Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Tavasztól mindenkinek lehet saját bázisállomása

Koi Tamás, 2011. március 10. 10:28
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Rövidesen új frekvenciadíj-számítási rendszer léphet a régi, elavult rendelet helyébe Magyarországon, ezzel elhárul a mobilhálózatok további fejlesztése előtt álló egyik legnagyobb akadály. A szolgáltatók szerint az új rendelettel mindenki jól jár - akár egyetlen lakásba is lehet majd ezután olcsón bázisállomást telepíteni.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) március elején bocsátotta "társadalmi konzultációra" a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló elnöki rendelet tervezetét. A hatóság célja, hogy a március 16-án záródó konzultációt követően a tervezet a lehető leghamarabb végleges formát nyerjen és hatályba lépjen, így a mobilszolgáltatók már akár április 1-től új számítási rendszer szerint fizethetnek a meglévő vagy újonnan létesített bázisállomásaik frekvenciahasználata után.

Számháború helyett

Míg a szolgáltatók korábban a frekvenciasávtól függően egyes sávokban csak a létesített bázisállomások száma alapján, más sávok esetében pedig az igénybe vett spektrum mérete szerint is fizettek frekvenciadíjat, addig az új tervezet kizárólag a szolgáltatók által használt spektrum után képzi a díjat, függetlenül a telepített bázisállomások számától. A korábbi rendszert az operátorok részéről az elmúlt időszakban több támadás is érte, mondván az adóberendezésenként megállapított díj (ez egy 3G-s állomás esetén éves szinten jelenleg közel 300 ezer forint) befektetésellenes, a ritkábban lakott területeket így nem éri meg mobil szélessávval ellátni.

A régi díjszámítási módszer ráadásul nem csak a befektetéseket hátráltatta: a Telenor Magyarország például 2009 utolsó negyedévében költségtakarékossági okokból több mint ezer rádió adó-vevőt (szaknyelven úgynevezett TRx-et) kapcsolt le, igyekezve hangsúlyozni, hogy mindez nem befolyásolja a szolgáltatás minőségét. A mobilszolgáltatók körében emellett rendszeres gyakorlattá vált, hogy a szezonálisan nagy forgalmat generáló régiókban (például a Balaton környéke) holtszezonban kikapcsoltak adó-vevőket, hogy ezzel is spóroljanak a frekvenciaköltségeken. Az új rendelet életbe lépése után nem lesz szükség ilyen lépésekre, hiszen egy új bázisállomás telepítése, vagy az adókapacitás bővítése ezentúl nem befolyásolja majd a szolgáltató által fizetendő frekvenciadíjat.

A szolgáltatók lapunk megkeresésére egyöntetűen kedvezően nyilatkoztak az új tervezetről: "Eddig a kevésbé sűrűn lakott területek ellátásában komoly gátló tényező volt, hogy a telepítést követően a bázisállomás után - az azon keletkező forgalomtól függetlenül - azonnal fizetni kellett a frekvenciadíjat. Az új rendelet sokat segít ezeknek a területeknek a lefedésében, hiszen egy új bázisállomás telepítése ezentúl nem befolyásolja a szolgáltató által fizetendő frekvenciadíj nagyságát. Ez pedig jó hír a potenciális mobilinternet felhasználók számára, mivel ők eddig emiatt nem élhettek a mobil szélessáv szinte korlátlan lehetőségeivel" - mondták el lapunknak a Telenornál.

Az operátornál hozzátették, a távközlési cégek által fizetendő díjak teljes összege alapvetően nem változik az új rendelet életbe lépése után sem, ezek a díjak ráadásul európai viszonylatban továbbra is kiemelkedően magasak, a díjak szerkezetének átalakítását azonban üdvözölték a cégnél.

"Pozitív irányú elmozdulás"

A díjrendelet tartalmát a Magyar Telekomnál is pozitívan értékelték: "Annyi előzetesen már most is megállapítható, hogy az eddigi díjstruktúrához képest pozitív irányú elmozdulás tapasztalható és a sávdíj bevezetése beruházásösztönző is lehet. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha az újonnan kiosztott frekvenciasávok esetében a beruházás-intenzív kezdeti időszakra, azaz az első négy évre a díjrendelet 50%-os díjkedvezményt biztosít a beruházóknak" - szögezték le lapunk kérdésére a távközlési multi PR-igazgatóságánál.


Vodafone femtocella: bázisállomás az asztalon

A Vodafone Magyarország alapvetően arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a sávos díjrendszer nem csak a további befektetésekre lehet ösztönző hatással, hanem újabb technológiák megjelenését is támogatja. "A jelenlegi díjrendszer bázisállomásonkénti díjakat alkalmaz, amelyek meghatározásánál a jogalkotó az akkor ismert bázisállomások tulajdonságait (pl. cellaméret, stb.) vette figyelembe. Időközben azonban a technológiai fejlődés nyomán ezek a tulajdonságok is változtak. Vannak ma olyan megoldások, amelyek telepítése a jelenlegi használatarányos díjelem mellett nem éri meg üzletileg a szolgáltatóknak" - hangsúlyozták a Vodafone-nál. Ugyanakkor ahhoz, hogy a jelenleg használt összes sáv vonatkozásában bevezetésre kerüljön a sávdíjas rendszer, szükséges a koncessziós szerződések módosítása is, tették hozzá.

A piros szolgáltatónál külön kiemelték, hogy ilyen, fentebb említett megoldások lehetnek a kisebb méretű, akár csak egy lakást, vagy kisebb épületet, helyiséget lefedő cellák, más néven pikocellák, vagy femtocellák, melyek olyan területek ellátására használhatók, ahol nem érné meg tornyot építeni a szolgáltatóknak, ugyanakkor lenne igény a mobilszolgáltatás használatára. A femtocellák bizonyos nyugat-európai országokban (például Nagy-Britanniában) bevált, és elterjedt megoldásnak számítanak, igaz, használatuk elsősorban olyan országokban lehet indokolt, ahol a településszerkezet, vagy a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé a nagy lakossági lefedettség elérését.

Jön a bevásárlási szezon

A hazai mobilszélessáv-lefedettség bővítéséhez a most kibocsátott rendelettervezet mellett az új frekvenciatenderek, illetve aukciók lebonyolítása is hozzájárulhat. Mint azt korábban megírtuk, Fellegi Tamás, a frekvenciaügyekben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárcavezetője múlt pénteken újságírók előtt kijelentette, a kormányzat hamarosan értékesíti a jelenleg kihasználatlan E-GSM frekvenciablokkokat, melyeket vagy pályázat útján, vagy frekvenciaárverésen szerezhetnek meg a mobilszolgáltatók.

Mindez azt jelenti, hogy az operátorok ezután a 900 és 1800 MHz-es, korábban kizárólag hangátviteli célokra használt frekvenciasávokban is biztosíthatnak UMTS-szolgáltatást (sőt, később elméletileg akár LTE-alapú adatszolgáltatást is). Mivel mindkét frekvenciasáv terjedési karakterisztikája jobb, mint a jelenleg mobil adatátvitelre használt sávoké, ezért a ritkábban lakott, rurális területek ellátását kevesebb bázisállomással lehet majd biztosítani.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.