Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Harc az államért: Microsoft vs. Linux Rt.

Bizó Dániel, 2005. február 10. 13:21
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A széttöredezettnek tűnő magyar linuxosodás arányaiban megállja a helyét a külföldi összehasonlításokkal, jelentős a hazai fejlesztői közösség tevékenysége is, és ki fogja nőni magát mind keresleti, mind kínálati oldalról oda, ahol már a központi kormányzati beszerzések is foglalkoznak majd vele.

Az elmúlt évben a nemzetközi informatikai szaksajtó a Linux kormányzati terjedésétől volt hangos. Az egyik legjelentősebb bejelentést Európában München tette, mikor közölte a nyilvánossággal, hogy mintegy 14 ezer számítógépét átállítja nyílt forrású szoftverek használatára, valamint ennek megfelelően felbontja a Microsofttal kötött több tízmillió eurós szerződését.

Nagyobb a füstje, mint a lángja?

A világ egy vezető linuxos cége, az amerikai Red Hat ennek a tendenciának a kiaknázására külön üzleti egységet hozott létre a kormányzati ügyfelek számára. A szervezeteknek szánt Red Hat Enterprise Linuxot 2002-es piacra dobása óta az Egyesült Államok több kormányzati hivatala választotta szoftverinfrastruktúrája alapjául, köztük olyan komoly szervezetek is, mint az energiaügy vagy a védelmi minisztérium. "A nyílt forráskód logikusan illeszkedik a kormányzathoz, köszönhetően a szabványokra való hihetetlen figyelemnek" -- mondta Paul Smith, a Red Hat alelnöke.

A Microsoft, melynek forgalmából becslések szerint nagyjából 10 százalékkal részesedhetnek a közhivatalok, arra az álláspontra helyezkedik, hogy inkább felhajtás van a téma körül, mintsem valódi tömeges migráció. "Tényleg úgy hiszem, hogy ez inkább a hírverésről szól, mintsem arról, hogy a kormányzatok mindenkinél gyorsabban mozdulnának" -- mondta Maggie Wildrotter, a Microsoft üzleti stratégiáért felelős alelnöke. Meglátása szerint egyszerűen a média torzítja el a helyzet értékelését. Mivel ezek nyilvános szerződések és ügyletek, ezért nyilvánosságot is kapnak, szemben egy vállalattal -- véli.

A Microsoft számára a fő veszély ugyanakkor pont ebben a linuxos zajban rejlik. Az állandó médiajelenlét miatt egyre emelkedik a Linux és a szabad szoftverek ismertsége, és ennek révén épül a bizalom is. Egyre több és több döntéshozó fejébe ér el az üzenet, mely szerint van alternatívája a zárt és szabadalmakkal körbebástyázott rendszereknek, akár olcsóbban is. A szervezeti átállás továbbá nemcsak a szerverekre korlátozódik, hanem, ahogyan például a müncheni vagy a hazai példák esetében is, az asztali PC-kre is kiterjed, amely a Microsoft hagyományos erődítménye, 95 százalék körüli piaci részesedéssel.

Az indíték

A Linux kormányzati térnyerésének világszerte különböző okai lehetnek, amellett, hogy közhivatalokban általánosan jellemző hajtóerő a nyomasztó pénzhiány. Bár az európai önkormányzati esetek főként költségoldalról közelítik meg a kérdést, állami szinten új aspektus jelenik meg: hova áramlik az a rengeteg közpénz? "Ha az Egyesült Államokon kívüli kormányzatokról beszélünk, ők nem feltétlenül akarják az összes pénzt az országon kívülre szórni" -- mondta el Mike Silver, a Gartner piackutató vállalat egyik elemzője.

A tudatos informatikai gazdaságpolitikával bíró fejlődő országok közül, elsősorban a Távol-Keleti térség országai nem titkoltan előnyben részesítik a nyílt forráskódú és szabad felhasználású megoldásokat a vállalatok birtokában lévő szoftverekkel szemben. A nyílt forráskódra alapozva ugyanis a kormányzati beszerzések otthon maradásával támogatni lehet a hazai szoftveripar működését. Ez magasan kvalifikált munkahelyeket teremthet, csökkenti az importot és a függőséget, miközben növeli a szoftverexportot. Ezt szem előtt tartva ültek össze Dél-Korea, Japán és Kína állami vezetői, és elindították egy közös szabványokra épülő Linux-platform fejlesztését és népszerűsítését. A programhoz erőteljes nagyvállalatok is csatlakoztak, mint például a Hitachi, a Fujitsu, az NEC vagy az IBM Japan.

Európa számára ezeken a szempontokon kívül érzékelhetően jelen van a koncepcióval, szellemiséggel való azonosulás is. A korrupció melegágyául szolgáló közbeszerzésekkel szemben egyre szigorúbb előírásokat, jobb helyeken totális transzparenciát, átláthatóságot követelnek meg. A nyílt forrású, szabadon felhasználható szoftverek kiválóan beleillenek ebbe képbe. További vonzó tényező, hogy a szabad, nyílt szoftverek bárki számára ingyenesen és helyesen olvasható fájlformátumokat is használhatnak, legrosszabb esetben is csak le kell hozzá tölteni az OpenOffice.org irodai programcsomag aktuális változatát.

A cikk több oldalból áll:
Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.