Minden második magyar netezik már
Hat hónap alatt három százalékot erősödött a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így Magyarországnak is sikerült átlépnie az 50 százalékos lélektani küszöböt - derül ki az NRC legújabb kutatásából.
A TNS-NRC InterBus, valamint az NRC-TNS Visitor Media Research 2009 első féléves felméréseinek tanúsága szerint ma hazánkban 3,9 millió ember rendszeresen használ internetet, igaz az adat azokra is vonatkozik, akik havonta csak egyszer teszik ezt. Heti rendszerességgel a lakosságnak csak 47 százalékra kapcsolódik a világhálóra. Örömre azonban nincs ok: a magyarok 40 százaléka még semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel és az azon található tartalmakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Lassan fejlődünk
Néhány évvel ezelőtt, például az IHM (Informatikai és Hírközlési Minisztérium) működése alatt, az 50 százalékos penetráció elképesztő távolinak tűnt, s akkoriban még az Egyesült Államokban is 55 százalék körüli számokat emlegettek. Az azóta eltelt időben viszont hiába szaporodtak a magyar netezők, nemzetközi viszonylatban még mindig elég gyengén szereplünk. Az éllovasok továbbra is az USA (75%), illetve a skandináv országok (80-85%), de ma már a teljes Európai Unió átlaga is 60 százalék felett van, azaz Magyarország még mindig erős elmaradásban van. Viszont legalább a visegrádi- rszágoktól nem szakadtunk le, Csehország, Szlovákia, Lengyelország körülbelül azonos szinten áll velünk, s a környékbeli új tagállamok közül csak Szlovénia rugaszkodott el jobban (65%).
A magyarországi eredményeket részletesebben vizsgálva úgy tűnik, hogy a nemi különbségek egyre inkább elmosódnak, igaz még mindig a férfiak uralják a magyar internetet. A férfi felnőtt lakosság 55, a nők 48 százaléka netezik rendszeresen. Az életkori sztereotípiák is továbbra is fennállnak, tehát a 15-24 éves generáció 84 százalékos eredményéhez képest fokozatosan romlik az életkorral a nethasználat. A 25-34 éveseknek már csak 67 százaléka, az 50 felettieknek pedig mindössze 21 százaléka él online életet.
Pestiesen
Földrajzilag is konzerválódtak a különbségek, a budapesti 70 százalékos penetrációval szemben a kisebb városok, illetve községek az átlagot vastagon alulmúlják. Érdekes az is, hogy a rendszeres internetezőknek csupán 80 százaléka szokott otthon is internetezni, azaz a teljes populáció 41 százaléka, viszont eléréssel ennél többen, 46 százaléknyian rendelkeznek, tehát a teljes lakosság tizede annak ellenére nem használja a hálót, hogy otthonában megtehetné.
A kapcsolatok tekintetében, ahogy az az NHH gyorsjelentéseiből is kiderül, az ADSL jelentősége csökken, miközben a kábelneté tovább nő. A megkérdezett mintában 32 százalék DSL-lel, 49 százalék pedig kábelnettel kapcsolódik, s már 5 százalék azon válaszadók száma, akik az otthoni eléréshez is mobilinternetet használnak elsődlegesen.
Nincs hova tovább
A további kilátások viszont már nem tartogatnak dinamikus növekedési lehetőséget. A jelenleg nem internetezőknek mindössze négy százaléka tartja valószínűnek, s csak egyetlen százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül átlép a XXI. századba. Azok közül, akik nem rendelkeznek otthoni eléréssel, 12 százaléknyian mondták, hogy tervezik annak vásárlását.
Érdemes ma már a nem technológiai érdeklődésűek számára is szerencsét próbálni, ugyanis a hazai és külföldi tartalom- és szolgáltatóipar mára millió lehetőséget kínál. Böngészni, e-mailezni, híreket olvasni ma már szinte snassz, s a legtöbb internetező nem is ebbel látja a perspektívát. A legalább hetente internetezők 67 százaléka például keresett már állást, s ugyanennyien rendeltek már valamilyen terméket vagy szolgáltatást, pénzügyeit pedig ma már minden harmadik ember intézi online.
Blogot a netezők 52 százaléka olvas, de csak 9 százalék ír, s háromból ketten ma már rendszeresen látogatnak videómegosztó oldalakat is, és az is biztató, hogy minden ötödik netező már töltött is fel legalább egyszer videót