Szerző: Bodnár Ádám

2011. február 08. 10:06:00

Rákapcsol a szuperszámítógépek terén az IBM

10 petaflops teljesítményű szuperszámítógépet rendelt az IBM-től az amerikai Energiaügyi Minisztérium. A Mira fantázianévre hallgató rendszer 2012-ben áll üzembe az Argonne Nemzeti Laboratóriumban.

Az Egyesült Államok láthatóan vette a lapot és a kínai fenyegetés hatására ismét rákapcsolt a mérnöki-tudományos számítástechnika területén. Az energiaügyi minisztérium egy 10 petaflops teljesítményű, azaz másodpercenként tízmilliószor egymilliárd lebegőpontos művelet végrehajtására képes gépet rendelt az IBM-től, amelyet jövőre állítanak üzembe, 180 millió dollár (35,5 milliárd forint) körüli becsült költséggel.

Masszívan párhuzamos végrehajtás

A Mira az IBM BlueGene/Q architektúrájára épül: logikailag összesen 750 ezer egyprocesszoros csomópontból áll össze, amelyek IBM PowerPC A2 processzort tartalmaznak. A PowerPC A2 felépítése sok tekintetben hasonlít a Sun/Oracle SPARC T-családhoz, a cél itt is a masszívan párhuzamos feladatvégrehajtás megvalósítása volt alacsony fogyasztás mellett, a lehető legtöbb I/O-vezérlő (memória, PCI, Ethernet) integrálásával. Az IBM által közzétett adatok alapján a Mirában használt 1,6 GHz-es 16 magos chipek fogyasztása 50 Watt alatt maradhat.

A szuperszámítógépbe kerülő processzorok 16 keskeny in-order magot tartalmaznak , minden mag 4 utasításszálat képes párhuzamosan futtatni, ami összesen 64 párhuzamos szálat jelent chipenként. A magok négyes csoportba rendezettek, minden ilyen csoporthoz 2 megabájt eDRAM másodszintű cache tartozik  Az SPARC T-sorozatú lapkákhoz hasonlóan a PowerPC A2-ben is integrált a memóriavezérlő (kétcsatornás DDR3), az Ethernet-vezérlő és PCI-vezérlő. Az 1,43 milliárd tranzisztorból álló chipet 45 nanométeres SOI technológiával gyártják.

A teljesítménysűrűségre hangolt Mirában, illetve a Blue Gene/Q architektúrában egy csomópontban egy PowerPC A2 processzor és 16 gigabájt memória található - a teljes rendszerben összesen 750 terabájt lesz az operatív tár. Egy rackszekrénybe nem kevesebb mint 1024 node-ot, vagyis több mint 16 ezer magot tud zsúfolni az IBM: mivel a csomópontoknak nincs saját merevlemeze, gyakorlatilag csak az A2 processzort és a memóriachipeket tartalmazzák, a méretük alig nagyobb egy bővítőkártyánál. A rackenkénti 60 kilowattos teljesítménysűrűség miatt vízhűtést alkalmaz a Blue Gene/Q-nál az IBM, a 15-18 fokos áramló folyadék hivatott az összes hőmennyiség elvezetésére, mivel ventilátorok helytakarékosság miatt csak a tápegységekben vannak,  a csomópontokat tartalmazó fiókokban nincsenek.

A tudományos versenyben Kína az ellenfél

A világ legnagyobb teljesítményű számítógépe a Top500 lista szerint jelenleg a kínai Tianhe-1A a Linpack benchmark alatt mutatott 2,57 petaflopsos teljesítményével, amelyet Intel Xeon és NVIDIA Tesla processzorok kombinációjával ér el. A harmadik helyen szintén egy kínai gép található, és az 500 legerősebb rendszer között már több mint 40 kínai szuperszámítógép kapott helyet. A  kutatások támogatására bevethető számítási kapacitás közvetlen összefüggésben van a tudományos versenyképességgel, nem csoda hogy Barack Obama amerikai elnök az unió helyzetéről szóló beszédében is kitért a szuperszámítógéppel támogatott kutatások fontosságára.

Mi történik egy mobilappal a születése után? Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy 10 alkalmas, 30 órás online képzéssel.

Utoljára az előző évtized közepén fordult elő, hogy nem amerikai szuperszámítógép volt az évente kétszer frissített Top500 lista élén, 2002 és 2004 között a japán NEC Earth Simulatoré volt a teljesítménykorona. Erre reagálva akkor az Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatás-fejlesztési részlege, a DARPA komoly programokat indított, hogy ledolgozza a hátrányt, és több százmillió dollár támogatást biztosított a területen működő vállalatok, többek között az IBM, az SGI  és a Sun Microsystems számára K+F projektek indítására.

Az USA elkötelezettségét jól mutatja, hogy 2012-ben a Mira csak az egyik lesz azok közül az IBM szuperszámítógépek közül, amelyek teljesítménye meghaladja a 10 petaflopsot. Az Energiaügyi Minisztérium által működtetett Lawrence Livermore National Labben ekkorra várhatóan üzembe áll a Sequoia fantázianevű 20 petaflopsos rendszer, amely szintén a Blue Gene/Q architektúrára épül - a vállalat szerint akár 50 petaflopsos rendszer is építhető ezekből a komponensekből. Az Illinois Egyetemen emellett épül a Blue Waters, amely Power7 processzoros gépekből áll össze és teljesítményét 10 petaflops körülire várják.

a címlapról

Hirdetés

Mi történik egy mobilappal a születése után?

2020. február 29. 12:08

Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy 10 alkalmas, 30 órás online képzéssel. A store-ban való megjelenés az igazi munka kezdete: mérés, mérés, mérés, adat, felhasználói visszajelzések kezelése, ASO, monetizálás, marketing... és így tovább.