Mozilla: a legfontosabb az otthoni végfelhasználó

Stabilitást akarnak a vállalatok

Egyszerűen nincs elegendő idő megfelelően letesztelni a Firefox főverzióit a gyorsított kiadási ciklus miatt - panaszkodott a hétvégén az IBM egyik informatikai vezetője, John Walicki annak kapcsán, hogy a Mozilla bejelentette, az 5-ös verzió megjelenésével nem érkezik több javítás a korábbi, 4-es verzióhoz. Walicki elmondta, hogy a harmadik negyedév folyamán mintegy félmillió számítógépet terveztek Firefox 3.6-ról Firefox 4-re migrálni az IBM-nél és a hozzá tartozó vállalatoknál - e folyamat közben érkezett a hír, hogy a kiszemelt verzió többé már nem támogatott, semmilyen javítás és frissítés nem érkezik hozzá a jövőben.

Walicki nem volt egyedül, a híradások szerint számos, Firefoxot vállalati környezetben használó szervezet elégedetlenségének adott hangot a támogatás hirtelen megszüntetésével kapcsolatban. A vállalati felhasználók ugyanis a folyamatosságot preferálják a gyakori apró frissítésekkel szemben - ez alól csak a veszélyes biztonsági frissítések képeznek általában kivételt.

A felháborodás a Microsoft figyelmét sem kerülte el. Csütörtökön Ari Bixhorn, az Internet Explorer fejlesztéséért felelős igazgató személyes blogján kifejtette, hogy az összes csalódott Firefox-felhasználó vállalat számára az Internet Explorer a megfelelő megoldás: a főverziók lassan jönnek ki, és hosszútávú támogatás áll mindenikhez rendelkezésre - így nem szükséges újratesztelni az alkalmazást. Bixhorn elismételte, hogy a böngészők támogatása addig tart, ameddig a böngészőt futtató operációs rendszerek támogatása - ez az Internet Explorer 9 esetében a Windows 7, amelynek támogatása 2020 (!) januárjáig tart. A támogatás a Microsoftnál a biztonsági frissítések folyamatosságát jelenti, frissített alapfunkciókat azonban nem - pontosan azt, amire a vállalati felhasználók vágynak.

Rossz a kérdés?

A vállalatok igénylik tehát a biztonságot és a változatlan funkciókészletet, amely szorosan összekapcsolódik a Microsoft évtizedek óta használt támogatási gyakorlatával. A hosszú távon változatlan funkciók és a biztonsági frissítések kettőssége azonban olyan vállalati kultúrát teremtett, amely csípőből elutasítja a gyorsabb kiadások filozófiáját. Természetesen érthető, hogy az éles környezetben használt programok esetében kritikus fontosságú a stabilitás és megbízhatóság, a több száz, ezer, esetleg tízezer vagy zázezer számítógép esetében egy telepítés különösen komoly előkészületeket igényel, miközben tesztelni kell a kompatibilitást több száz egyéb alkalmazással.

A Mozilla kiadási rendszere azonban nem is változott akkorát, amekkorának Walicki látja és a Microsoft láttatni szeretné. A hosszú támogatással bíró 3.5-ös és 3.6-os Firefox-verziók (előbbihez 19, utóbbihoz 18 frissítés érkezett) funkciókészlete ugyanis korántsem maradt olyan változatlan, mint ami a verziók számozásából kitűnik. A frissítések mindegyike tartalmazott biztonsági foltozást, emellett azonban sokszor jelentős, a pont-pont frissítéshez képes nagy feature-változás is párosult: a 3.6.4-es kiadás például alapjában módosította a kiterjesztések kezelését, a 3.6.9-es verzió pedig megváltoztatta a nem-standard headerek kezelését - mindkét módosítás alkalmas arra, hogy inkompatibilissá tegye a böngészőt egyes weboldalakkal.

Az ilyen változások gyakorlatilag folyamatosan érkeztek a pont-pont frissítésekkel, amelyekből 2010 januárja óta már 18 darab jelent meg - ez havi átlagban több mint egy frissítést jelent, ami sűrűbb, mint a Mozilla által tervezett hathetes új frissítési ciklus. Érdemes megjegyezni, hogy a feature-stabilitás királyának kikiáltott Microsoft is meglehetősen gyakran módosítja a böngészők alapfunkcióit is, az Internet Explorer 9-hez kiadott legutolsó frissítés például nem biztonsági - a letöltési mechanizmusban észlelt apróbb hibát javít.

Stabil ág?

A Firefox fejlesztéséért felelős Asa Dotzler nem válogatta meg szavait Walicki kommentjére adott válaszában és kijelentette, hogy a vállalati igényeknek való megfelelés nem szerepel a Mozilla prioritásai között. "A vállalati felhasználás soha nem volt (és szerintem nem is szabadna legyen) a fókuszunkban. Nem tudom elképzelni, hogy egyáltalán miért figyelnénk oda [a vállalati felhasználókra]" - mondta a Firefox-vezér. Később finomította a kijelentést és elmondta, hogy a Mozilla számára ez a kérdés az erőforrások elosztásának problémájával függ össze: a vállalati igényeknek való megfelelés helyett inkább az otthoni végfelhasználókra koncentrálnak, ebből van a legnagyobb haszon. Dotzler szerint az erősen korlátozott erőforrásokat inkább az otthoni internetezők milliárdjaira fordítják, semmint a vállalati támogatási rendszerek által alaposan kiszolgált céges dolgozók igényeire.

A meglehetősen harcias Doczler nyilatkozataitól függetlenül azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Firefox nyílt forráskódú alkalmazás - annak minden előnyével együtt. Ennek megfelelően az olyan nagy vállalatok, mint az IBM (főleg ha összeállnak más nagy vállalati felhasználókkal), sikereseken hozhatnának létre hosszan támogatott verziókat a böngészőből - szigorúan vállalati felhasználásra. Az igény meglenne rá, főleg, hogy például az IBM-nél használt nagyon heterogén rendszerekre (Windows, Linux, AIX) a kizárólag Windowson működő Internet Explorer nem megoldás. Nem lehet kizárni tehát, hogy a Firefox fejlesztésében eddig is aktív IBM felvállalja egy kiválasztott verzió középtávú támogatását, amelyet például évente felhúz az aktuális hivatalos kiadás szintjére.

Értelmetlen verziók

Az elsősorban a nyílt forráskódú szoftverekre jellemző "adj ki korán, adj ki gyakran" filozófiájára épül a Google szoftverarzenálja, benne a Chrome böngésző is. Azonban míg a Gmail vagy a kereső fejlesztései az oldal újratöltésével élesednek minden felhasználónál, a Chrome esetében ezt egy háttérben futó, felhasználói beavatkozást nem igénylő automatikus rendszer pótolja. Ugyan a Chrome esetében működik a verziózás, a különböző "főverziók" általában csak a belső fejlesztési mechanizmus miatt érdekesek, a felhasználó számára gyakorlatilag nem érzékelhetők. Egyébkénz a Google sem tart fenn több verziót a böngészőből, mindig csak a legutolsó kiadás támogatott, ebbe forgatják bele a kevésbé stabil ágakból a biztonsági javításokat.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A verziószámok teljes értelmetlenségére nagyszerű példa a Linux kernel, amelynél a legutolsó pont-pont verzióváltást kiáltotta ki Linus Torvalds a 3.0-s verziónak, annak ellenére, hogy semmilyen lényeges változás nem történt, így sem a visszafelé kompatibilitás, sem egyéb átjárhatósági kritérium nem sérül - legalábbis nem jobban, mint az az apróbb kiadások között szokásos. Bár a hármas kiadást lehet kommunikálni hatalmas mérföldkőként, vagy a Linux húszéves évfordulójának ünnepi verziójaként, műszaki szempontból semmi nem indokolja a főverzióváltást.

A böngészők kapcsán valószínűleg a hosszú távú megoldás a standardokhoz való szélsőséges ragaszkodás lesz. A szabványoknak maradéktalanul megfelelő vállalati alkalmazás ugyanis minden olyan böngészőben egyformán fog megjelenni, amely szintén maradéktalanul támogatja a felhasznált szabványokat. Ma ugyan még meglehetősen homályosan látható a legújabb szabványok, köztük a HTML5 egyes funkcióinak és az egyéb standardok (mint a WebGL) sorsa, az alapvető (nem cutting edge) technológiákkal már minden böngésző gyakorlatilag teljes kompatibilitást mutat.