozik biztonsággal, amely a cloudokkal kapcsolatban talán leggyakrabban felmerülő ellenérv. Hová kerülnek az adatok? Ki férhet hozzájuk? Milyen kockázatoknak lesznek kitéve azáltal, hogy egy másik cég által üzemeltetett rendszeren helyezkednek el? Milyen jogi szabályozások vonatkoznak a felhős adattárolásra, -feldolgozásra? Egyáltalán, milyen adatokat lehet, és milyeneket nem lehet a felhőben tárolni? Ezeket a kérdéseket járják körül előadóink, az IT-biztonság hazai szakértői: Illés Márton (BalaBit), Tiborcz József (Kancellár.hu), Krasznay Csaba (HP).

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x)

Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x) Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

A konferencia szervezése során elkerülhetetlennek találtuk, hogy a felhő felhasználásának alapvetően különböző módjairól külön-külön is szót ejtsünk. A fejlesztők infrastruktúrát és platformokat akarnak szolgáltatásként igénybe venni, míg az üzemeltetőket a SaaS, vagyis a szoftverszolgáltatások érdekelhetik inkább.

Fejlesztőknek és üzemeltetőknek

A biztonságról szóló közös előadások után a program kettéválik. Kritikus fontosságúnak ítéltük meg, hogy az üzemeltetői előadások során kialakulhasson egy jövőkép a látogatóban arról, hogy az új környezetben milyen feladatokat kell egy rendszergazdának ellátnia. Bár a hardverközeli problémák helyett a szoftverre, az üzletmenet jobb kiszolgálására tevődik át a hangsúly, az IT szerepe nem fog csökkenni, üzemeltetőkre továbbra is szükség lesz.

A feladatok egy részének kiszervezésével viszont az IT-csapatnak több erőforrása marad a valóban fontos feladatokra, az üzletet segítő informatikai rendszerek kialakítására és működtetésére. Végre lehet folyamatokat kialakítani (vagy finomítani), vagy éppen az alkalmazottakat az informatika használatára oktatni. A felhő korszakára felkészült szakemberek ráadásuk mindezt legtöbbször nem a gépekkel küzdve, hanem a “felszínen”, a vezetéssel együttműködve végezhetik, így jól láthatóvá válik munkájuk eredménye - ami bértárgyalásnál sem utolsó szempont. Az adminisztrátorok szerepe a felhős alkalmazások kapcsán fel is értékelődhet - a használatalapú számlázás miatt az esetleges hibáik sokkal hangsúlyosabban jelentkeznek és rögtön forintosíthatóak is.

Az üzemeltetési szekció előadói olyan szakemberek, akik vettek már részt szoftverszolgáltatás bevevetésében szállítói vagy megrendelői oldalon, és gyakorlati tapasztalataik vannak arról, a SaaS hogyan változtatja meg az üzemeltető szakemberek feladatait. Milyen képességek, ismeretek szükségesek a részükről a szoftverszolgáltatások hatékony működtetéséhez? Mit kell a rendszergazdáknak megtanulni, ha a cloudkorszakban a legnagyobb hasznára szeretnének lenni cégüknek? Az ő munkájukat miben tudja segíteni a felhő? Ezekre a kérdésekre ad választ Szatmári Tamás (Revevol Hungary), Ruttkay Balázs (Malév), valamint Zombory Zoltán (Zomputer). Emellett szóba kerül a szoftverlicencelési konstrukciók és a felhő kompatibilitása is az IPR-Insights License Consulting vezetőjének, Zsoldos Sándornak a tolmácsolásában.

Az érme másik oldala a fejlesztőké, az olyan cégeké, amelyek platformot keresnek készülő alkalmazásaiknak. Számukra ma már kiváló alternatíva a felhő, amely bizonyos körülmények között akár a nyerő választás is lehet. Az IaaS és a PaaS nem old meg mindent és egészen biztosan nem jó választás minden esetben, ráadásul speciális igényeket támaszt a fejlesztéssel és az alkalmazással szemben is. Az előnyöket és hátrányokat tehát érdemes előre feltérképezni, az informált döntésnél biztosan nincs hatékonyabb. Mire kell a fejlesztőknek felkészülnie, ha a felhővel kezdenek foglalkozni? Hogyan kezdjenek hozzá az első lépésekhez? Mikor éri meg felhőre fejleszteni és mikor kell arról távol maradni? Milyen megoldások állnak a rendelkezésükre ahhoz, hogy az Amazon infrastruktúraszolgáltatásból a legtöbbet lehessen kihozni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a fejlesztői szekció.

Az eseményen arról is szó lesz, “hagyományos”, on premise vagy hosztolt alkalmazások fejlesztésénél milyen segítséget jelenthet a felhő, hogyan gyorsítható vele például a tesztelés és a piacra vitel folyamata, hogyan lehet egy újdonságot könnyebben "eladni" az ügyfélnek. A szekció előadói: Novák István (SoftwArt), Vészi Gábor (Prezi.com), Árvai Zoltán (NextGen Solutions), Rátky Gábor (Secret Sauce Partners), valamint Varga Péter (Drótposta Consulting).

A HWSW App!cloud konferencia 2012. június 13-án lesz a Cinema City Allee-ban. Az esemény részletes programja itt érhető el, már jelentkezni is lehet.

4 alkalmas, 12 órás biztonságos szoftverfejlesztés alapjai és Scrum otthonról képzésekkel köszönünk el 2020-tól.

a címlapról