Új távközlési biztost akarnak az alternatívok

A szervezet lényegében alkalmatlannak minősíti Redinget a biztosi feladatra, azt sugallva, hogy az európai távközlési piac fejlődési üteme a biztos hivatali ideje alatt lelassult, a verseny pedig nem élénkült kellőképpen. A szervezet szerint az európai szabályozás - melynek első embere Reding - túl megengedő volt az utóbbi időben az egykori monopolszolgáltatókkal, vagyis az inkumbensekkel.

Az ECTA ezért arra hívja fel a legfelsőbb európai vezetést, hogy olyan távközlési biztost válasszon, mely vasököllel csap le az ICT-szektorban protekcionista politikát folytató kormányzatokra. Az üzenet most különös jelentőséggel bír, hiszen küszöbön áll az uniós biztosok kinevezése, jóllehet Viviane Reding pozícióját aligha veszélyezteti - politikai elemzők szerint José Manuel Barroso múlt csütörtöki újraválasztásával nincs kétség afelől, hogy Reding marad a Bizottság távközlési biztosa.

Viviane Reding: biztos pozícióban

Innocenzo Genna, az ECTA elnöke bár nem nevezte meg Redinget friss közleményében, de a változás szükségességét világossá tette: \"A versenyt és a létfontosságú szélessávú infrastruktúra fejlesztését tekintve Európa elaludt az elmúlt két évben. (...) Barroso elnök úrnak gondoskodnia kell arról, hogy a szektor fejlesztése elsődleges prioritást élvezzen Európában, és ehhez egy olyan biztost kell kineveznie, mely képes újra ösztönzőleg hatni a versenyre, egyben ellen tud állni a kormányok nyomásának, melyek az alacsony hatékonyságú domináns szereplők érdekeit veszik figyelembe.\"

Az ECTA első negyedévre vonatkozó, az összes európai távközlési szabályozótól begyűjtött statisztikákon alapuló számítása szerint aggasztó, hogy az inkumbens szolgáltatók vezetékes szélessávú piaci részesedése az európai átlagot tekintve 45,5 százalékra nőtt. A legnagyobb arányban Ausztiában és Máltán tudtak erősödni a domináns piaci szereplők, ám a kiterjedt távközlési piaccal rendelkező Franciaországban is teret veszítettek az alternatívok. Az elemzés kiemeli Magyarországot is, ahol az elmúlt két évben hét százaléknál nagyobb mértékben nőtt az inkumbensek részesedése.

Idén áprilisban az európai lakosságra vetítve 23,5 százalékos vezetékes szélessávú penetrációval kalkulált az ECTA, ami összesen 116 millió vonalat jelent. Ez fél év alatt 5, egy év alatt 14 százalékos növekedést jelent - áll az európai távközlési hatóságok által szolgáltatott adatok alapján összeállított statisztikában. A penetráció Dániában és Hollandiában a legnagyobb, 37 százalékkal, a kelet-európai országok továbbra is a lista végén kullognak, Magyarország körülbelül 17 százalékos szélessáv-penetrációjával csak Görögországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát és Lengyelországot előzi meg. A szervezet közleménye, adatokkal és linkekkel, itt olvasható (PDF).