Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Megjelent a Linux kernel 3.3

Bodnár Ádám, 2012. március 19. 14:22
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Némi késéssel, de megjelent a Linux kernel 3.3 - Linus Torvalds a múlt héten csak a korábban nem várt hetedik kiadásra jelölt változatot jelentette be, de vasárnap megérkezett a végleges verzió is. Az előző kernel megjelenése óta közel két és fél hónap telt el.

Android a mainline kernelben

Az új rendszermag talán legnagyobb horderejű újdonsága az androidos fejlesztések beolvasztásának elindulása - az Android és az alapjául szolgáló Linux kernel a fejlesztők nézetkülönbségei miatt mára szinte teljesen szétváltak, az androidos patchek nem kerültek vissza a mainline rendszermagba. Ennek az állapotnak most vége, a 3.3-as kernellel megkezdődik a két világ közeledése, az androidos fejlesztések átszivárognak a Linux rendszermagba, aminek főleg az Androidot moddolók örülhetnek, valamint azok, akik Android-alkalmazások futtatására alkalmas Linux-disztribúciót szeretnének kiadni. A tavaly életre hívott Android Mailining Projectről bővebben a kezdeményezés wikijén lehet olvasni.

Tovább folytatódik az Intel grafikus vezérlők körüli drivermizéria: a 3.1-es kernelben alapértelmezésként ki volt kapcsolva a GPU-k RC6 energiatakarékos állapotának használata, mivel egyes Sandy Bridge-alapú gépeken stabilitási problémákat okozott. A 3.2-es rendszermagban bekapcsolták ezt a funkciót, a 3.3-asban pedig csak Sandy Bridge alapú gépeken van kikapcsolva - bekapcsolni kézzel kell. Módosították is a drivert, a Sandy Bridge generációs processzorba integrált GPU-k esetén nem használja a stabilitási gondokat okozó RC6 módot, aminek viszont magasabb rendszerfogyasztás lehet az eredménye.

Hálózat

Hálózatkezelés terén érdekes újdonság az "Ethernet Teaming" driver megjelenése. Ez lényegében egy virtuális hálózati eszköz, amely több fizikai Ethernet-port forgalmát képes együtt kezelni, köztük a terhelést elosztva, végeredményben nagyobb sávszélességet elérve - a fejlesztők szerint az új megoldás gyorsabb és jobban skálázódik a korábbi Ethernet bonding megoldásnál. Hálózatkezelés terén említésre méltó fejlesztés, hogy az adminisztrátorok már a control groupok (cgroup) szintjén is meghatározhatnak hálózati erőforrás-használatra vonatkozó prioritásokat.

Virtualizált környezetekben jöhet jól az Open vSwitch amely egy nyílt forrású virtuális Layer 2-4 switch - a használatával egyszerűbbé válik komplett virtualizált infrastruktúrák mozgatása fizikai szerverek között, hiszen még a hálózati beállításokat sem kell módosítani a költözés során. Az Open vSwitch túlnyomó része a user space-ben fut, de van kernelszintű komponense is, amely a 3.3-as rendszermagnak végre a része lett.

Adattárolás

Az ext4 és btrfs fájlrendszerek egyaránt fejlődtek az új kernelben. Az ext4 kötetek online átméretezése jelentősen felgyorsult és kisebb rendszerterheléssel jár, mivel az ezt végrehajtó kód szinte teljes egészében a kernelbe került át a user space-ből - egy 20 gigabájtos kötetet pár másodperc alatt 230 gigabájtosra bővített ennek a cikknek a szerzője, ez a folyamat korábban ugyanazon a gépen perceket vett igénybe. Btrfs-t használók is örülhetnek, ugyanis lehetővé vált a btrfs RAID kötetek migrálása, például RAID 1-ből RAID 10-be. Ez a folyamat le is állítható, újra is indítható és akár vissza is vonható.

Az operációs rendszer által régóta támogatott szoftveres RAID végre "hot replace" képességgel gyarapodott, vagyis menet közben átmásolhatók az adatok egy RAID tömbbe szervezett diszkről a másikra, hogy azt el lehessen távolítani - nincs szükség a tömb hosszadalmas és kockázatos újraépítésére. A rendszermagban megjelent az NVMe (Non Volatile Memory Express) driver is, amely a PCI és PCIe interfészen csatlakozó flashmemóriás tárolók szabványos interfésze.

Az ARM-alapú szerverek várható eljövetelére készülve a Linux kernel 3.3 a Large Physical Address Extension (LPAE) segítségével 4 gigabájtnál nagyobb memóriát is meg tud címezni ARMv7 utasításkészlet-architektúrájú processzorokon. A szerverpiac másik végén, mainframe-en Linuxot használók csapata is örülhet: 3,8 terabájtról 64 terabájtra nőtt a kernel által kezelt memória mérete - gyakorlati haszna ennek egyelőre kevés, az IBM legújabb csúcskategóriás mainframe-je, a zEnterprise 196 legfeljebb 3 terabájt redundáns memóriát kezel.

Az új rendszermag újdonságairól részletesen a Kernelnewbies.org cikkéből lehet tájékozódni. A kernel letölthető a www.kernel.orgról.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.