Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

2009-es hullámvasút az informatikai piacon

Bizó Dániel, Bodnár Ádám, 2009. december 29. 14:06
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

2009 az informatikai piacon arról szólt, kire milyen hatással van a 2008 végén tetőző pénzpiaci válság és az azt követő recesszió. A válságnak voltak vesztesei és nyertesei, nagy nevek tűntek el a piacról, míg mások megerősödtek.

Vezéráldozatok

A válság már az év elején elkezdte szedni az áldozatait, január közepén csődöt jelentett a Nortel Networks. A kanadai high-tech ipar csillaga, az ország egykori legértékesebb vállalata évek óta veszteséges volt, a pénzügyi krízist követően azonban képtelen volt újabb forrásokat bevonni hogy fedezze működésének költségeit. A Nortelt feldarabolták és értékesítették, a mobiltelefonos hálózati berendezésekkel foglalkozó üzletág az Ericsson, a vállalati kommunikációk részleg pedig az Avaya tulajdonába került.

Az év első felében további ismert nevek tűntek el a piacról, például a német Qimonda, amely az Infineon memóriagyártó tevékenységének leválasztásából jött létre néhány éve. A Nortelhez hasonlóan a németeknek szintén a válság ütötte be az utolsó szöget a koporsójába, a régóta veszteséges cég nem tudott további hiteleket, sem pedig állami segítséget szerezni a folytatáshoz, ezért januárban a vállalat csődöt jelentett, márciusban leálltak a gyártósorok, elküldték az embereket, nyáron pedig megkezdődött a cég likvidálása. Márciusban egy másik memóriagyártó, a Spansion is csődbe ment.

A DRAM-ipar évek óta tartó mélyrepülése hatalmas, összesen közel 10 milliárd dolláros veszteséget okozott a gyártóknak, amelyek túlzott kapacitásokat építettek ki a ténylegesnél jelentősen magasabb kereslettel számolva. A vállalatok rendkívül agresszív magatartása visszájára sült el, a túlkapacitások miatt az árak a padlóra zuhantak és időnként tartósan az előállítási költség alatt maradtak. Az 1 gigabites DDR2-667 chipek ára az azonnali piacon jelenleg 2,5 dollár körül van, de 2009 tavaszán még bőven 2 dollár alatt járt (elemzői becslések szerint 2 dollár körül lehet az önköltségi ár), a történelmi mélyponton azonban, 2008 legvégén hónapokon keresztül 1 dollár alatt volt - elviselhetetlen veszteségeket okozva a gyártók többségének. A memóriagyártók abban reménykednek, hogy 2010-ben fellendülnek az elektronikai piacok, ami meghozza a várt keresletet a termékeik iránt, és így végre nőni fognak az árak. A Gartner szerint idén közel 12 százalékkal csökkent a DRAM-piac, jövőre azonban 25 százalékkal is nőhet a forgalom.

A világ egyik legpatinásabb számítógépgyártóját is utolérte 2009-ben a végzet, mégpedig a pénzügyi krízis képében. A mérnöki-tudományos rendszereivel és grafikus munkaállomásaival a 80-as években hírnevet szerző SGI (korábban Silicon Graphics) 2006-ban már csődvédelmet kért, azonban a szorult helyzetből egy átszervezéssel ki tudott szabadulni és újra tőzsdére ment. Az SGI helyzete azonban mit sem javult, a veszteségek csak nőttek, 2008 végén a papírjait ismét kivezették a tőzsdéről, a cég piaci értéke eddigre 35 millió dollárra apadt, alkalmazottainak száma alig volt több ezernél.

Ahogy a Nortelnél és a Qimondánál, az SGI-nál is a válság tette be a kaput, a fagyos pénzügyi piacon a cég képtelen volt a tevékenységének folytatásához nélkülözhetetlen új hiteleket vagy befektetéseket felhajtani. Az SGI-t csupán 35 millió dollárért vette meg végül a mérnöki-tudományos rendszereket fejlesztő Rackable Systems, amely nem sokkal később átkeresztelkedett SGI-ra, megőrizve a patinás márkanevet.

Bár jelentős vállalatot áldozatul nem szedett a válság Japánban, de a japán elektronikai óriások hatalmas sebet kaptak a felborult devizaárfolyamok miatt. A gyakorlatilag zéró jegybanki kamatláb miatt rendkívül olcsó japán jenből finanszírozott befektetések és hitelek hatalmas mennyiségben áramlottak vissza jenbe, aminek hatására a fizetőeszköz drasztikus mértékben megerősödött, ezáltal pedig a japán exportot értékelték le.

Az olyan óriások, mint a Sony, a Panasonic, a Sharp, a Fujitsu vagy a Toshiba régóta nem látott veszteséget produkáltak eddig az év során, összesen több milliárd dollárt és több tízezer munkahelyet vesztettek, és japán cégektől különösen drámainak számító racionalizáló lépéseket voltak kénytelenek végrehajtani, amelyek jövőjüket is meghatározza. A válság erejére jellemző, hogy a koreai Samsung Electronics elszenvedte története első veszteségét, ennek ellenére riválisával, az LG-vel együtt a válság hatalmas nyertesének számítanak, mivel a koreai won meggyengült, így a japánokkal szembeni árazási pozícióik rendkívüli mértékben megerősödtek - a japánok kiszervezésekkel, szövetségek kötésével és összeolvadásokkal, valamint csúcstechnológiájú ipari komplexumokal válaszolnak.

Milliárdos felvásárlások

A gazdasági válságnak nem csak vesztesei voltak természetesen, hanem nyertesei is. Az elmúlt években megkezdődött piaci konszolidáció 2009-ben is folytatódott, s a stabil anyagi háttérrel rendelkező cégek arra használták fel a helyzetet, hogy a szokásosnál nyomottabb áron hajtsanak végre felvásárlásokat. A piac számos nagy értékű akvizíciónak volt tanúja 2009-ben, a Xerox 6,4 milliárd dollárért vette meg az Affiliated Computer Servicest, a Dell 3,9 milliárdot fizetett a Perot Systems-ért, küszöbön áll a Cisco és a Tandberg 3,4 milliárd dolláros fúziója, de említésre méltó a 2,7 milliárdos HP-3Com ügylet is, vagy az EMC-Data Domain összeolvadás, amelynek értéke 2,1 milliárd dollár volt.

A legnagyobb horderejű akvizíció a Sun felvásárlása volt 2009-ben. Márciusban bombaként robbant a hír, hogy az IBM megveszi az évek óta növekedési gondokkal küszködő Sunt, azonban az utolsó pillanatban a kaliforniai cég visszatáncolt, miután az IBM nem volt hajlandó megfelelő biztosítékokat adni, hogy akkor is kivitelezi a felvásárlást, ha a hatóságok esetleg akadályokat gördítenek az ügylet elé. Ekkor szinte a semmiből került elő Larry Ellison és az Oracle, amely az IBM-re ráígérve 7,4 milliárd dollárt ajánlott a Sunért.

Az ügyletet áprilisban jelentették be hivatalosan, de a felvásárlás azóta sem zárult le, versenyügyi aggályok miatt. A sors furcsa fintora, hogy az év legnagyobb értékű IT-piaci ügylete a Sun egy aprócska, csupán néhány tízmillió dolláros bevételt hozó termékén áll vagy bukik. A világszerte szerverek millióin futó MySQL-t sokan az Oracle adatbázisának lehetséges ellenfeleként tartják számon, és erre az álláspontra helyezkedett az Európai Bizottság versenyügyi hatósága is.

A Bizottság kiterjesztett vizsgálatot indított annak feltárására, vajon az Oracle és a Sun egyesülése milyen hatással lesz a relációs adatbázisok piacára. Az Oracle kezdetben arrogánsan reagált, majd be kellett látnia, hogy taktikája nem vezet sehová, végül jóval "kisebb arccal", de megnyerte a politikai felhangoktól sem mentes csatát. Bár a Bizottságnak január végéig kell hivatalosan állást foglalnia, bennfentes források szerint az Oracle lényegében feltétel nélküli zöld utat kap, s bekebelezheti a Sunt - a MySQL-ért küzdő szabad szoftveresek azonban még nem adták fel, és eltökéltek az ügy megfordításában.

A Sun súlyos árat fizetett az Oracle viselkedéséért, a felvásárlás körüli bizonytalanságban az amúgy is gyengélkedő szerverpiacon katasztrofálisan szerepelt, a harmadik negyedévben forgalma közel harmadával, 784 millió dollárra esett vissza, piaci részesedése pedig 7,4 százalékot tett ki mindössze. Az eladott gépek számát tekitve még a Fujitsu is megelőzte a Sunt. Larry Ellison ugyanakkor többször határozottan állította, az akvizíciót követő első évben 1,5 milliárd dollár nyereségtöbbletet vár a Suntól. Ellison látomása, hogy egy integrált rendszerszállítóvá alakítsa az Oracle-t, amely a Sun hardvereire alapozva teljes megoldásokat tud kínálni a vevőinek a processzortól kezdve a szervereken, tárolókon és hálózati eszközökön át a szoftverréteg csúcsáig, azaz az alkalmazásokig.

Milliárdos büntetés

Az Európai Bizottság versenyügyi hatósága nem csak az Oracle-nek okozott komoly fejfájást az idén, hanem az Intelnek is. Miután pár évig a Microsoftot leckéztette, a hatóság májusban több mint egymilliárd eurós büntetést szabott ki az Intelre, mivel több éven át tartó vizsgálattal feltárta, hogy a chipgyártó törvénytelen módszerekkel szorította ki versenytársait a piacról.

A Bizottság állítása szerint az Intel titokban adott árkedvezményeket és visszatérítéseket azoknak a számítógépgyártóknak (Acer, Dell, HP, Lenovo, NEC), amelyek összes vagy majdnem az összes processzort az Inteltől vásárolták, emellett a cég megegyezett a Media Markt és Saturn üzleteket működtető Media Saturn Holdinggal, amely kizárólag Intel-alapú PC-ket kínált. Másfelől - állítja a Bizottság - az Intel lefizetett egyes számítógépgyártókat, hogy függesszék fel vagy legalábbis halasszák el a versenytársak processzorára épülő termékek piacra dobását. Az Intel ezzel megfosztotta az európai vásárlókat a választás lehetőségétől, ez indokolja a büntetést.

Az Intel manővereit nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban is gyanúsnak tartották. Novemberben a New York-i főügyész indított antitröszt-pert a cég ellen, decemberben pedig a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) vádolta meg a vállalatot erőfölénnyel való visszaéléssel és versenykorlátozó magatartással. Az FTC nem csak az Intel processzorpiaci tevékenységét vette górcső alá, hanem a GPU-piacot is: állítása szerint processzorpiaci fölényét az Intel a grafikus chipek piacán is be kívánta vetni a konkurencia ellen.

2009 sorsforduló volt az AMD számára is. A vállalat sikeresen leválasztotta magáról a processzorok gyártását, ami egyszerre siker és történelmi kudarc a cég számára. Azzal, hogy az AMD a Globalfoundries vegyesvállalatba szervezte ki a félvezetőgyártást, megszabadult a drezdai gyárak jelentette hatalmas pénzügyi tehertől, és Abu Dhabi olajpénzeinek dollármilliárdos bevonásával megőrzi azok versenyképességét a jövő számára is. Ez azonban egyúttal kudarc is, mivel az AMD képtelen volt saját maga tovább finanszírozni a házon belüli gyártást, márpedig a csúcstechnológiájú és nagyteljesítményű processzoroknál a hosszú kutatás-fejlesztési és tervezési ciklusok miatt versenyképességbeli kérdés az integrált tervezés és gyártás.

Hullámvasút a piacon

Az informatikai termékek piaca leginkább hullámvasúthoz hasonlított 2009-ben. 2008 végén már látszott, hogy az év elején meredek lejtő kezdődik és a hullámvasúton kötelező sikítás sem maradt el. A válság a cégek beszerzéseit, beruházásait érintette erősebben, amelynek oka többek között a hitelforrások elapadása is volt: a nagy értékű vásárlásokat gyakran bonyolítják finanszírozási konstrukció bevonásával, legalábbis a válság kirobbanása előtt ez volt a jellemző.

Az év elején a kisebb értékű, x86-os kiszolgálók eladásai estek vissza először, az üzleti kritikus rendszerek még tartották magukat, mivel ezeknek a projekteknek a kifutása jóval hosszabb. A mélypont a második negyedévre esett, amely a piac szezonalitása miatt egyébként is a leggyengébb. Az áprilistól júniusig tartó időszakban az IDC 9,8 milliárdos forgalmat jegyzett fel, ami 13 éve a legalacsonyabb. Az x86-os piac aztán amilyen hamar összeomlott az év elején, olyan gyorsan talált magára év végén, ennek köszönhetően a harmadik negyedévben "csak" 17 százalékkal csökkent a szerverpiaci forgalom éves összevetésben, az x86-os forgalom már 18,7 százalékkal múlta felül a második negyedéves mélypontot.

Az x86-os gépek hosszú távon alighanem profitálnak a válságból, amely minden bizonnyal felgyorsítja a RISC/UNIX piac csökkenését. Az egyre erősebb processzorok, a virtualizációs technológiák, na meg a Windows és a Linux folyamatos fejlődése miatt ma már az x86-os gépek is megfelelő teljesítménnyel bírnak szinte bármilyen feladathoz és a megbízhatóságuk is folyamatosan javul, részben a korábban csak UNIX/RISC rendszerekben meglevő képességek átemelése miatt. A migrációval járó kockázatok miatt korábban sokan nem merték elhagyni jól bevált RISC/UNIX rendszereiket, azonban a válság jelentette büdzsécsökkentések olyan kényszerítő erővel bírnak, amely már a legkonzervatívabb felhasználókat is legalább elgondolkodtatja.

A PC-piacon a vállalatok teljesen behúzták a kéziféket, a fogyasztók azonban továbbra is vásároltak. Ennek köszönhetően a forgalom az első negyedévben is csak 6-7 százalékkal csökkent, a harmadik negyedévre pedig elérte a 2008-as szintet, így szerencsére nem váltak valóra azok az év eleji pesszimista jóslatok, melyek szerint a PC-piac éves szinten 10-12 százalékkal zuhan.

A vásárlási szokások persze időközben átalakultak, véglegesen megszerezték az uralmat a notebookok, amelyek kínálata tovább szegmentálódott. 2008 végére minden gyártó előrukkolt saját netbookjával, 2009-ben pedig a netbook-kínálat egyre szélesedett, kis túlzással azt mondhatnánk, ma már minden létező feladatra lehet megfelelő netbookot találni (amíg ez a feladat a böngészés, levelezés, chatelés).

Az AMD és az Intel fejlesztéseinek köszönhetően tavasszal megjelent egy új kategória a notebookpiacon, az ultravékony avagy a CULV, azaz a Consumer Ultra Low Voltage gépek a lakossági piacra készült vékony és könnyű laptopok, nagyobbak és erősebbek a netbookoknál. Ezeket a gépeket a létrejöttét a mobilitás iránti fokozódó igény hívta életre: ma már a fogyasztók valóban azért vesznek notebookot mert hordozni akarják (például iskolába), a mobil szélessávú hálózatok terjedése miatt pedig akárhol online lehetnek.

A mobiltelefonok piacát sem kímélte a recesszió, érdekes módon azonban az okostelefonok szegmense még a kedvezőtlen körülmények közepette is dinamikusan nőni tudott. Bár ahogy tavaly, idén is az új iPhone (3GS) körül volt a legnagyobb felhajtás, valójában a piac nagy nyertese a Research In Motion, amely a korábban csak üzletemberek által használt Blackberryket sikeresen vezette be a fogyasztói piacra. A RIM ennek köszönhetően 20 százalékos részesedéssel második az okostelefongyártók mezőnyében, csak a Nokia előzi meg. Az okostelefonok vásárlása mögötti motiváció egyértelműen az állandó online kapcsolat iránti igény, az emailezés mellett ebben fontos szerepet játszanak a közösségi hálózatok, leginkább a Facebook robbanásszerű terjedése.

Eközben újult erővel indult meg a Google Android offenzívája is a túlélésért küzdő Motorola Droidjának képében, miközben több tucat további Android modellel készülnek a világszerte a gyártók 2010-re. A Motorola 2009 során teljesen átstrukturálta mobiltelefonos tevékenységét, és lényegében eldőlt, hogy legalábbis egy ideig nem lesz univerzális szereplője a mobiltelefonos piacnak, ellenben az Androidra alapozva a fényes jövő előtt álló okostelefonokra koncentrál. A cég sikeresen fékezte meg veszteségeit, miközben eladásai folyamatosan zsugorodnak, és a racionalizálás eredményeként a Wall Streeten folyamatosan lebeg a kérdés, vajon feldarabolja-e magát a vállalatcsoport, hogy így nagyobb értéket képviseljen.

Előretör a weben a Microsoft

A Facebook mellett a web világában a Google-Microsoft csatáról szólt minden. A redmondi cég továbbra sem tett le arról, hogy megszorongassa Larry Page és Sergey Brin cégét a hirdetési bevételekért folytatott harcban. Ezért aztán tavasszal átalakult a cég keresője, a Live Searchből lett Bing pedig a bevezető reklámkampánynak, illetve magának a keresőnek köszönhetően 10 százalékra tudta növelni részesedését a Microsoft számára kulcsfontosságú amerikai piacon.

A Yahoo! megszerzésére tett tavalyi erőfeszítéseit feladva a Microsoft végül nyáron "mindössze" egy együttműködési megállapodást kötött a céggel. A 10 évre szóló exkluzív megállapodás értelmében a Yahoo! a Microsoft keresőjét, a Binget fogja alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a Microsoft hozzájut korábbi riválisának keresési forgalmához, ami kritikus mozzanat a Google elleni küzdelemben, technológiailag és kereskedelmileg egyaránt. Míg a Microsoft a keresőmotorra koncentrál, addig a keresőhöz kapcsolódó reklámhelyek értékesítése nagyobb részt a Yahoo! kezében összpontosul majd, és a felek megosztoznak a bevételeken.

Az elképzelések szerint a reklámozók számára sokkal vonzóbb lesz a Microsofthoz vagy Yahoo!-hoz fordulni keresési hirdetésekkel, mivel a korábbinál lényegesen több vevőt érhetnek el egyetlen felületen keresztül, erősebb alternatívát adva a Google-re. A megállapodást vizsgálják az amerikai hatóságok, a jóváhagyás várhatóan 2010 elején jöhet meg.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.