Belharcokban esett el a Microsoft Courier

Hatalmas belső csatában maradt alul a Courier koncepció a Windows 8-cal szemben - adta hírül a CNET két részes cikkében. A Microsoftra annyira jellemző belső konfliktusok között azonban ez a harc kiemelkedik hordereje, nagysága és következményei kapcsán is.

2009 szeptemberében szivárgott ki a Microsoft készülő, Courier kódnéven fejlesztett saját tabletje. A sajtóvisszhang egyértelműen pozitív volt, a papírnoteszekhez hasonló kétoldalas formátumot használó eszköz a készülő iPaddel szemben nem tartalomfogyasztásra, hanem kreatív tartalomkészítésre készült. A felület újdonságát az elérhető innovatív alkalmazások jelentették: a jegyzeteléstől a grafikai munkáig számtalan felhasználási módot támogatott, ujjal és tollal egyaránt használható lett volna.

Inkubátor-hatás

A Microsoft nem vezette, csupán követte az elmúlt évtized legtöbb fontos technológiai trendjét. A vállalat lemaradt az internetes keresésről és egyéb szolgáltatásokról, az okostelefonokról, a konzumerelektronika "okosodásáról". A Windows segítségével azonban továbbra is markában tartja a számítógép-felhasználók több mint 90 százalékát, az operációs rendszeren és az irodai programcsomag domináns pozícióján kívül azonban kevés babér termett a redmondi óriás számára a fogyasztói piacon. Persze a Microsoft ettől függetlenül is valódi pénznyomdának számít, készpénztermelő képességével egyetlen másik vállalat sem veszi fel a versenyt.

Tudja és érzi ezt a Microsoft is, ennek megfelelően a trendek követése mellett aktívan fektet az új termékkategóriákat és szolgáltatásokat létrehozó kutatásokba is. A vállalat több mint 90 ezer alkalmazottja között számtalan briliáns elme található, akik képesek különleges koncepciókat és termékeket megálmodni. Egyikük J Allard, aki először 1994-ben hívta fel magára a figyelmet - akkor amellett a (ma triviálisnak tűnő) döntés mellett érvelt, hogy a TCP/IP stacket mindenképp a Windows részévé kell tenni, hiszen ezzel a Microsoft operációs rendszere válhat az internet "killer appjává". A mezei mérnök memója eljutott a legfelsőbb szintekig és alapjaiban változtatta meg a Microsoft internethez kötődő viszonyát. Allard később az Xbox-részleget vitte sikerre, többek között olyan, akkor vitatott döntésekkel, hogy a konzol operációs rendszeréül nem az asztali Windowst tette meg.

Allard később feladatául kapta az új, útmutató, forradalmi termékek kidolgozását, ehhez pedig megfelelő autonómiát és forrásokat is biztosított neki a vezetésl. Allard több, a Microsoft döntéshozatali mechanizmusaitól független céget hozott létre, amelyek egyetlen feladata a fent említett termékek kifejlesztése volt. A Pioneer Studios és az Alchemie Venture párosa hozta létre 2009-re a Courier koncepciót, amelyet a Microsoft új tabletjének szántak - jóval az iPad megjelenése előtt.

A Courier koncepció kikerülésekor már rengeteg munkát elvégzett a fejlesztésért felelős Pioneer Studios. A csapat mindent házon belül oldott meg, ők tervezték a termék marketingjét, tartották a kapcsolatot a lehetséges gyártókkal, illetve fejlesztették a szoftvert. Bár a köztudatban a Courier csupán koncepcióként maradt meg, a Pioneer Studios akkori alkalmazottjai szerint a termék valóságos és sorozatgyártáshoz közeli állapotba került és mindössze néhány hónappal az iPad piaci debütálása után a boltok polcaira kerülhetett volna.

^{Egyéni kezelőfelület, semmi Windows.}

Titánok harca

Allard koncepciójának azonban házon belül támadt versenytársa. Az Office fejlesztését vezető Steven Sinofsky 2006-ban, a Vista megjelenése után átvette a Windowsért felelős részleg irányítását, azzal a céllal, hogy a megcsúszott projektet visszaterelje a megfelelő és fenntartható kerékvágásba. A Windows 7 és az azt követő (megérdemelt) piaci siker már Sinofsky vezetői képességeit mutatja: az operációs rendszer az eredeti ütemtervnek megfelelően, az előre elképzelt funkcionalitással jelent meg, belső konfliktusokról illetve menet közben leállított fejlesztésekről pedig nem érkezett hír. Érthető, hogy a Windows megmentőjeként aposztrofált Sinofsky ázsiója az egekbe emelkedett a cégen belül - ez azonban súlyos veszélyként nehezedett a Courier projektre.

Sinofsky hangoztatott álláspontja szerint ugyanis a következő generációs Windows képes lehet elvinni a Microsoft platformját a tabletgépek közé is. A Windows 8 néven fejlesztett rendszer érintésoptimalizált felületéből azon a ponton még nem sok látszott, az ARM-kompatibilitás azonban már korábban meghatározott fejlesztési cél volt - a tabletes alkalmazásnak technikai hátránya tehát nem lett volna. Az operációs rendszer azonban csupán a fejlesztés kezdeti fázisaiban volt, 2012 közepén tervezték piacra dobni, több mint két évvel az iPad megjelenése után.

A menedzsment előtt álló dilemma tehát a következő volt: a gyorsan fejlődő, ígéretes Courier, amely az Apple termékével gyakorlatilag egy időben kerül piacra és fej-fej mellett képes lehet alternatívát nyújtani az almás eszköznek - vagy a Windows 8, amely két évvel az iPad után érkezik, azonban nem töri meg a Microsoft már bevált üzleti modelljeit és potenciálisan dominálni képes a termékkategóriát. A Courier kiválasztása a Windows üzleti modelljének eldobását jelentette volna, tovább fragmentálódó Microsoft-platformokkal, a Windows 8 melletti döntés viszont azt, hogy az Apple és az androidos tabletgyártók 80-100 millió eladott készülék után kapnak ellenfelet a Microsofttól.

Xbox-faktor

A probléma megértéséhez érdemes megnézni a Microsoft üzleti modelljét. A Windows a Microsoft elsődleges platformja, mivel az operációs rendszer és a hozzá kapcsolható szolgáltatások adják a bevétel és a profit zömét. Az Xbox ugyan hatalmas siker lett a konzolpiacon, ez a siker azonban gyakorlatilag teljesen független a Windowstól: a konzol használatát nem segítette érdemben a már létező Windows installált bázis és az Xbox-tulajok sem éreztek késztetést arra, hogy "több" Windowst használjanak. A Microsoft hosszabb ideje próbálja megoldani a különböző platformok közötti szinergia kérdését, egyelőre azonban érdemi siker nélkül: az Xboxra megvett játékok mellé nem jár PC-s verzió, a médiakiterjesztés pedig változatos limitációk (például formátumtámogatás) miatt csorba élményt nyújt.

Nem csoda, ha a Microsoft-vezetés ódzkodott minden olyan megoldástól, amely a Windows mellett még egy újabb, gyakorlatilag független platformot hoz létre - a felhasználók számára értéket kínáló keresztplatformos szolgáltatások nélkül. Az okostelefonok esetében egyértelmű volt, hogy a rendelkezésre álló hardver (elsősorban az akkus limitációk miatt) nem képes egy teljes Windows futtatására, így kényszerűségből oda új rendszert kellett fejleszteni - a tabletek esetében azonban már reális lehetőséggé vált az alapoktól újraírt Windows 8 alkalmazása.

^{Ma valószínűleg jóval vékonyabb lehetne.}

A Windows platform hosszútávú sikerességét tehát a Microsoft-vezetés a tabletek beolvasztásában látta-látja, ezért az Apple-lel ellentétben nem a mobilos operációs rendszert terjesztették ki felfelé a táblagépekre, hanem az asztali rendszert adaptálták "lefelé". A megközelítések különbségét a két vállalat eltérő piaci helyzete magyarázza: míg a Microsoft a Windows platform kapcsán rendelkezik jelentős fejlesztői támogatással és installált bázissal, az Apple esetében a Macintosh-ok száma eltörpül az iOS-eszközök száma mellett - a tabletet így mindkét cég a legmagasabb szinergiát garantáló platformhoz csatolta.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ebből a szemszögből érthető, hogy a Microsoft miért nem fogadta el a Courier lehetőségét: ugyan a szoftver és a mögé álmodott hardver valóban egyedi és különleges volt, érdemi átjárás a Courier  és a Windows között, illetve a tablet és az okostelefon között nem jött volna létre. Ez azt vonta volna maga után, hogy az Xbox, a Windows Phone, a Windows 7 és 8 mellé az alapoktól fel kellett volna építeni a Couriert is, beleértve a felhasználók és a fejlesztők meggyőzését is. A redmondi döntéshozók pedig érezhették, hogy ennyire azért nem értékes a rendszer.

A többi már történelem

A Sinofsky-féle megközelítés 2010 tavaszára tehető elfogadásával zöld utat kapott a Windows-alapú, ám érintésre a Windows Phone-ban bemutatkozó Metro felületet használó operációs rendszer fejlesztése. Időközben elkészült a Windows ARM-os portolása is, így energiafogyasztás terén is egyenlő szintről indul csatába a redmonri rendszer az iOS-szel és az Androiddal. Az Allard és csapata a projekt lefújása után több lépcsőben kilépett a Microsofttól és szétszéledt, tagjai ma változatos technológiai cégeknél dolgoznak.