Szerző: Koi Tamás

2012. január 16. 13:14

A Vodafone járhatott a legjobban a frekvenciaaukcióval

Újabb szakaszába érkezett az E-GSM frekvenciaaukció, mely ma a blokkválasztási résszel folytatódik. A tavaly decemberben indult aukció eredményeként jön a negyedik mobilszolgáltató, a három piaci szereplő közül pedig a Vodafone fellélegezhet, a Magyar Telekom viszont nehéz döntések elé nézhet.

A végéhez közeledik az E-GSM sáv szabad frekvenciakészletének aukciója Magyarországon, az eljárás ma lép a blokkválasztási szakaszba, azaz az érdemi döntések - vagyis hogy ki mennyi frekvenciához juthat hozzá - a beadott licitek függvényében már megtörténtek. A Népszabadság információi szerint a 900 MHz-es sáv 10,8 MHz-nyi szabad frekvenciaszeletéből egy 5 MHz-es duplex blokk (az úgynevezett "A" blokk) az állami pályázónak jutott, míg a Telenor, a Vodafone és a Magyar Telekom közel egyenlő arányban szerezte meg a fennmaradó frekvenciát.

Harmincmilliárdot hagytak ott

A már piacon lévő szolgáltatók közt elosztott négy darab, egyenként 1 MHz-es "B" és egy darab 0,8 MHz-es "C" blokkokra összesen több mint harmincmilliárd forintért licitáltak a mobilcégek, melyek bennfentes információk szerint 2-2-1,8 MHz-nyi frekvenciát szereztek. Mindez azt jelenti, hogy pusztán a frekvenciakészletet tekintve a piaci erőviszonyok nem borulnak fel a Vodafone, a Magyar Telekom (T-Mobile) és a Telenor közt, a status quo felrúgása egyik cégnek sem állt annyira érdekében, hogy erre jelentős anyagi eszközöket fordítson, pedig a kiírás értelmében akár a teljes, 5,8 MHz-es tartomány is egy kézbe kerülhetett volna.

A frekvenciaaukció végeredménye - amennyiben a Népszabadság forrásai nem tévednek - ezzel bár látszólag minden piaci szereplőnek egyforma keretet adnak, valójában rövid távon nem teremtik meg a lehetőséget arra, hogy az összes mobilcég lefedhesse az ország teljes területét mobil szélessávú szolgáltatással. Bár az eddigi, szimmetrikus frekvenciakiosztás megmarad, valójában csak a Vodafone lesz képes arra, hogy a régi frekvenciákat is felhasználva elkülöníthessen egy egybefüggő, 5 MHz-es frekvenciablokkot a 900 MHz-es sávban mobiladat-szolgáltatás nyújtására. Szakértők szerint megfelelő sávszélességű (kapacitású) szolgáltatás kiépítéséhez az 5 MHz a minimális blokkméret, ennél kevesebb frekvenciával nem lehet életképes adatszolgáltatást üzemeltetni.

A Vodafone úgy tudja elkülöníteni az 5 MHz-es sávot adatszolgáltatásra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, 2G-s (hang)szolgáltatásokra használt összesen 8 MHz-nyi frekvenciát részben átcsoportosítja. A cég versenytársai, különösen a Magyar Telekom, ezt jóval nehezebben tudják megvalósítani, hiszen a hangszolgáltatásokra felhasznált frekvenciakészlet méretét alapjaiban határozza meg az, hogy az adott szolgáltató hány ügyfélnek nyújt hangszolgáltatást.

Nehéz helyzetben a legnagyobb

A Telekomnak jelen esetben tehát hátránya származik abból, hogy a piac legnagyobb szolgáltatója: a társaság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb gyorsjelentése szerint valamivel több mint ötmillió (5 millió, 39 ezer) ténylegesen forgalmazó előfizetője van, míg a Vodafone ennek az ügyfélbázisnak csak a felével (2 millió 510 ezer) rendelkezik. A Telenor 3 millió 549 ezer ügyfele számára pedig alighanem az 1800 MHz-es frekvenciasávon fog tudni kellő lefedettségű és sávszélességű adatszolgáltatást biztosítani.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Az NMHH által korábban az aukció kapcsán hangoztatott cél - a vidéki régiók mobil szélessávú lefedése - tehát a mostani aukció után csak részben valósul meg, a negyedik (állami) szolgáltatónak ugyanis valószínűsíthetően évekbe fog telni, mire a szolgáltatáslefedettséget kiterjeszti a vidéki régiókra. Hacsak nem koncentrál kifejezetten a kisebb falvakra, településekre, ennek azonban vajmi kevés esélye van, ráadásul a tenderdokumentáció először fővárosi lefedettség-bővítést ír elő az új szolgáltatónak.

Adni kell a negyediknek is

A kapacitás rendelkezésre állást ráadásul egy másik tényező is negatívan befolyásolhatja: A negyedik mobilszolgáltató, mely mögött a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek áll, a hálózat kiépítése alatt nemzeti roamingszerződés keretén belül használhatja a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom hálózatát. Hasonló volt a helyzet a Vodafone piacra lépésekor is 1999-ben, amikor a frissen indult szolgáltató a Westellel és a Pannon GSM-mel kötött nemzeti roamingszerződést - utóbbi ezt idő előtt felmondta.

A mostani dokumentáció nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltatóknak milyen időtartamra kell roamingmegállapodást kötniük az újonnan piacra lépővel (csak annyi szerepel benne, hogy legkorábban 2015. január 1-i hatállyal bontható fel a szerződés). A negyedik mobilszolgáltató január 31-től, az aukciót lezáró határozat meghozatalától számítva egy éven belül kell elindítsa a szolgáltatást, és 2014. december 31-ig minden, legalább 30 ezer fős lakosságú települést le kell fednie saját hálózatával.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról