Gáncsolhatták a zeneletöltést a lemezkiadók
Egy amerikai bírósági döntés értelmében folytatódik a nagy lemezkiadók ellen folytatott trösztellenes per. A határozat egy korábbi, elsőfokú ítéletet tett semmissé, amely megalapozatlannak tartotta a keresetet.
Az Egyesült Államokban még 2005 és 2006 során indult több per, amelyeket aztán a bíróságok egyesítettek. A zenekiadói nagyvállalatok, mint az EMI, a Sony és a Sony BMG, a Warner Music, vagy a Universal, évekkel ezelőtt összeálltak, hogy közösen oldják meg zenéik digitális terjesztését, valamint azok licencelését online zeneboltok számára, mint amilyen az Apple iTunes is. Az alperes vállalatok az amerikai zenepiac tötbb mint háromnegyedét uralják.
A vád szerint a tömörülés célja az volt, hogy mesterségesen magasan tartsák az online zenék árait, és fékezzék a digitális zeneletöltéseket, amelyek a CD-vásárlások csökkenése miatt komoly üzletpolitikai problémákat okoztak számukra. Emlékezetes, hogy Steve Jobs, az Apple vezére korábban többször kifakadt a lemezkiadókkal kapcsolatban, hogy azok rendkívül magasan szabják meg a licencdíjakat, és alig hagynak morzsányi profitot a digitális zeneletöltések után a kereskedő zsebében.
Ezt az egyesített keresetet egy 2008-as bírói döntés elutasította, most azonban a másodfokú fellebbviteli bíróságon hatályon kívül helyezték ezt a döntést. Az új határozat szerint a beadvány elegendő bizonyítékot vonultat fel ahhoz, hogy az alapján fennálljon a gyanú a vádban foglalt árazási összejátszásra. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bíróság szerint valóban árkartellezésről van szó, mindössze az eljárás folytatásáról döntött.