HWSW telekom-díjak 2010
Így december végére kijelenthető, hogy meglehetősen kemény évet tudhat maga mögött a hazai telekom-szektor, elég csak a nemrég bevezetett telekom-adót említeni. A HWSW most rendhagyó év végi díjkiosztóval honorálja a helytállást ezekben a zord időkben - és persze a teljesség kedvéért megemlékezünk a kevésbé sikeresen helytállókról is.
A HWSW telekom-díjak 2010 meglátásunk szerint több szempontból is innovatív kezdeményezés a magyar médiaszakmában: egyrészt a győztesek és a vesztesek még egy lézergravírozott olcsó emlékplakettet sem kapnak, másrészt mi sem kapunk (és nem is kaptunk) semmit sem azért, hogy valakit - bármilyen módon - kiemeljünk ebben az értékelésben. Ahogy az minden rendes díjnál szokás, különféle kategóriákban ítéljük oda a HWSW telekom-díjakat, értelemszerűen a telkó-szektor legnagyobb szakágaira összpontosítva, így a tévé, mobilkommunikáció és internet legjobbjai (és legrosszabjai) kapnak tőlünk díjakat, valamint közfelkiáltással kihirdetjük az év legfontosabb és legkevésbé fontos telkó eseményét. Csapjunk is bele rögtön!
Az év legjobb televíziós terméke
Televíziókészülék a statisztikák szerint gyakorlatilag minden magyar háztartásban van, emellett közismert, hogy többségünk órákat tölt el naponta a tévé bámulásával. A digitális korszak hajnalával ezt az igényt kiszolgálva egyre-másra tűnnek fel a különféle tévés műsortovábbító technológiák, melyekkel ugyanazt a tartalmat különböző műszaki színvonalon, hatékonysággal és nem utolsósorban eltérő áron lehet eljuttatni a fogyasztókhoz.
Idén ezek közül az egyik kiemelkedően jól teljesített, hiszen egyszerre sikerült jelentősen bővíteni a műsorválasztékát, javítani a vételi körülményeket, a kampányoknak köszönhetően pedig a mainstream piacon is megvetnie a lábát. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a programválaszték részben ingyenes, nem kérdéses, hogy az idei HWSW telekom-díj televíziós kategóriában az Antenna Hungária decemberben második születésnapját ünneplő szolgáltatásának, a MinDig TV-nek jár!
A MinDig TV eddig fennállása alatt meglehetősen viszontagságos utat járt be, hiszen eleinte komoly gondok voltak a programválasztékkal, és a vételi lehetőségekkel, később azonban hogy, hogy nem sikerült a legtöbb problémán úrrá lenni. Más kérdés, hogy a legfrissebb hírek szerint annak a pár százezer háztartásnak, aki jelenleg is földfelszíni analóg sugárzással tévézik, adtak néhány plusz évnyi gondolkodási időt - ezalatt eldönthetik, hogy hogyan kívánnak felkészülni arra a pillanatra, amikor az adóállomás vezérlőjében az arra illetékes személyek megnyomják a piros gombot, és eltűnik a képernyőről a Barátok Közt.
Az év legrosszabb televíziós terméke
A sors fintora, hogy az év legrosszabb tévés terméke díj szintén egy az Antenna Hungáriához köthető szolgáltatásnak jár, bár ahhoz, hogy a termék totális csőddé váljon, szükség volt egyéb piaci szereplők, illetve gyakorlatilag a teljes műsorelőállítási és -terjesztési lánc aktív részvételére. Mi több, a mobilszolgáltatók is benne voltak a buliban, akiknek a jelek szerint egészen eltérő elképzelésük volt az előfizetők tartalomfogyasztási szokásairól, mint maguknak az előfizetőknek.
A hangsúly jelen esetben is a hogyanon van, vagyis inkább az eszközön, amivel a tévéműsorokat fogyasztjuk. Néhány iparági szereplő pár évvel ezelőtt gondolt egy merészet, és megpróbálta elhitetni a világgal, hogy a mobiltelefon kijelzőjén legalább olyan jó móka tévéműsort nézni, mint az otthoni plazmán meg LCD-n, a tévézők azonban máshogy gondolták, így hazánkban például idén vált nyilvánvalóvá, hogy a mobiltévé a klasszikus tartalomstruktúrával gyakorlatilag megbukott, ezért meg is kapta tőlünk az év legrosszabb tévés terméke díjat.
A mobiltévés próbálkozások alapvetően három kategóriára oszthatók, mind közül a legnagyobb bukásnak a DVB-T sugárzással rokon, mobiltelefonokra optimalizált DVB-H számít. Ezzel a technológiával ígért mobiltévés kánaánt 2008-ban az Antenna Hungária és a Nokia, a cégek azonban magukra maradtak, a DVB-H iránt ráadásul nem csak itthon, hanem Európában sem mutatkozott komoly érdeklődés. Mobiltévés adást emellett 3G-s infrastruktúrán keresztül is lehet továbbítani, meglehetősen erőforráspazarló módon, de egyelőre ez sem kell a tömegeknek, hiába igyekszik a három képernyős stratégiát hirdetni úton-útfélen a T-Mobile.
Az év legjobb mobilkommunikációs terméke
Ha már szóba került a T-Mobile, rögtön rá is térhetünk a következő nagy kategóriára, a mobiltelefóniára. Itt aztán nagy pezsgés volt 2010-ben (is), egyre másra jelentek meg új szolgáltatások, mobilkészülékek, vagy akár komplett brandek a magyar piacon. Mi mégsem ezeket, hanem az egyik magyarországi mobilszolgáltató évek óta létező termékét, vagyis idén elért fejlődését, eredményeit díjazzuk 2010-ben.
Vitathatatlan, hogy a mögöttünk álló évtized egyik meghatározó kommunikációs technológiája a mobil szélessáv volt. Az itthon csak az évtized közepén kezdődő 3G-s korszak hajnalán a szolgáltatók többnyire a lefedett települések számát tekintve versengtek egymással, a sávszélességre és a minőségre csak kevés hangsúlyt fektettek. Volt a kezdetekben egy szolgáltató, akivel eleinte különösen sok probléma volt, mígnem egyszer csak eszközbeszállítót váltott és 2010-ben szinte minden szempontból felküzdötte magát a dobogó legfelső fokára.
Az év legjobb mobilkommunikációs terméke a HWSW szerint nem más, mint a Vodafone mobilinternet, melynek ügyfélköre az idei első tizenegy hónapban több mint 40 százalékkal bővült, míg az ügyfélszámot tekintve a piacot toronymagasan vezető T-Mobile is csupán 31,5 százalékos, a Telenor pedig 26 százalékos bővülést ért el tavaly december végéhez képest (forrás: NMHH statisztikák, aktív előfizetések száma). A Vodafone emellett az országban elsőként indított kereskedelmi HSPA+ szolgáltatást, ami egyelőre csak Budapest belvárosában üzemel, ott viszont tényleg döbbenetes sebességértékeket ad.
Az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke
Sokáig vitatkoztunk azon, hogy ki "állította elő" idén a legrosszabb mobiltelefónia-terméket hazánkban, és noha befutónak tűnt a Vodafone 845 típusú, olcsó androidos mobil is, ami mellett tulajdonképpen egyetlen pozitív érv szól, mégpedig a fogyasztói ára, végül mégis egy másik szolgáltató különleges tarifaajánlatait tüntettük ki az év legrosszabb terméke címmel. Annál is inkább, mivel gyakorlatilag a bejelentése napján borítékolni lehetett, hogy totális kudarc lesz.
A kudarcon kívül nem vezethet ugyanis máshoz az, ha egy szolgáltató alapvetően túlárazott, prémium tarifacsomagokat köt össze egyértelműen az alsó árszegmensbe pozicionált készülékekkel. A helyzetet az sem teszi éppen rózsássá, hogy a tarifacsomagok nagyon jól összehasonlíthatók más országok ugyanezen néven árult konstrukcióival - ilyenkor jöhet a kínos magyarázkodás, hogy ez egy másfajta összetételű piac. Hab a tortán, hogy az egyik legfőbb reklámarcnak tekintett F1-versenyző, Jaime Alguersuari az első körben kiesett a Hungaroringen, a legnagyobb marketinglufinak tekinthető Red Bull Air Race pedig 2010-ben nem kapott engedélyt Budapesten. Ráadásul Sebastian Vettelnek iPhone-ja van.
Igen-igen, a győztes nyilvánvalóan a Red Bull Mobile, mely méltán kapja a HWSW-től az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke díjat - az ajánlatokról csak annyit, hogy a Telenor nemrég kénytelen volt módosítani a díjcsomagok árát és a bennük foglalt adatmennyiséget annak érdekében, hogy legalább minimális mértékben versenyképesek legyenek. Az értékesítési számokat jobb nem is firtatni, valószínűleg soha nem lehetne kiszedni a szolgáltatóból, annyira vállalhatatlanok. Ehhez hasonló mértékű bukás a Vodafone és a Magyar Posta gyermeke, a Postafon, de ott legalább közel nullszaldóval működik a projekt - a Red Bull Mobile-nál erről nem vagyunk meggyőződve. Gratulálunk a díjhoz!
Az év legjobb internetes terméke
Az évtized első felében, amikor több százezer háztartásba kötötték be az analóg kábeltévét, a legtöbbünk számára még csak távolba vesző álomnak tűnt, hogy egyszer ezen az infrastruktúrán villámgyors internetkapcsolatot lehet majd felépíteni. A helyzet mára olyannyira megváltozott, hogy akinek csak lehetősége adódik rá, xDSL internet helyett már kábelnetben gondolkodik, a réz érpáron nyújtott vezetékes internetelérés visszaszorulóban van.
A kábelhálózatok mostanra akár 50-100 megabites sávszélességű stabil kapcsolat létesítésére is alkalmasak, és bár arról lehet vitatkozni, hogy van-e jelenleg olyan felhasználási terület a p2p-alkalmazásokon kívül, mely ténylegesen igényel ekkora sávszélességet, arról már nem, hogy a fejlődés óriás volt az elmúlt időszakban, az év legjobb internetes terméke ezért a EuroDOCSIS 3.0-alapú kábelhálózat lett. Éljen, végre együtt örülhet a UPC és a Magyar Telekom!
Az NMHH októberi statisztikái szerint ma Magyarországon körülbelül ötvenezer olyan háztartásról beszélhetünk, ahol legalább 30 Mbps sávszélességet kap a végpont EuroDOCSIS 3.0-technológiával, emellett azonban még nagyjából plusz négyszázezer olyan háztartás van, ahol pusztán a végberendezés cseréje elég a jelentős sebességnöveléshez. A UPC adja a legnagyobb sávszélességet ezen a platformon, akár 120 Mbps-ig is el lehet menni a szolgáltatónál, míg a T-Home portfólióban 80 Mbps a plafon (mindkét szolgáltatónál letöltési irányban).
Az év legrosszabb internetes terméke
Az, hogy a mobilinternet használata a reklámok által sugallt képpel ellentétben nem csupán móka és kacagás, mi sem jelzi jobban számunkra, mint hogy az év legrosszabb internetes terméke díjat idén egy mobilnet-szolgáltatásnak kellett adjuk. A díjazott ráadásul nem is az ingadozó sávszélességen, vagy az etikátlan módon korlátozott csomagokon csúszott el, hanem a szolgáltatásnak egy olyan részén, ami eddig viszonylag kevés port kavart: a számlázáson.
Nagy biztonsággal megállapítható, hogy nem csak a mobilszolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre jellemző az a tulajdonság, hogy általában csak azért a szolgáltatásért, áruért szeretnének fizetni, amit ténylegesen használtak is, vagy megvásároltak. Az egyik idén bevezetett, a létrehozója által forradalminak tekintett mobilnet-csomagnál bizonyos esetekben sajnos nem ez a helyzet, vagy legalábbis sokáig nem így volt, és erre a fiaskóra történetesen éppen a HWSW-nek sikerült felhívnia a nagyközönség figyelmét.
Az év legrosszabb internetes terméke saját tapasztalatainkból kiindulva minden kétséget kizáróan a Telenor feltöltőkártyás, percdíjas mobilinternet-csomagja, az Internet Praktikum, melyet hónapokig úgy értékesített az operátor, hogy a számlázásba hatalmas szarvashiba csúszott: ha a kapcsolatot az ügyfél nem a mellékelt programmal bontotta, a rendszer tovább számlázott a semmiért. Mitagadás, kínos egy helyzet, szerencsére a Telenor azóta minden erejét megfeszítve igyekezett úrrá lenni a helyzeten, ma már csak legfeljebb 30 percet számlázhat túl a rendszer - legalábbis elvileg.
Az év legjelentősebb telekom eseménye
Díjátadó gálánk végéhez közeledve a HWSW telekom-díjak királykategóriájához érkeztünk. Nem feltétlenül a legnagyobb befolyással bíró eseményről, vagy bejelentésről szeretnénk eme sorokban megemlékezni, sokkal inkább arról a jeles eseményről, melyről talán a legtöbbet beszélt idén a szakma, nem utolsósorban pedig végfelhasználók, ügyfelek millióit foglalkoztatta.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Egy cég életében egy névváltás mindig jelentős eseménynek számít - többnyire minél nagyobb cégről van szó, annál bonyolultabb, komplexebb folyamatok húzódnak meg a háttérben, annál nagyobb felkészülést igényel a procedúra, végül pedig annál kockázatosabb is a projekt. Itthon több nagy telkó levezényelt már kisebb-nagyobb márkaváltást, névváltást - az esetek túlnyomó többségében sikerrel -, az idei év kétségtelenül legnagyobb ilyen eseménye azonban a Pannon-Telenor váltás volt.
A norvég tulajdonú cégnél régóta érett, hogy a 2006-ban lecserélt márkaimázs után megszabaduljon régi örökségétől, ami egyébiránt az utóbbi időszakban már inkább jelentett terhet a cég számára: A névváltás kapcsán aztán ahogy az lenni szokott fűt-fát ígért a cég, aminek jó része még nem valósult meg, a Telenor Magyarország ettől függetlenül különösebb veszteség nélkül átvészelte a folyamatot. Sok sikert a jövőre nézve, és hozzon végre iPhone-t 2011!
Az év legjelentéktelenebb telekom eseménye
Ha egy konkurens ellő minden puskaport, nehéz látványos tűzijátékkal virítani, még akkor is, ha a tűzijátékot történetesen imádja a nép, és időről-időre bebizonyítja, hogy hajlandó érte órákat rostokollni a tömegben. Eme sziporkázó metafora után pörgessük vissza az idő kerekét szeptember 23-ra!
Ezen a napon több száz ember zarándokolt el a budapesti Aréna Plázába azért, hogy napra pontosan az amerikai premiert követő harmadik hónapban a T-Mobile jóvoltából hozzájusson az Apple aktuális nagyágyújához, az iPhone 4-hez. Már ekkor lehetett tudni (bár ha valaki ezt akkor hivatalosan megerősítette volna, bizonyára halállal lakol), hogy rövidesen a Vodafone is árulni kezdi a telefont, a cég végül november 29-én dobta piacra a készüléket, melyet egy teljességgel érdektelen launch party előzött meg (a változatosság kedvéért szintén egy plázában), pedig a Vodafone PR-es leánykara nagyon kitett magáért, és még a magyar vízilabda-válogatott is megtisztelte az eseményt.
A Vodafone iPhone launch annyira érdektelen volt, hogy még a Apple-fanatikus blogok közül sem mind tudósított a helyszínről - hogy ez pontosan kin múlt, azt inkább ne firtassuk, mert még a végén valaki ránk fogja, hogy céges belső titkokat teregetünk ki. A díjhoz azért gratulálunk, és természetesen éljen soká a verseny, és mindenkinek a kezébe okostelefont!
Zenés-táncos mulatság
Gálánknak ezzel végére értünk, de ne menjenek sehová, hiszen ahogy minden igazi gálához illik, következik a finálé, vagy ha úgy tetszik egyfajta jutalomjáték azok számára, akik vették a fáradtságot és legörgettek a cikk aljára. Az idei show a HWSW-n is zenés-táncos mulatsággal zárul, köszönjük az egész éves figyelmet, köszönjük a díjazottaknak, hogy volt mit díjaznunk idén, köszönjük a tippeket és természetesen várunk mindenkit jövőre is, egy az ideinél alighanem még izgalmasabb évben!
Zárásként következzék a többszörös kategóriagyőztes Telenor férfikara, többek közt Anders Jensen, a magyarországi leányvállalat vezérigazgatójának, és Jan Edvard Thygesen, a cég közép/kelet-európai régióért felelős alelnökének a közreműködésével!
Choose us baby, BÚÉK!