Jót tett a vidéki szélessávnak az új mobilkoncesszió
Minden jel arra utal, hogy jól ösztönözték a Pannon és a T-Mobile vidéki mobil szélessávú fejlesztéseit a 900 MHz-es mobilkoncesszió két évvel ezelőtti aláírásakor vállalt kötelezettségek. A kormány és a szolgáltatók akkor kétéves kötelező fejlesztési intervallumban állapodtak meg, mely hamarosan lejár. Utánajártunk mi valósult meg a tervekből.
A hazánkban működő három mobilszolgáltató közül a Pannon és a T-Mobile 1993-ban kötött szerződése a 900 MHz-es frekvenciasáv mobilkommunikációs felhasználására 2008. novemberében járt le, az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezért 2007 tavaszán tárgyalásokat kezdeményezett a mobilkoncesszió meghosszabbításáról. A felek 2007 novemberében végül megállapodtak arról, hogy a két szolgáltató 2016. május 4-ig tovább használhatja a 900 MHz-es frekvenciasávot. A Vodafone 900- és 1800 MHz-es koncessziós szerződése korábban, 2014 októberében jár le, a brit tulajdonú szolgáltatóra a kormányzat feltételei ezért nem vonatkoztak.
A Pannonnal és a T-Mobile-lal kötött megállapodást több feltételhez kötötte a kormányzat, a legfőbb célkitűzés az volt, hogy a két szolgáltató befoltozza mobil szélessávú lefedettségi térképén található, a vidéki régiók felett tátongó lyukakat. A koncesszió meghosszabbításáért ezért a Pannonnak és a T-Mobile-nak az egyenkénti 10-10 milliárdos egyszeri koncessziós díj kifizetésén felül vállalnia kellett, hogy az előre tervezett fejlesztéseken felül 2008-ban és 2009-ben egyenként nettó 20-20 milliárd forintot költ el az \"elmaradottabb\" régiókban. A minisztérium 2007 novemberében kiadott közleménye szerint 2009 végén a fejlesztések eredményeként az ország területének 90 százalékán, minden 1000 főt meghaladó lélekszámú településen, a lakosság 98 százaléka számára elérhető lesz valamilyen mobil szélessávú hálózat.
A mobil szélessáv vajon mi?
A szolgáltatók ez utóbbi vállalást lényegében teljesítették is meg nem is. Megkerestük a korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik jogutódjaként működő Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, hogy megkérdezzük, a szerződésben hogyan definiálták a mobil szélessávot. A minisztériumból végül a Miniszterelnöki Hivatal Infokomminukációs Államtitkárságához irányítottak minket, ahol készséggel felvilágosítást adtak arról, hogy a szerződött szolgáltatók az ITU IMT 2000 globális 3G szabványcsaládjába 2007. október 31-én tartozó 3G technológiák bármelyikét alkalmazhatták, illetve alkalmazhatják a fejlesztések során.
A fenti szabványcsaládba azonban a valódi szélessávú élményt biztosító UMTS mellett az ISDN vonalakon létrehozható internettel összemérhető sávszélességű EDGE technológia is beletartozik - EDGE-hálózatát tekintve márpedig a Pannon már a szerződés megkötésekor is gyakorlatilag országos lefedettséggel bírt.
Az EDGE-lefedettség a T-Mobile-nál nem terjed ki az ország egész területére, de a magenta szolgáltatónál nem is tekintik mobil szélessávnak ezt a technológiát, így a T-Mobile vállalása ezen a téren eltért a Pannonétól: \"A korábbi sajtóközleményből idézett mondatban szereplő értékek (pl. 98%-os lakossági szélessávú lefedettség) nem képezték részeit a T-Mobile vállalásának, a kormányzat által kitűzött célokat, a lakosság jelentős része számára elérhető korszerű, mobil szélessávú szolgáltatások kiterjesztését más módon számszerűsített mutatók szerint kellett megvalósítanunk\" - tudtuk meg a T-Mobile sajtóosztályától.
Két év alatt egymillió
A T-Mobile kormányzattal kötött megállapodásában a kétéves fejlesztési ütemben ehelyett vállalta, hogy régiónként elosztva legalább további 1 millió lakos számára elérhetővé teszi a mobil szélessávot. A vállalat ezt a célkitűzését saját állítása szerint jelentősen, körülbelül 50 százalékkal túlteljesítette. A cég vállalta azt is, hogy a Balaton 2 kilométeres körzetében 75 százalékos területi, lakosságra vetítve pedig 88 százalékos mobil szélessávú lefedettséget biztosít - a T-Mobile szerint ezt a vállalást is sikerült jelentősen túlszárnyalni.
A szolgáltató vállalta továbbá, hogy 400 új bázisállomást létesít és 300 meglévőt továbbfejleszt az újabb technológiáknak megfelelően. A cég sajtóirodája bár konkrét számadatokkal nem szolgált, a T-Mobile szerint ennél jóval több létesítés történt az országban. A Pannon ezzel egy időben szintén jelentősen növelte a 3G-s bázisállomásainak számát legtöbb régiójában.
A norvég Telenor tulajdonában álló cég által küldött adatok szerint a legnagyobb mértékű fejlesztést az Észak-Alföldön hajtották, illetve hajtják végre: itt két év alatt a tervek szerint 354 százalékkal nő a mobil bázisállomások száma. Észak-Magyarországon 297, a Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nagyjából egyenlő arányú, 289, a Nyugat-Dunántúlon pedig 274 százalékos bővítés várható 2009 végéig a Pannonnál.
Fókuszban a vidék
A két mobilszolgáltatónál az elmúlt két évben végzett mobil szélessávú fejlesztések arányait tekintve jóval nagyobbak voltak a vidéki területeken, mint a fővárosban. A Pannon a közép-magyarországi régióban 141 százalékkal növelte a bázisállomások számát, a T-Mobile csak annyit közölt, hogy a főváros és agglomerációját érintő beruházásoknál \"jóval meghaladó\" fejlesztésekre került sor vidéken.
A két szolgáltató egyaránt hangsúlyozta, hogy a kormányzattal kötött szerződésben vállalt, évenkénti 20-20 milliárd forintos beruházási kötelezettségnek eleget tesz, illetve eleget fog tenni a határidő lejártáig. Az Infokommunikációs Államtitkárság szerint sem maradnak el a szolgáltatók a teljesítéssel: a hivatal az időközi adatok, valamint a cégek eddigi tevékenységének ismerete alapján úgy látja, hogy a Pannon és a T-Mobile teljesíti kötelezettségét.