2300 embert rúg ki Magyarországon a Nokia
Versenyképtelen a nyugati termelés, keletre költözik az európai és a mexikói összeszerelő üzem is. Komáromban a munkavállalók felét küldik el, a gyár ezután a készülékek "testreszabásával" foglalkozik majd.
Elküldi dolgozói felét a magyarországi Nokia-üzem - jelentette be a vállalat. A komáromi gyár az év végéig mintegy 2300 munkavállalójától válik meg, ez a 4400 fős dolgozói létszám több mint fele. A dolgozók kárpótlására "a Nokia mindenre kiterjedő, helyi igényekre szabott támogatási programot fog kínálni, amely magában foglalja az anyagi támogatást, valamint segítséget [...], hogy helyben munkába állhassanak".
A bejelentés szerint nem csak a magyarországi üzemben lesznek elbocsátások, a finnországi Salóban és a mexikói Reynosában is elküldik a dolgozók egy részét, az üzemek pedig leállnak a telefonok összeszerelésével. A Nokia döntése egyáltalán nem meglepő, az erdélyi gyár teljes bezárása után a gyártó bejelentette a maradék üzemek szerepének átgondolását is. Inkább az a meglepő, hogy a magyarországi gyár egyáltalán megmarad, bár jövőben betöltendő szerepéről nagyon homályosan fogalmaz a Nokia. A sajtóközlemény szerint ugyanis az üzem a jövőben "az okostelefonok testreszabására fog fókuszálni", ami komplex, szoftveres folyamatokat, de triviális csomagolási műveleteket is jelenthet.
Ázsia a világ műhelye
A Nokia a bejelentés értelmében az összeszerelést Ázsiába költözteti át, így hamarosan a finn óriás összes telefonja a Távol-Keleten készül majd. Ezzel az eddig használt, több kontinensre kiterjedő gyártási és logisztikai folyamatok leegyszerűsödnek, a részegységeket csupán a (feltehetően kínai) beszállítók és összeszerelő üzemek között kell majd mozgatni, a globális szállításokban pedig csak a kész telefonok vesznek majd részt. Az ázsiai gyártás ezen felül is sokrétű előnyöket hordoz, mind a time-to-market (a koncepciótól a kész termékig eltöltött idő) lerövidítése, mind a magasabb gyártási rugalmasság elérhető így.
Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a New York Times nagyszerű cikke, amely az Apple Ázsiába költözésének körülményeiről és előnyeiről számolt be. A cikk szerint az eredeti iPhone létrehozásának egyszerűen elengedhetetlen feltétele volt a Kínában elérhető gyártókapacitás. A beszállítók közelsége, a munkaerő elképesztő rugalmassága és megfelelő képzettsége, valamint a teljes gyártási folyamat rugalmassága nélkül a telefon bemutatása hosszú heteket-hónapokat csúszott volna. Az Apple álláspontja szerint modern elektronikai eszközöket egyszerűen képtelenség ma Nyugaton gyártani, a feltételek már nem állnak rendelkezésre. A cikk által említett tipikus példa, hogy az iPhone piaci bemutatkozása előtt néhány héttel született döntés arról, hogy a kijelző borításának karcálló üvegből kell készülnie műanyag helyett. Ez a gyártási folyamat jelentős átalakítását igényelte - ehhez azonban Kínában minden azonnal rendelkezésre állt, az üveget megfelelő precizitással méretre vágó üzemtől az éjszaka közepén felébreszthető és munkába álló alkalmazottakig.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Nokia egyre súlyosbodó pénzügyi problémái nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy európai gyártóként számon tartott finn cég kénytelen lesz rövid időn belül szintén Kínába telepíteni a gyártást, a költségek alacsonyan tartása és a versenyképesség növelése miatt. A szeptemberben bejelentett vállalatszintű átszervezéskor erre már tett is utalást a Nokia, a mai közleményben pedig expliciten is beszél az Ázsiába költözésről. A HWSW várakozásai szerint a Nokia telefonok is ázsiai szerződéses gyártók műhelyeiből kerülnek ki.
Kétes haszon
A Nokia magyarországi gyára az Index által idézett adatok szerint 2010-ben mintegy ezermilliárd forintnyi árbevételt termelt, ez a GDP 3,6 százalékát tette ki. A gyártás ideköltöztetésének azonban fontos feltétele volt a speciális adókedvezmények megadása, amelynek következtében az állam csupán minimális hasznot látott az üzem működéséből. Nemzetgazdasági szempontból további problémát jelentett, hogy az összeszerelő üzem körül nem jött létre hazai beszállítói hálózat. A nyugat-magyarországi autógyárakkal ellentétben a Nokia továbbra is külföldről importálta az összes részegységet, így hazánkban valóban csupán összeszerelés folyt.
A valódi értéket a foglalkoztatással teremtette a Nokia, a gyár eredetileg 4800 alkalmazottat tartott el és fizetett utánuk adót és járulékot. A most bejelentett döntés értelmében a jelenleg foglalkoztatott 4400 munkavállaló több mint felétől, 2300 embertől válik meg a cég az üzem profilváltásának keretében.