Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Havonta jöhet új Ubuntu

Gálffy Csaba, 2011. szeptember 12. 15:25
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Gyorsabb kiadásokkal könnyebben tudná követni a Linux-ökoszisztéma fejlődését az Ubuntu - javasolta Scott James Remnant, a már Google-nál dolgozó korábbi Ubuntu fejlesztési igazgató. A felvetés valóra váltása azonban több problémát vethet fel, mint amennyit megold.

Gördülő kiadási modellre állhat át az Ubuntu - legalábbis ezt javasolja Scott James Remnant, a Linux-disztribúció fejlesztését felügyelő műszaki bizottság tagja, a fejlesztésért felelős korábbi igazgató. Az egyelőre elméleti megoldás szerint az Ubuntuból havonta adnának ki friss változatot, szemben az eddigi féléves ritmussal.

4 és 10

Az Ubuntuból hagyományosan április és október folyamán érkezik friss változat, ezt az ütemtervet már 2004 óta megközelítőleg tartja a fejlesztői közösség. A gyors tempóban érkező változatokat tipikusan 18 hónapig támogatja az Ubuntu, a kétévenként érkező úgynevezett LTS (long term support - hosszútávon támogatott) verziók asztali változatát 3, szerveres változatát pedig 5 évig támogatják. Az LTS-változatokra elsősorban a nagyobb szervezetek vevőek, akik több száz vagy több ezer asztali gépen, illetve fontos munkát végző szervereken használják az operációs rendszert - ezek frissítése nem kifizetődő félévenként.

A kiadások határidőhöz kötése egy sajátos kultúrát terjesztett el az Ubuntunál, a startról döntő vezetők ugyanis gyakorlatilag semmilyen, a fejlesztés kései fázisában felmerülő problémáért nem állítják le a kiadást - a kész rendszert inkább utólag foltozzák. A szigorú, időhöz kötött menetrend ugyanakkor sokszor azt eredményezi, hogy félkész, beta állapotú komponensek kerülnek a kiadásba - amelyek még több-kevesebb buggal bírnak. Az Ubuntu érvelése szerint erre azért van szükség, mert a legalább 18 hónapos támogatást jelentősen megkönnyíti a kiadáskor legfrissebb szoftverek használata - még akkor is, ha azok nincsenek az adott pillanatban készen. Az Ubuntu ennek megfelelően inkább a gyors kiadásra és később kiadandó gyors javításokra helyezi a hangsúlyt, a rendszer abszolút stabilitásával szemben.

Chrome-modell

A Google a Chrome böngésző kapcsán vezette be a rendkívül gyorsan iterált verziózást. A Google megközelítésében a főverziók gyakorlatilag értelmüket vesztik, ahogy ugyanis ahogy egy komponens fejlesztése befejeződik, azt szinte azonnal a felhasználók elé tolják, anélkül, hogy a többi, ettől független fejlesztés befejeződésére várnának. A Mozilla a tavasszal szintén hasonló kiadási megközelítésre állt át, a menetrend szerint 6 hetente érkező frissítések mindig a legutolsó fejlesztéseket tartalmazzák. Ez a Mozilla érvelése szerint két szempontból is hasznos: egyrészt a főverziók összeállításánál a gyorsabban elkészülő komponenseknek nem kell kivárniuk az elkéső elemek fejlesztésének befejezését, másrészt a kiadási ablakot éppen csak lekéső projekteknek nem kell hosszú ideig várniuk, mielőtt a felhasználók elé kerülhetnének.

A rendkívül sok darabból álló Linux-disztribúciók esetében a komponensek eltérő fejlesztési sebessége és kiadási ritmusa még nagyobb problémát okoz, mint a relatíve egyszerű böngészők esetében. Az ablakkezelő rendszer, irodai programcsomag, böngésző, kernel, és számtalan egyéb elem kiadási ritmusára tekintettel lenni, majd a disztribúció fejlesztését hozzájuk igazítani súlyos problémát jelent - amelyet azonban a Mozilla-féle gyorsított kiadások nagyrészt elhárítanának.

Egyrészt a rendszer folyamatosan a legfrissebb komponenseket és alkalmazásokat használhatná, anélkül, hogy túl nagy nyomás lenne a fejlesztői csapaton a félkész szoftverek betételére. A még nem teljesen stabil alkalmazásoknak és egyéb komponenseknek ugyanis nem hat hónapot, hanem mindössze egyet kellene várniuk a közvetkező kiadásig.

A legnagyobb eltérést a Mozilla-modelltől az LTS-kiadások megtartása jelentené, Remnant javaslata szerint ezeket a kétévenkénti, vállalati szempontból kritikus fontosságú verziókat mindenképp meg kell tartani - a hosszas tesztelési, telepítési, minőség ellenőrzési folyamatok ugyanis nem tudnának lépést tartani gyorsabb kiadási ritmussal. Ezzel a Mozilla baja is meggyűlt, a lassan meghódított vállalati felhasználók számára ugyanis hidegzuhanyként érkezett a hosszabb támogatás megszakítása.

Nem Kánaán

Az ütemesebb kiadásokkal azonban számottevően több munka is van: a kiadást megelőző fejlesztői munkát ezentúl nem évente kétszer, hanem tizenkétszer kell elvégezni, ami rendkívüli feladatot róna az Ubuntura. A Linux-disztribúciók ígérete ugyanis az, hogy a különböző szoftvereket tesztelik és szükség esetén módosítják annak érdekében, hogy a kiadott operációs rendszer valóban egységes rendszerként működjön.

A másik problémát a gyorsan fragmentálódó felhasználói bázis jelenthetné: míg a hathónapos periódusok végére a végfelhasználók jelentős része frissíti Ubuntuját, ez a havonkénti kiadásban már korántsem lenne így - egyszerre tehát akár féltucat, vagy még több változat között oszlana meg az Ubuntu felhasználói közössége, ez pedig súlyos terméktámogatási és kompatibilitási problémákat vethet fel.

A gyorsabb kiadási ritmus ugyanakkor valószínűleg tarthatlanná tenné a 18 hónapos támogatási gyakorlatot is: 18 különböző operációs rendszer támogatása még az Ubuntunál jóval nagyobb szervezetek számára is kihívást jelentene, a támogatási intervallumot tehát jelentősen le kellene rövidíteni. A Mozilla és a Google megoldása erre a problémára az, hogy mindig csak a legutolsó verzió támogatott, a többi felhasználó számára pedig ajánlott erre frissíteni.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.