Szerző: Gálffy Csaba

2012. március 30. 14:23

Érintőpanelen is múlik a Windows 8 sikere

Újabb blogbejegyzést tett közzé a Microsoft Windows 8 fejlesztéséért felelős csapata, ezúttal az érintőkijelzőkkel kapcsolatos kihívások és megoldások kerültek szóba. Sok múlik a hardveren.

Közzétette az érintésérzékeny hardverekkel kapcsolatos tapasztalatait a Windows 8 fejlesztőcsapata. Az új operációs rendszer kritikus eleme lesz az érintőkijelzőkhöz optimalizált új Metro felület, amelynek része egy csokor új érintős gesztus is. A megfelelő működéshez azonban potens hardver is kell, a felhasználói élmény és az operációs rendszer sikere így ezen is múlik majd.

Gesztusok

Az érintőkijelzők közös jellemzője, hogy bizonyos hibával jelentik az érintés pozícióját és mozgását, a szoftveres feldolgozásnak kell ezt szűrnie és konzisztens inputtá alakítania a rendszer és az alkalmazások számára. Ez különösen fontos a "press-and-hold" (nyomvatartás) típusú gesztusoknál, ahol a szoftvernek kell kitalálnia, hogy a nyers adatok által jelzett kis mozgás az reális, vagy érzékelési hiba.

Az érzékelő mellett a felhasználó is hibázik, gyakran melléüt, pontatlanul érint. Ezért a szoftvernek az is feladata, hogy megpróbálja kitalálni és a nyers jelhez párosítani a felhasználó eredeti szándékát. A Microsoft egyik megoldása, hogy a vizuális elemekhez rendelt érzékeny zóna számottevően nagyobb, így nem csak a pixelpontos érintéseket társítja az adott mezőhöz a rendszer, hanem a közvetlen közelben érzékelt érintéseket is. Ez különösen a hagyományos Desktop nézet esetében fontos, ahol a vizuális elemek amúgy is kis méretűek.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A mozgó ujj követése a régebbi panelek számára az egyik legnagyobb kihívásnak számít. Ahogy az optikai egerek digitalizálói, az érintőképernyők is adott mintavételezési sebességgel dolgoznak, a túl gyors mozgást pedig különálló érintések sorozataként kezdik észlelni. Az alacsony érzékelés további problémákat jelent, a "swipe-to-select" (lehúzós kijelölés) például csak akkor működik rendesen, ha a képernyő tudja kezelni a gesztus apró mozdulatát. A Microsoft szerint ezeken a problémákon szoftveresen rendkívül nehéz segíteni, de reményeik szerint az ilyen hardvert használók hozzá tudnak majd szokni az érintőpanel limitációihoz - a felhasználói élmény azonban csorbul.

A Windows 8 logós számítógépek érintőkijelzőinek legalább öt ujj érzékelését támogatniuk kell. A Microsoft szerint ez a szám a fejlesztők visszajelzései alapján született meg, így lehetséges ugyanis követni egy kéz összes ujját, vagy több kéz több ujját - gyakorlatban öt felhasználó is játszhat például egyszerre az érintőpanelen. A minimum meghatározása mindig kritikus fontosságú, a fejlesztők elsöprő többsége ugyanis ezt a hardverminimumot használja az alkalmazás tervezésekor.

Kávaprobléma

A Windows 8 érdekes kihívást támaszt az érintőkijelzők kialakításával szemben is. Az új operációs rendszer két legfontosabb gesztusa, az alkalmazásopciók és a rendszeropciók előcsalására szolgáló, kívülről befele mutató mozdulat ugyanis az érintőképernyők szélét használja, a ma kapható paneleket pedig nem erre optimalizálták. A  korábbi paneleknél a széleken az érzékenység alacsonyabb, a követés esetleges, fejlesztésükben a középső terület érzékelése kapott elsőbbséget. Így a Windows 8 megfelelő működéséhez olyan új generációs panelekre van szükség, amelyek megfelelően támogatják az érzékelő területen kívülről induló gesztusokat is, a panelre belépő ujjakat pedig pontosan tudják követni a kijelző szélén is.

A korábbi generációs érintőpanelek felhasználói számára is élvezhetőek maradnak ezek a gesztusok. Ehhez azonban a Microsoftnak kompromisszumot kellett kötnie: a kijelző szélei 20 pixel szélességű pufferzónát kapnak, amit a gesztusok megfelelő érzékelésére tart fenn a rendszer. A megoldás hátránya, hogy a fejlesztők és az alkalmazások számára ennyivel kisebb terület maradt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról