:

Szerző: Gálffy Csaba

2011. június 2. 14:48

Közzétette a videotömörítéshez használt szabványát a Skype

Szilíciumra integrált gyorsítót kaphat a Skype-ot használó videotelefonálás is, köszönhetően a VoIP-cég által ma bejelentett új, nyílt szabványnak.

Kiadta a videokódoláshoz használt szabványát a Skype, így megnyílt az út a feldolgozás hardveres gyorsítása előtt. A szabvány részletesen leírja a H.264-re épülő videostreamet, így lehetségessé válik a kamerából érkező teljes feed hardveresen gyorsított feldolgozása.

Mobil a cél

A hardveres gyorsítás különösen a mobil eszközök számára fontos, az általános célú alkalmazásprocesszor ugyanis rengeteg energiát fogyaszt videókódolás alatt, ami megrövidíti az ilyen termékek akkus üzemidejét. A specializált, egyetlen feladatra alkalmas feldolgozozóegység ugyan növeli a processzor méretét, cserébe használaton kívül egyáltalán nem fogyaszt, akcióban pedig jóval hatékonyabban képes elvégezni a rá bízott feladatokat mint az általános célú mag.

Dobpergés: AI engineering demo day-jel és képzéssel is érkezünk!

3 csapat, 3 demó, avagy hogyan is használjuk az AI-t? November 17-én érkezik a demo day, 19-én pedig ez első AI képzésünk.

Dobpergés: AI engineering demo day-jel és képzéssel is érkezünk! 3 csapat, 3 demó, avagy hogyan is használjuk az AI-t? November 17-én érkezik a demo day, 19-én pedig ez első AI képzésünk.

A Skype ma a legnagyobb, videotelefonálásra használt szolgáltatás, amellyel sem a 3G eredeti "killer feature"-e, sem a FaceTime nem tudta érdemben felvenni a versenyt. A videotelefonálás mobilos elterjedése előtt eddig három gát állt: egyrészt a hosszú percekig tartó beszélgetés komolyan csökkenti az üzemidőt és nagyon gyors processzort igényel (be- és kimenő videó és hang egyidejű feldolgozása), a mobilhálózatok felé pedig szükséges a megfelelő sávszélesség. Ez utóbbi mára adott, a processzorra integrált specializált gyorsítóegység pedig megoldaná az előző kettőt is.

Szelektív gyorsulás

A specializált processzor-részegységek az asztali számítógépeknél is terjedőben vannak, ennek legjobb példája a kötött kódúttal rendelkező videokódoló, az Intel Sandy Bridge chipekben debütált  Quick Sync. Nem csoda, ha a mobilokba szánt chipeknél valóságos őrület dúl: gyorsítómodul integrálásáról egyezett meg a Qualcommal a Netflix és az Adobe is, utóbbi a Flash végrehajtását szeretné elfogadható szintre hozni a középkategóriás telefonokban is.

Egyes szolgáltatásokhoz saját processzorszeletet rendelni nagyon merész lépés. A chipek tervezése és későbbi gyártása között két év is eltelhet, amihez hozzáadódik az adott lapkára épülő telefonok kifejlesztése és legyártása is. A kockázat a chipgyártók számára óriási: az extra funkciók nagyobb lapkaméretet eredményeznek, amelyek megnövelik a gyártás költségeit, így csak olyan szolgáltatásokat érdemes hardveresen támogatni, amelyek húzónévnek számítanak és az eladások növekedését hozzák maguk után.

Az ageism, vagyis az életkorral kapcsolatos előítélet és diszkrimináció az IT-ban hatványozottan jelen van, akár már 35-40 évesen is bele lehet futni.

a címlapról