Szerző: Gálffy Csaba

2011. november 03. 14:05:00

Belharcokban esett el a Microsoft Courier

Nem tudta legyőzni a Microsoft innovatív Courier koncepciója a Windows-gőzhengert - foglalható össze a redmondi tabletplatform születése. A valóságban a verseny jóval kiélezettebb és drámaibb volt, a Courier-projekt leállításával pedig két évre szabad kezet kapott a konkurencia.

HIRDETÉS

Hatalmas belső csatában maradt alul a Courier koncepció a Windows 8-cal szemben - adta hírül a CNET két részes cikkében. A Microsoftra annyira jellemző belső konfliktusok között azonban ez a harc kiemelkedik hordereje, nagysága és következményei kapcsán is.

2009 szeptemberében szivárgott ki a Microsoft készülő, Courier kódnéven fejlesztett saját tabletje. A sajtóvisszhang egyértelműen pozitív volt, a papírnoteszekhez hasonló kétoldalas formátumot használó eszköz a készülő iPaddel szemben nem tartalomfogyasztásra, hanem kreatív tartalomkészítésre készült. A felület újdonságát az elérhető innovatív alkalmazások jelentették: a jegyzeteléstől a grafikai munkáig számtalan felhasználási módot támogatott, ujjal és tollal egyaránt használható lett volna.

 

Inkubátor-hatás

A Microsoft nem vezette, csupán követte az elmúlt évtized legtöbb fontos technológiai trendjét. A vállalat lemaradt az internetes keresésről és egyéb szolgáltatásokról, az okostelefonokról, a konzumerelektronika "okosodásáról". A Windows segítségével azonban továbbra is markában tartja a számítógép-felhasználók több mint 90 százalékát, az operációs rendszeren és az irodai programcsomag domináns pozícióján kívül azonban kevés babér termett a redmondi óriás számára a fogyasztói piacon. Persze a Microsoft ettől függetlenül is valódi pénznyomdának számít, készpénztermelő képességével egyetlen másik vállalat sem veszi fel a versenyt.

Tudja és érzi ezt a Microsoft is, ennek megfelelően a trendek követése mellett aktívan fektet az új termékkategóriákat és szolgáltatásokat létrehozó kutatásokba is. A vállalat több mint 90 ezer alkalmazottja között számtalan briliáns elme található, akik képesek különleges koncepciókat és termékeket megálmodni. Egyikük J Allard, aki először 1994-ben hívta fel magára a figyelmet - akkor amellett a (ma triviálisnak tűnő) döntés mellett érvelt, hogy a TCP/IP stacket mindenképp a Windows részévé kell tenni, hiszen ezzel a Microsoft operációs rendszere válhat az internet "killer appjává". A mezei mérnök memója eljutott a legfelsőbb szintekig és alapjaiban változtatta meg a Microsoft internethez kötődő viszonyát. Allard később az Xbox-részleget vitte sikerre, többek között olyan, akkor vitatott döntésekkel, hogy a konzol operációs rendszeréül nem az asztali Windowst tette meg.

Allard később feladatául kapta az új, útmutató, forradalmi termékek kidolgozását, ehhez pedig megfelelő autonómiát és forrásokat is biztosított neki a vezetésl. Allard több, a Microsoft döntéshozatali mechanizmusaitól független céget hozott létre, amelyek egyetlen feladata a fent említett termékek kifejlesztése volt. A Pioneer Studios és az Alchemie Venture párosa hozta létre 2009-re a Courier koncepciót, amelyet a Microsoft új tabletjének szántak - jóval az iPad megjelenése előtt.

A Courier koncepció kikerülésekor már rengeteg munkát elvégzett a fejlesztésért felelős Pioneer Studios. A csapat mindent házon belül oldott meg, ők tervezték a termék marketingjét, tartották a kapcsolatot a lehetséges gyártókkal, illetve fejlesztették a szoftvert. Bár a köztudatban a Courier csupán koncepcióként maradt meg, a Pioneer Studios akkori alkalmazottjai szerint a termék valóságos és sorozatgyártáshoz közeli állapotba került és mindössze néhány hónappal az iPad piaci debütálása után a boltok polcaira kerülhetett volna.

4:02
 

Microsoft Courier - How Microsoft Thinks You'll Use the Foldable Surface Courier Tablet

Még több videó

Egyéni kezelőfelület, semmi Windows.

Titánok harca

Allard koncepciójának azonban házon belül támadt versenytársa. Az Office fejlesztését vezető Steven Sinofsky 2006-ban, a Vista megjelenése után átvette a Windowsért felelős részleg irányítását, azzal a céllal, hogy a megcsúszott projektet visszaterelje a megfelelő és fenntartható kerékvágásba. A Windows 7 és az azt követő (megérdemelt) piaci siker már Sinofsky vezetői képességeit mutatja: az operációs rendszer az eredeti ütemtervnek megfelelően, az előre elképzelt funkcionalitással jelent meg, belső konfliktusokról illetve menet közben leállított fejlesztésekről pedig nem érkezett hír. Érthető, hogy a Windows megmentőjeként aposztrofált Sinofsky ázsiója az egekbe emelkedett a cégen belül - ez azonban súlyos veszélyként nehezedett a Courier projektre.

Sinofsky hangoztatott álláspontja szerint ugyanis a következő generációs Windows képes lehet elvinni a Microsoft platformját a tabletgépek közé is. A Windows 8 néven fejlesztett rendszer érintésoptimalizált felületéből azon a ponton még nem sok látszott, az ARM-kompatibilitás azonban már korábban meghatározott fejlesztési cél volt - a tabletes alkalmazásnak technikai hátránya tehát nem lett volna. Az operációs rendszer azonban csupán a fejlesztés kezdeti fázisaiban volt, 2012 közepén tervezték piacra dobni, több mint két évvel az iPad megjelenése után.

A menedzsment előtt álló dilemma tehát a következő volt: a gyorsan fejlődő, ígéretes Courier, amely az Apple termékével gyakorlatilag egy időben kerül piacra és fej-fej mellett képes lehet alternatívát nyújtani az almás eszköznek - vagy a Windows 8, amely két évvel az iPad után érkezik, azonban nem töri meg a Microsoft már bevált üzleti modelljeit és potenciálisan dominálni képes a termékkategóriát. A Courier kiválasztása a Windows üzleti modelljének eldobását jelentette volna, tovább fragmentálódó Microsoft-platformokkal, a Windows 8 melletti döntés viszont azt, hogy az Apple és az androidos tabletgyártók 80-100 millió eladott készülék után kapnak ellenfelet a Microsofttól.

Xbox-faktor

A probléma megértéséhez érdemes megnézni a Microsoft üzleti modelljét. A Windows a Microsoft elsődleges platformja, mivel az operációs rendszer és a hozzá kapcsolható szolgáltatások adják a bevétel és a profit zömét. Az Xbox ugyan hatalmas siker lett a konzolpiacon, ez a siker azonban gyakorlatilag teljesen független a Windowstól: a konzol használatát nem segítette érdemben a már létező Windows installált bázis és az Xbox-tulajok sem éreztek késztetést arra, hogy "több" Windowst használjanak. A Microsoft hosszabb ideje próbálja megoldani a különböző platformok közötti szinergia kérdését, egyelőre azonban érdemi siker nélkül: az Xboxra megvett játékok mellé nem jár PC-s verzió, a médiakiterjesztés pedig változatos limitációk (például formátumtámogatás) miatt csorba élményt nyújt.

Nem csoda, ha a Microsoft-vezetés ódzkodott minden olyan megoldástól, amely a Windows mellett még egy újabb, gyakorlatilag független platformot hoz létre - a felhasználók számára értéket kínáló keresztplatformos szolgáltatások nélkül. Az okostelefonok esetében egyértelmű volt, hogy a rendelkezésre álló hardver (elsősorban az akkus limitációk miatt) nem képes egy teljes Windows futtatására, így kényszerűségből oda új rendszert kellett fejleszteni - a tabletek esetében azonban már reális lehetőséggé vált az alapoktól újraírt Windows 8 alkalmazása.

Ma valószínűleg jóval vékonyabb lehetne.

A Windows platform hosszútávú sikerességét tehát a Microsoft-vezetés a tabletek beolvasztásában látta-látja, ezért az Apple-lel ellentétben nem a mobilos operációs rendszert terjesztették ki felfelé a táblagépekre, hanem az asztali rendszert adaptálták "lefelé". A megközelítések különbségét a két vállalat eltérő piaci helyzete magyarázza: míg a Microsoft a Windows platform kapcsán rendelkezik jelentős fejlesztői támogatással és installált bázissal, az Apple esetében a Macintosh-ok száma eltörpül az iOS-eszközök száma mellett - a tabletet így mindkét cég a legmagasabb szinergiát garantáló platformhoz csatolta.

Ebből a szemszögből érthető, hogy a Microsoft miért nem fogadta el a Courier lehetőségét: ugyan a szoftver és a mögé álmodott hardver valóban egyedi és különleges volt, érdemi átjárás a Courier  és a Windows között, illetve a tablet és az okostelefon között nem jött volna létre. Ez azt vonta volna maga után, hogy az Xbox, a Windows Phone, a Windows 7 és 8 mellé az alapoktól fel kellett volna építeni a Couriert is, beleértve a felhasználók és a fejlesztők meggyőzését is. A redmondi döntéshozók pedig érezhették, hogy ennyire azért nem értékes a rendszer.

A többi már történelem

A Sinofsky-féle megközelítés 2010 tavaszára tehető elfogadásával zöld utat kapott a Windows-alapú, ám érintésre a Windows Phone-ban bemutatkozó Metro felületet használó operációs rendszer fejlesztése. Időközben elkészült a Windows ARM-os portolása is, így energiafogyasztás terén is egyenlő szintről indul csatába a redmonri rendszer az iOS-szel és az Androiddal. Az Allard és csapata a projekt lefújása után több lépcsőben kilépett a Microsofttól és szétszéledt, tagjai ma változatos technológiai cégeknél dolgoznak.

a címlapról