HWSW telekom-díjak 2010
Így december végére kijelenthető, hogy meglehetősen kemény évet tudhat maga mögött a hazai telekom-szektor, elég csak a nemrég bevezetett telekom-adót említeni. A HWSW most rendhagyó év végi díjkiosztóval honorálja a helytállást ezekben a zord időkben - és persze a teljesség kedvéért megemlékezünk a kevésbé sikeresen helytállókról is.
A HWSW telekom-díjak 2010 meglátásunk szerint több szempontból is innovatív kezdeményezés a magyar médiaszakmában: egyrészt a győztesek és a vesztesek még egy lézergravírozott olcsó emlékplakettet sem kapnak, másrészt mi sem kapunk (és nem is kaptunk) semmit sem azért, hogy valakit - bármilyen módon - kiemeljünk ebben az értékelésben. Ahogy az minden rendes díjnál szokás, különféle kategóriákban ítéljük oda a HWSW telekom-díjakat, értelemszerűen a telkó-szektor legnagyobb szakágaira összpontosítva, így a tévé, mobilkommunikáció és internet legjobbjai (és legrosszabjai) kapnak tőlünk díjakat, valamint közfelkiáltással kihirdetjük az év legfontosabb és legkevésbé fontos telkó eseményét. Csapjunk is bele rögtön!
Az év legjobb televíziós terméke
Televíziókészülék a statisztikák szerint gyakorlatilag minden magyar háztartásban van, emellett közismert, hogy többségünk órákat tölt el naponta a tévé bámulásával. A digitális korszak hajnalával ezt az igényt kiszolgálva egyre-másra tűnnek fel a különféle tévés műsortovábbító technológiák, melyekkel ugyanazt a tartalmat különböző műszaki színvonalon, hatékonysággal és nem utolsósorban eltérő áron lehet eljuttatni a fogyasztókhoz.
Idén ezek közül az egyik kiemelkedően jól teljesített, hiszen egyszerre sikerült jelentősen bővíteni a műsorválasztékát, javítani a vételi körülményeket, a kampányoknak köszönhetően pedig a mainstream piacon is megvetnie a lábát. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a programválaszték részben ingyenes, nem kérdéses, hogy az idei HWSW telekom-díj televíziós kategóriában az Antenna Hungária decemberben második születésnapját ünneplő szolgáltatásának, a MinDig TV-nek jár!
A MinDig TV eddig fennállása alatt meglehetősen viszontagságos utat járt be, hiszen eleinte komoly gondok voltak a programválasztékkal, és a vételi lehetőségekkel, később azonban hogy, hogy nem sikerült a legtöbb problémán úrrá lenni. Más kérdés, hogy a legfrissebb hírek szerint annak a pár százezer háztartásnak, aki jelenleg is földfelszíni analóg sugárzással tévézik, adtak néhány plusz évnyi gondolkodási időt - ezalatt eldönthetik, hogy hogyan kívánnak felkészülni arra a pillanatra, amikor az adóállomás vezérlőjében az arra illetékes személyek megnyomják a piros gombot, és eltűnik a képernyőről a Barátok Közt.
Az év legrosszabb televíziós terméke
A sors fintora, hogy az év legrosszabb tévés terméke díj szintén egy az Antenna Hungáriához köthető szolgáltatásnak jár, bár ahhoz, hogy a termék totális csőddé váljon, szükség volt egyéb piaci szereplők, illetve gyakorlatilag a teljes műsorelőállítási és -terjesztési lánc aktív részvételére. Mi több, a mobilszolgáltatók is benne voltak a buliban, akiknek a jelek szerint egészen eltérő elképzelésük volt az előfizetők tartalomfogyasztási szokásairól, mint maguknak az előfizetőknek.
A hangsúly jelen esetben is a hogyanon van, vagyis inkább az eszközön, amivel a tévéműsorokat fogyasztjuk. Néhány iparági szereplő pár évvel ezelőtt gondolt egy merészet, és megpróbálta elhitetni a világgal, hogy a mobiltelefon kijelzőjén legalább olyan jó móka tévéműsort nézni, mint az otthoni plazmán meg LCD-n, a tévézők azonban máshogy gondolták, így hazánkban például idén vált nyilvánvalóvá, hogy a mobiltévé a klasszikus tartalomstruktúrával gyakorlatilag megbukott, ezért meg is kapta tőlünk az év legrosszabb tévés terméke díjat.
A mobiltévés próbálkozások alapvetően három kategóriára oszthatók, mind közül a legnagyobb bukásnak a DVB-T sugárzással rokon, mobiltelefonokra optimalizált DVB-H számít. Ezzel a technológiával ígért mobiltévés kánaánt 2008-ban az Antenna Hungária és a Nokia, a cégek azonban magukra maradtak, a DVB-H iránt ráadásul nem csak itthon, hanem Európában sem mutatkozott komoly érdeklődés. Mobiltévés adást emellett 3G-s infrastruktúrán keresztül is lehet továbbítani, meglehetősen erőforráspazarló módon, de egyelőre ez sem kell a tömegeknek, hiába igyekszik a három képernyős stratégiát hirdetni úton-útfélen a T-Mobile.
Az év legjobb mobilkommunikációs terméke
Ha már szóba került a T-Mobile, rögtön rá is térhetünk a következő nagy kategóriára, a mobiltelefóniára. Itt aztán nagy pezsgés volt 2010-ben (is), egyre másra jelentek meg új szolgáltatások, mobilkészülékek, vagy akár komplett brandek a magyar piacon. Mi mégsem ezeket, hanem az egyik magyarországi mobilszolgáltató évek óta létező termékét, vagyis idén elért fejlődését, eredményeit díjazzuk 2010-ben.
Vitathatatlan, hogy a mögöttünk álló évtized egyik meghatározó kommunikációs technológiája a mobil szélessáv volt. Az itthon csak az évtized közepén kezdődő 3G-s korszak hajnalán a szolgáltatók többnyire a lefedett települések számát tekintve versengtek egymással, a sávszélességre és a minőségre csak kevés hangsúlyt fektettek. Volt a kezdetekben egy szolgáltató, akivel eleinte különösen sok probléma volt, mígnem egyszer csak eszközbeszállítót váltott és 2010-ben szinte minden szempontból felküzdötte magát a dobogó legfelső fokára.
Az év legjobb mobilkommunikációs terméke a HWSW szerint nem más, mint a Vodafone mobilinternet, melynek ügyfélköre az idei első tizenegy hónapban több mint 40 százalékkal bővült, míg az ügyfélszámot tekintve a piacot toronymagasan vezető T-Mobile is csupán 31,5 százalékos, a Telenor pedig 26 százalékos bővülést ért el tavaly december végéhez képest (forrás: NMHH statisztikák, aktív előfizetések száma). A Vodafone emellett az országban elsőként indított kereskedelmi HSPA+ szolgáltatást, ami egyelőre csak Budapest belvárosában üzemel, ott viszont tényleg döbbenetes sebességértékeket ad.
Az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke
Sokáig vitatkoztunk azon, hogy ki "állította elő" idén a legrosszabb mobiltelefónia-terméket hazánkban, és noha befutónak tűnt a Vodafone 845 típusú, olcsó androidos mobil is, ami mellett tulajdonképpen egyetlen pozitív érv szól, mégpedig a fogyasztói ára, végül mégis egy másik szolgáltató különleges tarifaajánlatait tüntettük ki az év legrosszabb terméke címmel. Annál is inkább, mivel gyakorlatilag a bejelentése napján borítékolni lehetett, hogy totális kudarc lesz.
A kudarcon kívül nem vezethet ugyanis máshoz az, ha egy szolgáltató alapvetően túlárazott, prémium tarifacsomagokat köt össze egyértelműen az alsó árszegmensbe pozicionált készülékekkel. A helyzetet az sem teszi éppen rózsássá, hogy a tarifacsomagok nagyon jól összehasonlíthatók más országok ugyanezen néven árult konstrukcióival - ilyenkor jöhet a kínos magyarázkodás, hogy ez egy másfajta összetételű piac. Hab a tortán, hogy az egyik legfőbb reklámarcnak tekintett F1-versenyző, Jaime Alguersuari az első körben kiesett a Hungaroringen, a legnagyobb marketinglufinak tekinthető Red Bull Air Race pedig 2010-ben nem kapott engedélyt Budapesten. Ráadásul Sebastian Vettelnek iPhone-ja van.
Igen-igen, a győztes nyilvánvalóan a Red Bull Mobile, mely méltán kapja a HWSW-től az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke díjat - az ajánlatokról csak annyit, hogy a Telenor nemrég kénytelen volt módosítani a díjcsomagok árát és a bennük foglalt adatmennyiséget annak érdekében, hogy legalább minimális mértékben versenyképesek legyenek. Az értékesítési számokat jobb nem is firtatni, valószínűleg soha nem lehetne kiszedni a szolgáltatóból, annyira vállalhatatlanok. Ehhez hasonló mértékű bukás a Vodafone és a Magyar Posta gyermeke, a Postafon, de ott legalább közel nullszaldóval működik a projekt - a Red Bull Mobile-nál erről nem vagyunk meggyőződve. Gratulálunk a díjhoz!
Az év legjobb internetes terméke
Az évtized első felében, amikor több százezer háztartásba kötötték be az analóg kábeltévét, a legtöbbünk számára még csak távolba vesző álomnak tűnt, hogy egyszer ezen az infrastruktúrán villámgyors internetkapcsolatot lehet majd felépíteni. A helyzet mára olyannyira megváltozott, hogy akinek csak lehetősége adódik rá, xDSL internet helyett már kábelnetben gondolkodik, a réz érpáron nyújtott vezetékes internetelérés visszaszorulóban van.
A kábelhálózatok mostanra akár 50-100 megabites sávszélességű stabil kapcsolat létesítésére is alkalmasak, és bár arról lehet vitatkozni, hogy van-e jelenleg olyan felhasználási terület a p2p-alkalmazásokon kívül, mely ténylegesen igényel ekkora sávszélességet, arról már nem, hogy a fejlődés óriás volt az elmúlt időszakban, az év legjobb internetes terméke ezért a EuroDOCSIS 3.0-alapú kábelhálózat lett. Éljen, végre együtt örülhet a UPC és a Magyar Telekom!
Az NMHH októberi statisztikái szerint ma Magyarországon körülbelül ötvenezer olyan háztartásról beszélhetünk, ahol legalább 30 Mbps sávszélességet kap a végpont EuroDOCSIS 3.0-technológiával, emellett azonban még nagyjából plusz négyszázezer olyan háztartás van, ahol pusztán a végberendezés cseréje elég a jelentős sebességnöveléshez. A UPC adja a legnagyobb sávszélességet ezen a platformon, akár 120 Mbps-ig is el lehet menni a szolgáltatónál, míg a T-Home portfólióban 80 Mbps a plafon (mindkét szolgáltatónál letöltési irányban).
Az év legrosszabb internetes terméke
Az, hogy a mobilinternet használata a reklámok által sugallt képpel ellentétben nem csupán móka és kacagás, mi sem jelzi jobban számunkra, mint hogy az év legrosszabb internetes terméke díjat idén egy mobilnet-szolgáltatásnak kellett adjuk. A díjazott ráadásul nem is az ingadozó sávszélességen, vagy az etikátlan módon korlátozott csomagokon csúszott el, hanem a szolgáltatásnak egy olyan részén, ami eddig viszonylag kevés port kavart: a számlázáson.
Nagy biztonsággal megállapítható, hogy nem csak a mobilszolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre jellemző az a tulajdonság, hogy általában csak azért a szolgáltatásért, áruért szeretnének fizetni, amit ténylegesen használtak is, vagy megvásároltak. Az egyik idén bevezetett, a létrehozója által forradalminak tekintett mobilnet-csomagnál bizonyos esetekben sajnos nem ez a helyzet, vagy legalábbis sokáig nem így volt, és erre a fiaskóra történetesen éppen a HWSW-nek sikerült felhívnia a nagyközönség figyelmét.
Az év legrosszabb internetes terméke saját tapasztalatainkból kiindulva minden kétséget kizáróan a Telenor feltöltőkártyás, percdíjas mobilinternet-csomagja, az Internet Praktikum, melyet hónapokig úgy értékesített az operátor, hogy a számlázásba hatalmas szarvashiba csúszott: ha a kapcsolatot az ügyfél nem a mellékelt programmal bontotta, a rendszer tovább számlázott a semmiért. Mitagadás, kínos egy helyzet, szerencsére a Telenor azóta minden erejét megfeszítve igyekezett úrrá lenni a helyzeten, ma már csak legfeljebb 30 percet számlázhat túl a rendszer - legalábbis elvileg.
Az év legjelentősebb telekom eseménye
Díjátadó gálánk végéhez közeledve a HWSW telekom-díjak királykategóriájához érkeztünk. Nem feltétlenül a legnagyobb befolyással bíró eseményről, vagy bejelentésről szeretnénk eme sorokban megemlékezni, sokkal inkább arról a jeles eseményről, melyről talán a legtöbbet beszélt idén a szakma, nem utolsósorban pedig végfelhasználók, ügyfelek millióit foglalkoztatta.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Egy cég életében egy névváltás mindig jelentős eseménynek számít - többnyire minél nagyobb cégről van szó, annál bonyolultabb, komplexebb folyamatok húzódnak meg a háttérben, annál nagyobb felkészülést igényel a procedúra, végül pedig annál kockázatosabb is a projekt. Itthon több nagy telkó levezényelt már kisebb-nagyobb márkaváltást, névváltást - az esetek túlnyomó többségében sikerrel -, az idei év kétségtelenül legnagyobb ilyen eseménye azonban a Pannon-Telenor váltás volt.
A norvég tulajdonú cégnél régóta érett, hogy a 2006-ban lecserélt márkaimázs után megszabaduljon régi örökségétől, ami egyébiránt az utóbbi időszakban már inkább jelentett terhet a cég számára: A névváltás kapcsán aztán ahogy az lenni szokott fűt-fát ígért a cég, aminek jó része még nem valósult meg, a Telenor Magyarország ettől függetlenül különösebb veszteség nélkül átvészelte a folyamatot. Sok sikert a jövőre nézve, és hozzon végre iPhone-t 2011!
Az év legjelentéktelenebb telekom eseménye
Ha egy konkurens ellő minden puskaport, nehéz látványos tűzijátékkal virítani, még akkor is, ha a tűzijátékot történetesen imádja a nép, és időről-időre bebizonyítja, hogy hajlandó érte órákat rostokollni a tömegben. Eme sziporkázó metafora után pörgessük vissza az idő kerekét szeptember 23-ra!
Ezen a napon több száz ember zarándokolt el a budapesti Aréna Plázába azért, hogy napra pontosan az amerikai premiert követő harmadik hónapban a T-Mobile jóvoltából hozzájusson az Apple aktuális nagyágyújához, az iPhone 4-hez. Már ekkor lehetett tudni (bár ha valaki ezt akkor hivatalosan megerősítette volna, bizonyára halállal lakol), hogy rövidesen a Vodafone is árulni kezdi a telefont, a cég végül november 29-én dobta piacra a készüléket, melyet egy teljességgel érdektelen launch party előzött meg (a változatosság kedvéért szintén egy plázában), pedig a Vodafone PR-es leánykara nagyon kitett magáért, és még a magyar vízilabda-válogatott is megtisztelte az eseményt.
A Vodafone iPhone launch annyira érdektelen volt, hogy még a Apple-fanatikus blogok közül sem mind tudósított a helyszínről - hogy ez pontosan kin múlt, azt inkább ne firtassuk, mert még a végén valaki ránk fogja, hogy céges belső titkokat teregetünk ki. A díjhoz azért gratulálunk, és természetesen éljen soká a verseny, és mindenkinek a kezébe okostelefont!
Zenés-táncos mulatság
Gálánknak ezzel végére értünk, de ne menjenek sehová, hiszen ahogy minden igazi gálához illik, következik a finálé, vagy ha úgy tetszik egyfajta jutalomjáték azok számára, akik vették a fáradtságot és legörgettek a cikk aljára. Az idei show a HWSW-n is zenés-táncos mulatsággal zárul, köszönjük az egész éves figyelmet, köszönjük a díjazottaknak, hogy volt mit díjaznunk idén, köszönjük a tippeket és természetesen várunk mindenkit jövőre is, egy az ideinél alighanem még izgalmasabb évben!
Zárásként következzék a többszörös kategóriagyőztes Telenor férfikara, többek közt Anders Jensen, a magyarországi leányvállalat vezérigazgatójának, és Jan Edvard Thygesen, a cég közép/kelet-európai régióért felelős alelnökének a közreműködésével!
Choose us baby, BÚÉK!