Szerzők: Bodnár Ádám, Koi Tamás, Dojcsák Dániel

2010. december 30. 12:47:00

2010 be nem váltott ígéretei - I. rész

2010 végéhez közeledve érdemes visszanézni, mik voltak azok az ígéretek, amik nem valósultak meg, termékek amik nem jelentek meg, cégek amik nem hozták azt, amit elvártuk tőlük. Cikksorozatunk első része.

3D tévé

Nagyjából egy évvel ezelőtt egy távoli bolygó nyurga, kék színű, hosszú farkú lényei forradalmat indítottak a mozikban: mindenki a na'vi-kra volt kíváncsi, fejfájás ide, hányinger oda, az Avatart egyszerűen látni kellett 3D-ben. A szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói a hatalmas sikert látva felbátorodtak: ami működik a nagy vásznon, az működni fog a nappaliban is. A tévégyártók ambiciózus tervekkel kezdtek neki 2010-nek - kapóra jött nekik a mozis 3D-s korszak újbóli fellendülése, az egyre kisebb haszonnal értékesíthető lapostévék mellé végre fel lehetett venni egy olyan technológiát, melynek kifejlesztése és tömeggyártása nem igényelt nagy befektetést.

A Sony már tavaly novemberben azt vizionálta, hogy három éven belül tévéinek fele 3D-s lesz. A Samsung később csatlakozott, de a koreaiaknak jobban sikerült meglovagolniuk a hype-ot, így ma már a legtöbb laikus meg van róla győződve, hogy a 3D-s televízió valójában Samsung-találmány. Mindenesetre ha a mostani trendek folytatódnak, a Sonynak, a Samsungnak, illetve a többi gyártónak is újra kell írnia az előrejelzéseket, a térhatású képet nyújtó tévé ugyanis egyáltalán nem fogy olyan jól - statisztikák szerint az amerikai háztartások 1 százalékában van csupán 3D-s tévé, és csupán 8 százalékukat foglalkoztatja komolyan, hogy ilyen berendezést vásároljon a közeli jövőben.

Az érdektelenség több okra vezethető vissza, melyek közül elsőként az eszközök magas árát lehetne említeni, de a szemüvegviselés kényelmetlenségei, valamint az élettani hatások (tengeribetegség, fejfájás, szemfáradás) is közrejátszhatanak abban, hogy a nagy többség továbbra is a hagyományos lapostévét választja.

A fentieken túl problémát jelent a tartalmi támogatás szinte teljes hiánya: a tartalomszolgáltatók nem szívesen költenek dollár százmilliókat arra, hogy 3D-ben forgassanak, az eszközgyártók viszont addig nem képesek áttörést elérni az eladásokban, amíg nem lesz nagyobb választék a filmekből, vagy a 3D-s csatornákból. Az otthoni kiadványok nagy része B-kategóriás animációs filmekre korlátozódik (itthon például jelenleg öt ilyen film vásárolható meg, majd tízezer forintért cserébe), a világon fogható 3D-s tévécsatornákat pedig egy kézen meg lehet számolni. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy egy évvel a bemutató után sem került a boltokba az Avatar 3D-s változata Blu-ray-en,

A 3D-s tévék számára a másik reménysugarat a videojáték-ipar jelenthette volna idén, de hiába lett felruházva minden szükséges képességgel a PlayStation 3, a 3D-s játékok száma egyelőre ha lehet még a 3D-s Blu-ray moziknál is korlátozottabb. Mindent összevetve a 3D-s tévé 2010 végén távolról sem az a sikersztori, amit a tévékészülékek gyártói egy éve elképzeltek, bár tény, hogy mindez nem jelenti azt, hogy teljesen reménytelen a technológia - más kérdés, hogy ha az Avatar-lufi kipukkan, mi fogja meghozni újból az áttörést.

Google Wave, Buzz, Chrome OS

A Google idén sok téren ért el komoly sikereket, elég csak a Chrome-ra és az Androidra gondolni, de az egyik legfontosabb területen bukást könyvelhet el. A közösségi webbel kapcsolatban hallottunk nagy ígéreteket, terveket, de már év közepén látni lehetett, hogy a webes óriás megrekedt. Az első nagy arculcsapást akkor osztotta ki magának a Google, amikor a Wave-et tavasszal az érdektelenségre hivatkozva kénytelen volt bezárni. Jól kifundálták, hogy mire lehet szükség egy következő generációs kommunikációs platformban, de egyrészt túl bonyolult, túl komplex lett a szolgáltatás, másrészt a zárt, de kritikus tömeg nélküli rendszer eleve halálra volt ítélve.

A pofon párját a Facebook osztotta ki, amikor bemutatta az új Messages szolgáltatását. A koncepció hasonló: össze kell fésülni a különböző kommunikációs felületeket, s integráltan kell tálalni a felhasználók elé. A Facebook lemarta a felesleges részeket a Wave koncepciójából, s csak a legalapvetőbb gondolatokat tartotta meg, a 600 milliós felhasználói háttér pedig gondoskodik arról, hogy akkor is sikeres legyen, ha önmagában nem állna meg a szolgáltatás.

A Google 2010-ben, látva a Wave elmúlását egy másik kezdeményezéssel is nekiment a közösségi webnek, mégpedig a Buzz-zal. Adatvédelmi problémák miatt eleve rossz rajtot vett a tartalommegosztó szolgáltatás, s ezek után hiába csiszolták a fejlesztők, az online közösségi intelligencia elkönyvelte rossznak. Egyes kisebb közösségekben működik a Buzz, de áttörő sikert nem tudott elérni, leginkább azért, mert a funkciói megtalálhatóak a Google Readerben, Twitteren, Facebookon és egyéb már működő helyeken. A Buzz nem adott többet, s nem adott jobban, ezért ez is a feledés homályába merül szép lassan. A Google közben készül a Google.me közösségi felülettel, amiről gyakorlatilag semmi biztosat nem tudunk - viszont minden egyes nap, amíg nem jelenik meg, közel egymillió új Facebook-felhasználó lesz a világon, s egyre jobban megszilárdulnak a most működő modellek, amiket nem lesz egyszerű feltörni.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Az időhúzás emellett igen rossz fényt vet a Google saját operációs rendszerére, a Chrome OS-re is. Nemrégiben a HWSW is kipróbálta az első ilyen rendszerű laptopot, s egyet kell értenünk azzal, hogy egyelőre ez egy kiforratlan, piacképtelen termék - valójában nem más, mint egy Chrome böngésző, az operációs rendszer felhasználói funkciói nélkül. Év elején még arról volt szó, hogy nyáron megjelenik, majd ez őszre csúszott, végül 2011-re halasztották. Jövőre még lehet belőle valami, de nehéz elképzelni, hogy néhány réspiacot leszámítva sikeres lehet.

Firefox 4

Az internet hétköznapivá válásával egyre több szó esik a webböngészőkről, a HTML5-támogatás és a hardveres gyorsítás két olyan újdonság, amely a közeljövőben teljesen átalakíthatja a weboldalak kinézetét és viselkedését. A fejlődés egyik élharcosa a Mozilla, amelynek Firefoxa jó ideje stabilan őrzi második helyét az Internet Explorer mögött. A fejlesztők 2010 végére ígérték a Firefox 4-et, amelynek fő újdonságai közül éppen a HTML5-támogatást és a hardveres gyorsítást lehet kiemelni, azonban a program a mai napig nem jelent meg és egy ideje már tudjuk, 2010-ben nem is fog.

A Mozilla korábban már közölte, amennyiben nem sikerül a Firefox 4 végleges változatát novemberre elkészíteni, a megjelenést biztosan elhalasztják, mivel a december rossz időpont egy új verzió kiadására. A szoftverben a vártnál jóval lassabban halad a bugok javítása, december végén a nyolcadik (!) bétát adta ki a Mozilla Foundation, ezt még követni fogja egy kilencedik béta, csak ez után érkezhet a kiadásra jelölt (RC), majd a végleges változat, de hogy erre pontosan mikor kerül sor, egyelőre nem tudni. "Nem adjuk ki a szoftvert amíg nincs kész" - mondta korábban a fejlesztést vezető Mike Beltzner.

A Mozilla ügyetlenkedését kíméletlenül kihasználják a piaci versenytársak, leginkább a Google Chrome, amely mára a weben élő geekek kedvenc böngészője lett és 2010 eleje óta 5 százalékról megduplázta részesedését a Net Applications adatai szerint. Magyarországon a Chrome részesedése ugyanennyi idő alatt 5-ről 13 százalékra emelkedett, miközben mind a Firefox, mind az IE népszerűsége csökkent.

Linux desktop

Szinte már kínos, ahogy a nyílt forrású szoftverek mögé felsorakozó cégek és személyek a Linux asztali térhódításáról beszélnek, amely minden erőfeszítés ellenére sem következik be. 2009-ben sokan azt várták, kevesen fognak áttérni Windows 7-re és inkább a Linuxot választják helyette, nyomós érvként pedig "kapóra jött" a szervezetek IT-büdzséjét préselő a világgazdasági válság. 2009 végén csúcsra jártak a netbook-eladások, a viszonylag gyenge processzorral és kevés memóriával felszerelt gépek ideális alapot teremthettek volna a Windows egyeduralmának megtörésére, és ezek hátán a szabad operációs rendszer a szerverek után a desktopra is eljuthatott volna.

Minden adott volt 2010-ben, hogy a Linux desktop évéről beszélhessünk, ez azonban megint nem következett be. A netbookok túlnyomó többségét Windows XP-vel adták el, a Microsoft pedig ki tudta javítani azokat a hibákat, amikért a Vistát joggal utálta mindenki, így a Windows 7-et kitörő lelkesedéssel fogadta a szakma. 2010-re a gazdaság is fellendülésnek indult, az IT-büdzsék szorítása megenyhült, így már közel sem volt akkora a spórolási kényszer - ráadásul egy nagy, erősen informatizált szervezetnél a desktop környezetek cseréje időigényes és kockázatos, miközben más területeken jóval nagyobb megtakarítások érhetők el.

A Net Applications globális internethasználati statisztikái szerint a Windows részesedése továbbra is 90 százalék feletti, a Linux pedig kevesebb mint 1 százalékot ért el, nem csak a Mac OS X, hanem még az iOS is megelőzi a sorban.

a címlapról

tikk-takk

0

Hibrid okosórát fejleszt a Google?

2019. szeptember 18. 14:46

Újabb részletek derültek ki a Fossiltól vett technológiáról, érdekes hibrid készülékek lehetnek a csőben.