Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Aki akar, fizethet a Facebookért

Dojcsák Dániel, 2012. május 14. 15:59
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Hiába rendelkezik közel 1 milliárd felhasználóval, a Facebooknak nagyon alacsony a felhasználónkénti bevétele az elvárásokhoz és a konkurens cégekhez képest is. A Google minden felhasználója után két és félszer annyi bevételhez jut, mint a Facebook.

A hét végi tőzsdei bevezetés után pedig az eddiginél is nagyobb kényszer nehezedik majd a Facebookra, s immár nem csak a korai kockázati befektetőket kell megnyugtatni, hanem a részvényeseket is, akik a befektetett pénzüket fialtatni szeretnék. Jelenleg a Facebook továbbra is szüzen hagyja a mobil felületet, ott továbbra sem jelennek meg reklámok, sem a klasszikus, sem a facebook-i értelmezésbe.

A cégek már régóta fizetnek, mint a katonatiszt

Jelenleg a felhasználók számára minden funkció ingyenes a Facebookon, míg a vállalatok a jelenlét aktívan tartásáért hirdetések formájában fizetnek. Az a cég, ami nem fizet, az gyakorlatilag láthatatlanná válik a közösségi hálózatban. Ez az alapfilozófia azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a Facebook hozza az elvárt bevételi számokat. A cégek nem terhelhetőek tovább, hiszen már így is felháborodtak sokan, hogy azután, hogy a cégek szinte kötelező módon kell hirdessenek, még azért is fizetniük kell idéntől, hogy a hirdetésük biztosan megjelenjen (Premium Ads). A hirdetők önmagukban mégsem fogják eltartani a vállalatot, az üzleti modellnek mindenképp el kell tolódnia egy olyan irányba, ahol maguk a felhasználók is valamilyen módon befizetőkké válnak.

Mark Zuckerberg korábban úgy vélte, hogy a felhasználók számára a Facebook mindig is ingyenes marad. Ez némi apróbetűs résszel megtoldva bizonyára igaz is lesz. A regisztráció és a hozzáférés biztosan ingyenes lesz, illetve a központi funkciók is. Amennyiben bármelyik elé falat emelne a Facebook, akkor a tömeg pillanatok alatt folyna át egy másik, de ingyenes közösségi hálózatba, például a Google rendszerébe. A Google , ha másra nem jó, legalább sakkban tartja a Facebookot, ami nem élhet a teljes hegemónia erejével.

Abban viszont semmi nem akadályozza meg a Facebookot, hogy bizonyos előnyöket fizetős szolgáltatásként nyújtson a motiváltabb vagy éppen a dollárokat szabadabban költő felhasználóinak. A legtutibb üzlet nyilvánvalóan az lenne, ha a Facebook pénzt kérne azért, hogy az emberek láthassák, kik látogatják a profiljukat, ami nyilván viccnek jó, de a valóságban ennél komolyabb koncepciók készülődnek.

Fontos az üzenet? Fizess, hogy többen lássák!

A napokban felröppent hír, hogy a Facebook már teszteli az egyéni felhasználókra szabott fizetős kiemelés funkciót, amit ma délutánra a Facebook meg is erősített több amerikai szaklapnak e-mailben. A magánszemélyek bejegyzéseit az ismerőseiknek átlagosan 12 százaléka látja, a többiekhez sosem jutnak el. Pedig bizonyára mindenki örülne neki, ha legalább a legfontosabb pillanataira odafigyelnének a népek: ha gyorsan kell egy donor, vagy eladó a konyhaszekrény, hirtelen kell egy albérlet, vagy épp állást keresünk, vagy csak el akarunk büszkélkedni, hogy a gyerek harmadik lett a matekversenyen. Az apróhirdetés műfaja visszaköszön a közösségi hálózaton és mennyivel jobban is működik az ismerősökkel való üzletelés, intézkedés, mint idegenekkel.

Nos, a Facebook ezt az igényt formálná anyagi haszonná. A tesztben szereplő adatok szerint egy bejegyzés kiemelése körülbelül 300 forintba kerülne, bár a különböző tesztalanyoknál különböző árakat tesztelnek. A kiemelés nem időtartamra vonatkozna, hanem csak azt garantálná, hogy az ismerősök feedjében a "top" sztorik közé emelkedik és onnan a szokott módon csúszik lefelé. Nincs garantált megjelenésszám és nincs garantált időtartam sem, csak az a biztos, hogy mindenből valamivel több jár. Arról viszont ne is álmodjon senki, hogy az MLM-es zaklatásai minden ismerősének a falára felaggathatóak pár száz forintért.

A poszt az átlagnál nagyobb arányú ismerős számára jelenik meg, több mint egy napig is fent maradhat, de nem lesz más színű, nem világít majd és nem is villog. Egyedül annyi utal majd a mesterséges kiemelésre, hogy a Like gomb mellett egy "highlighted" felirat is feltűnik majd. Arról nem szól a fáma, hogy akkor is megjelenik-e ha az illető már rég elrejtette a bejegyzéseinket, illetve számít-e az, hogy valakinek hány ismerőse van.

A tesztben szereplő funkció azonban egyben beismerése annak, amit mindenki csendben elfogadott a Facebook-robbanás kapcsán: A kiírt üzenetek jelentős részben nem látszanak: az ismerősök, a cégek esetében pedig a követők többnyire lemaradnak a kommunikációról. A Facebook válasza érthetően nem az, hogy a problémára megoldást keres, hanem ehelyett inkább jó pénzért kiemeli azok üzenetét, akik hajlandóak költeni erre. A vállalatok esetében ez kiválóan működött, mára minden cég megértette, hogy ingyenes Facebook-jelenlét nincs. A következő években akár az egyéni felhasználók is választhatnak, hogy csak a legnagyobb rajongóikhoz szólnak, vagy fizetnek azért, hogy a kérdésük, mondanivalójuk minél több ismerőst érjen el. Sajnos amennyiben ez a funkció elterjedté válik, akkor a befogadói oldalon is bele kell nyugodni, hogy már nem egy organikus, a saját szokásaink és a többi felhasználó aktivitása alapján szelektált hírfolyamot látunk, hanem egy fizetett "adást".

Túl sok tartalom, túl nagy zaj, kevés hatékonyság

A Facebook ebből a szempontból egyre jobban hasonlít a Twitterre: ott is túl sok tartalom jön létre, amit teljesen lehetetlen követni. Érdemes kipróbálni, hogy tud-e bárki az ismerőseinek több mint 10 százalékára hatni egyetlen poszttal. Saját megfigyeléseink alapján még a legaktivizálóbb témák sem tudnak 10-15 százaléknál nagyobb elérést felmutatni a felhasználói profilokban. Talán az egyedi alkalmak, mint egy gyerek születése vagy házasságkötés jelenthetnek kivételt, de nincs az az okos gondolat, aktuális kérdés vagy csodálatos fénykép, ami a 10-12 százalékos határt át képes lépni. A snassz bejegyzések pedig nem csak visszajelzések (komment, like) arányában, de nézettségben sem érik ezt a határt el. Sőt, egyes alkalmazások által posztolt üzenetek szinte egyáltalán senkinek nem jelennek meg, maximum a Timeline-ban kutakodva lehet manuálisan rálelni.

A Facebook így a vállalatok után valószínűleg a felhasználónak is azt üzeni: sajnáljuk, még a fontos üzeneteidet sem látják túl sokan, de ha fizetsz nekünk, mi biztosítunk arról, hogy az üzenet célba ér. Legalábbis teszünk rá egy kísérletet. Az ötlet működhet, de visszafelé is elsülhet: könnyen lehet, hogy a fizetni nem akaró többség csalódik és felébred Csipkerózsika-álmából és rájön, hogy valójában senki nem kíváncsi rá és hiába naplózza nyilvánosan életét, ugyanaz a három ember figyeli, akikkel egyébként is nap mint nap találkozik otthon vagy a munkahelyén.

Aki fizet, az jobban jár?

Nyilvánvaló, hogy a felhasználóknak nagyon kis része lesz hajlandó valóban fizetni, akár kiemelésről, akár egy reklámmentességet garantáló prémium csomagról lenne szó. Optimista becslés szerint is maximum egy százalék lehet fizető vendég, ami a jelenlegi közel 1 milliárdos taglétszámmal nézve persze nem rossz. A maradék 99 százalék viszont továbbra is önmagát adja majd el és a személyiségprofiljával fizet, amit a Facebook marketing célra hasznosít határok nélkül.

A küszöbön lévő adatvédelmi szabályzatmódosítás alapján a Facebook a felhasználók arcképét immár a közösségi oldalakon kívül megjelenő hirdetésekben is használhatja. Ahogy várható volt, a Facebook lépésről-lépésre erodálja a felhasználóinak privát szféráját, mindig egy kis részletet lecsípve belőle, de ma már teljesen elfogadhatónak tartjuk azokat a részleteket, ami miatt 3-4 éve még fenyegetőző ellenszenv járt.

Valószínűleg a webes szolgáltató egészen addig nem fog megállni ezzel a nyesegetéssel, amíg igazi ellenállásba nem ütközik

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.