Szerző: Budai Péter

2004. december 1. 11:46

A Reuters szerepe a gazdasági életben

Kevesen tudják, hogy a leginkább hírszolgáltatóként ismert Reuters bevételeinek kilencven százalékát a gazdasági információk szállítását és a kereskedést támogató szolgáltatások teszik ki. Azt talán még ennél is kevesebben, hogy a bankok közti pénzmozgás jelentős része az ő rendszereiken keresztül bonyolódik le szerte a világban.

A Reutersről szinte mindenkinek újságcikkek, fényképek és híradások jutnak eszébe, ám ez közel sem írja le megfelelően a vállalat igazi profilját. Valóban kimondott céljuk az információ gyors, pontos és pártatlan szállítása, de ez nem merül ki a média tevékenységének támogatásában; az üzleti élet számtalan területén van még szükség ugyanezekre az értékekre.

A mindennapi pénzügyi döntéshozásra épülő feladatok esetében -- legyen szó akár kisebb brókercégekről vagy multinacionális pénzintézetekről -- elengedhetetlen a megbízható, naprakész információ, hiszen csak megfelelő adatok birtokában lehet helyes következtetésekre jutni. A Reuters gyorsan felismerte ennek a jelentőségét, és bevételének közel 90 százalékát ma is a pénzügyi szolgáltatások piacáról szerzi. Ezek után talán már kevésbé meglepő, hogy a Reuters nem is médiavállalkozásként kezdte meg működését.

Kezdetek és alapelvek

A Reuters története egészen 1851-ig nyúlik vissza, amikor a német születésű, de Angliában élő Paul Julius Reuter megnyitotta londoni irodáját. A cég szinte kizárólagos tevékenysége ekkor a tőzsdei hírek szállítására korlátozódott a Calais-Dover kábelen keresztül, ami jóval hatékonyabb megoldásnak bizonyult, mint a korábbi, postagalambok segítségével megvalósított információcsere.

A vállalat hamarosan jelentős ismertségre tett szert, aminek köszönhetően szolgáltatásait a teljes brit médiára és az európai államokra is kiterjeszthette. A hírek összetétele is megváltozott: a száraz, gazdasági adatokon túlmenően megkezdődött az embereket általánosan érintő események és a kiterjedt gazdasági elemzések nemzetközi terjesztése. Igazán csak ekkor indult meg a kezdetekben gazdasági szférát megcélzó vállalat terjeszkedése a média irányába. A Reuters már ekkor híres volt arról, hogy a világ híreit gyakran elsőként juttatja el az emberekhez, és ezt mind a mai napig elsődleges irányelvnek tartja a cég valamennyi munkatársa.

A brit kormányzat a két világháború során megkísérelte felhasználni a vállalatot saját hírszolgálati tevékenységeihez; a Reuters válaszul 1941-ben magánszemélyek kezébe adta saját irányítását, kikerülve a hatalmi szereplők befolyása alól. Ettől kezdve a Reuters Trust -- független szakértőkből létrehozott testület -- felel a vállalat ügyeiért, garantálva a semlegességet. Ezzel az egyensúly és a pártatlanság megteremtése lett a Reuters működésének harmadik alappillére a gyorsaság és a megbízhatóság mellett.

Hírközlési, informatikai fejlesztések

A Reuters története során folyamatosan együtt fejlődött a hírközléssel és az informatikával, hiszen bevételeinek és hírnevének egyértelmű növekedésével járt, ha javult a hírek közlekedtetésének sebessége, hitelessége és pontossága. 1923-ban megkezdte a Morse-kódra épülő rövidhullámú hírsugárzást, és 1939-re a hírforgalom 90 százaléka már ezen a csatornán zajlott. Hasonlóan jelentős lépés volt az első műholdas híradás megtörténte, amit a Telstar műholdon keresztül sugároztak az Egyesült Államokba.


A Stockmaster és a Videomaster

1964-ben került bevezetésre a Stockmaster szolgáltatás, ami a nemzetközi kereskedelmet tette lényegesen egyszerűbbé. Nagy sikerének köszönhetően elkezdődött a Reuters szoftverekre alapuló megoldásainak fokozatos fejlődése, így 1973-ban a Reuter Monitor, majd 1981-ben a Reuter Monitor Dealing Service követte. A Reuter Monitor szolgáltatás még az adatok megjelenítését helyezte előtérbe, a tranzakciók többsége továbbra is telefon és élőszó útján jött létre; mindenesetre ennek folyamata az állandóan rendelkezésre álló friss adatok miatt lényegesen felgyorsult. A Dealing Service ezzel szemben az átlagosan 40 másodperces tranzakcióidőt mindössze 2 másodpercesre csökkentette le azáltal, hogy az ügyleteket elektronikusan is meg lehetett kötni.


Rádióhullámmú kommunikációs központ 1959-ből

A vállalat részvényei 1984-ben kerültek a tőzsdére, amelyek kereskedése a NASDAQ-on és a Londoni Értéktőzsdén napjainkban is zajlik. 1992-ben indult útjára a Reuters Dealing 2000-2, ez az első olyan szoftvermegoldás, ami üzletkötésre képes a megadott kritériumok alapján, csakúgy, mint egy hús-vér bróker. A megoldás később a Dealing Matching termékben odáig fejlődött, hogy az üzletek megkötéséhez már emberi beavatkozásra sincs szükség. Időközben megjött a Reuters felvásárlási vágya is, és 1985-ben bekebelezte a Visnews-t, amit hamarosan Reuters Television-re neveztek át.

[oldal:Informatikai fellendülés és recesszió]

Az internetmánia időszaka: bevásárlás

Mint a legtöbb informatikával kapcsolatban álló céget, így a Reuterst is elérte az a kiköltekezési hullám, ami az internet fokozatos térhódításával jelentkezett. A vállalat vezetősége ekkor úgy vélte, hogy hosszabb távon kedvező lenne, ha az üzletmenetet elősegítő kiegészítő szolgáltatások és hozzá szükséges infrastruktúra is a Reuters kezében összpontosulna.

A Reuters pénzügyi megoldásai kiemelt biztonságot igényelnek, hiszen a szállított adatok gyakran csak az érintett felek számára publikusak, és a tranzakciók zavartalanságát is garantálni kell. Ezért a vállalat 1994-ben az Equant-tal közösen létrehozott egy közös vállalatot Radianz néven, és olyan hálózati infrastruktúrát valósítottak meg, ami a Reuters rendszerei közötti biztonságos kommunikációt szavatolja. Az így létrejött RadianzNet gyakorlatilag egy privát, világméretű hálózat a vállalat ügyfelei számára, ami az internettel ellentétben nem érhető el mindenki által, de szintén az egész világra kiterjed. A Radianz mai formájában 2000-óta működik, amit a Sila Communications (a Reuters és az Aether Systems közös vállalkozása) révén már vezetékek nélkül is használatba lehet venni.

A másik kritikus területet a rendszerintegráció jelentette, hiszen a Reuters meglévő megoldásait gyakran össze kellett hangolni más informatikai rendszerekkel. Ennek könnyítésére a vállalat 1994-ben a TIBCO-t is felvásárolta, ezáltal hozzájutva a világ egyik legjelentősebb integrációval foglalkozó szoftvercégéhez. Mára már közel minden platformra és nagyvállalati rendszerhez elérhetőek TIBCO adapterek, ezáltal az integrációs feladatok szinte meglévő szoftverek konfigurálásig egyszerűsödnek le. Ezzel egy időben indultak el a Reuters interaktív üzleti szolgáltatásai: a Business Briefing és a Reuters Financial Television Service.


A Reuters Data Scope Portfolio internetes bemutatója

1998-ban jelentek meg az inernetalapú szolgáltatások, mint például a Reuters Mobile, a PocketReuters és a Newsbreaker. Használatukkal lehetővé vált, hogy a zárt Reuters rendszereket az internet segítségével is el lehessen érni, és így akár kéziszámítógépen, laptopon vagy mobiltelefonon is el lehessen végezni a legfontosabb feladatokat. Az internet kihasználásával a média munkája is gyorsabbá vált, hiszen a Wavelan technológia révén a frissen készült fotók öt percen belül megérkezhettek a központba, ahol a szerkesztők azonnal fel is használhatták azokat híreikben.

A Reuters integrációs és konzultációs részlegének egyik legkiemelkedőbb sikerét az 1999-es informatikai program jelentette, melynek célja az euróra történő átállás számítástechnikai feltételeinek megteremtése, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körű támogatása volt. A projekten 700 mérnök, fejlesztő, adatspecialista és ügyfélkapcsolattartó dolgozott, és együttes erővel 300 emberévnyi munkát végeztek el, közel tízmillió fontos költséggel.

Gazdasági recesszió: kiszervezés

Az utóbbi években érzékelhető gazdasági és informatikai visszaesést a Reuters is megérezte, hiszen csökkent a pénzügyi szereplők közti pénzmozgás. A létrejött válsághelyzetben a vállalat korábban töretlen lendülete megtört, és bevételei csökkenni kezdtek, miközben működési költsége magas maradt a bekebelezett vállalatok és alkalmazottak finanszírozása miatt.

Az cég igazi előnyét a rivális Bloomberg, Dow Jones és a Thomson Financial megoldásaival ellentétesen kialakított nyílt fejlesztési infrastruktúra jelentette. Ez a nyitottság már a kilencvenes években megfigyelhető volt, amikor a Reuters terminálok használata helyett lehetőség nyílt a szoftverek PC-n történő futtatására is. Új piacok meghódításáról azonban egyre kevésbé lehetett szó, ezért sokkal inkább a meglévő szolgáltatások minél olcsóbb fenntartása és továbbfejlesztése került a középpontba.

A vállalat ekkor új elnök-vezérigazgatót kapott Tom Glocer személyében, aki válságmenedzserként szerzett tapasztalatát felhasználva hozzálátott a Reuters átformálásához. A vállalat korábbi vezetőivel szemben Glocer lényegesen fiatalabb, nem újságíró, ráadásul amerikai is -- mindez példátlan a Londonban alapított cég életében. A Reuters internetes megoldásainak bővülése mellett az ő nevéhez kötődik a Fast Forward kezdeményezés, ami a vállalat költségeinek csökkentésére és a bevételek növelésére született.

A 2003-ban útjára indított Fast Forward alappilére a Reuters által szolgáltatott információ nélkülözhetetlenné tétele mellett a tevékenységek koncentrálása a meglévő termékek köré, amivel a kapcsolódó, ám kevésbé kritikus szolgáltatásokat és tevékenységeket folyamatosan ki lehet szervezni a vállalatból. A termékpaletta is jelentős mértékű átalakuláson esett át, a korábban 1300 különálló megoldásból mára már csak 550 maradt, és ez a szám tartalmazza a legújabb fejlesztéseket is. A cég 150 új munkatársat vett fel az ügyfelek oktatására és támogatására, valamint kivonult a technológiai konzultáció és integráció területéről, amiben az Accenture volt segítségére. Az együttműködés keretein belül az Accenture 75 millió font megtakarítást tudott elérni 2003-ban, ami idén további 30 millió fonttal növekedhet. A Reuters a kulturális különbözőségek miatt kontinensenként eltérő termékpalettával jelentkezik.

A kiszervezés láthatóan pozitív hatással volt a vállalatra, ezért folytatták a megkezdett stratégiát. Eladásra került a Reuters TIBCO-érdekeltségének nagy része, valamint a legfrissebb hírek arról is beszámoltak, hogy a British Telecom megvásárolná a RadianzNet hálózatot. Ez utóbbihoz először a Reutersnek csaknem 110 millió fontért meg kell vásárolnia a Radianz 49 százalékát tulajdonló Equant részvényeit; ez a negyedik negyedévben fejeződhet be. A Forrester elemzői szerint a Radianz eladásával mindhárom fél jól jár, bár leginkább a BT és a Reuters. A BT számára az ügylet azért is kiemelt fontosságú, mert az üzleti ügyfelek folyamatosan igénylik a sávszélesség bővítését, és ezáltal erős hídfőállást alakíthat ki Amerikában; a Reuters és az Equant pedig végre megszabadul egy összességében veszteséges részlegtől.

A Reuters termékeit jelenleg közel 427000 pénzügyi területen dolgozó szakember használja szerte a világban. A bevételek megoszlása alapján következtetni lehet területi megoszlására is; ez az amerikai kontinensen 30 százalék, az európai, közel-keleti, afrikai térségben 54 százalék; az ázsiai csendes-óceáni térségben pedig 16 százalék.

[oldal:Üzleti megoldások]

A Reuters üzleti megoldásai mögött hatalmas fejlesztői munka áll, nemcsak a legújabb informatikai technológiákat, hanem a friss, pénzügyi szolgáltatások alapját képező közgazdasági módszereket is meglehetősen gyorsan beépítik a szoftverekbe. A Reuters megoldások kulönböző platformokat támogatnak, Sun Solarisra, Linuxra, Windowra és HP/AIX-re is elérhetőek. A kiépített Reuters rendszerek hardverhátterét leggyakrabban Sun és IBM eszközök alkotják.

Adatszállítás, integráció

A Reuters Market Data System (RMDS), a TIB (The Information Bus) Market Data Distributon System és a Reuters Triarch rendszerek ötvözésének és továbbfejlesztésének eredménye. Az RMDS szolgálja ki azokat a pénzügyi alkalmazásokat, amelyeknek folyamatos adat- és hírigényük van; mindezt több ezer felhasználó számára képes megfelelő sebességgel biztosítani. A rendszer használatával a pénzügyi élet szereplői azonnal reagálhatnak a piaci eseményekre.


A Reuters 3000 Xtra használatban

Az RMDS külön figyelmet szentel annak, hogy a hálózati kommunikáció a lehető leggyorsabban történjen. A Reuters fejlesztői úgy gondolták, hogy mivel a hálózaton keresztül egyes adatok több célponthoz is elérnek, ezért felesleges külön elküldeni ezeket. Ennek elkerülésére a multicast technológiát használják, amit még a legelső hálózati szabványok készítésekor definiáltak, de a mai napig meglehetősen kevesen élnek vele. A multicast segítségével a kívánt adatok egyszerre juttathatóak el megadott D-osztályú címekre. Azok a számítógépek, amelyek regisztráltak ezekre a címekre, mindannyian megkapják a kérdéses adatokat UDP protokolon keresztül. Amennyiben a hálózati hardverek támogatják a multicast technológiát, az adatkommunikáció lényegesen hatékonyabbá válik.

A különféle rendszerek és szoftvermodulok összekapcsolására a TIBCO Rendezvous névre hallgató középrétege használható. Egyes rendszerekbe és szoftvermodulokba beépítésre kerültek a TIBCO megoldásai, így például a Kondor+ a TIBCO TIB/Rendezvous üzenetküldő technológiáját használja.

Reuters 3000 Xtra, Reuters Messaging (IM)

A Reuters legelismertebb adatkövető megoldása a 3000 Xtra, melynek első változata 1999-ben jelent meg. A szoftver segítségével nyomon követhetőek a friss hírek, árfolyamok és grafikonok, valamint ezek múltbeli állapotai. A Global Press Watch további sajtóhíreket tesz elérhetővé a rendszeren keresztül. Érdemes végiggondolni, hogy a világ pénzintézeteiben bankigazgatók és üzleti döntéshozók is használják ezeket a megoldásokat, és a megjelenő adatokat szinte kételkedés nélkül elfogadják. A sebességnek és a pontosságnak itt hatalmas jelentősége van, hiszen a hibás, vagy késlekedő adatok óriási kockázatot jelentenek az adott intézmény számára.

A vállalat 2002-ben indította el azonnali üzenetküldő platformját, a Reuters Messaginget, amit a Microsofttal és több mint 30 pénzügyi intézménnyel közösen fejlesztett ki. A rendszer nagyban hasonlít a Microsoft Messeneger szolgáltatásához, azonban ez egy kizárólag üzleti partnerek és kiválasztott ügyfelek számára fenntartott kommunikációs hálózat. Ugyanebben az évben a Reuters megállapodott az America Online-nal és a Yahooval is, ezáltal bővítve a bevonható felhasználók körét.

Kockázatmenedzsment

A legnagyobb gazdasági intézményeknél elengedhetetlen a befektetett javak helyzetének folyamatos vizsgálata, és a lehetséges kockázatok állandó felismerése, kiszűrése. A Reuters Kondor+ a vállalat valós idejű, banki pozícióvezető, kockázatkezelő rendszere. A megoldás a rendelkezésre álló adatok sokaságából megállapítja, hogy a befektetések egy adott pillanatban mennyit érnek, illetve kockázati indikátorokkal, mutatókkal segíti a kedvező döntések meghozatalát.

Ugyancsak a Kondor termékcsalád részét képezi az adminisztrációs és könyvelési háttérmunkát támogató Kondor Trade Processing, ami a bankok backoffice munkafolyamatait fogja össze, valamint a Kondor Global Limits limitkezelő rendszer, amely segítségével a limit- és kockázatkezelők különféle bankközi kereskedési limiteket állíthatnak be, és ellenőrizhetik azok kihasználtságát.

A biztonságosság kérdése

Bizonyára sokakban merülnek fel kérdések a Reuters banki rendszereivel kapcsolatosan, elvégre nehéz elképzelni, hogy a bankok közti forgalom jelentős része szoftverek segítségével, gyakran automatizáltan történik. Elég arra gondolni, hogy milyen következményei lennének, ha egy adott pénzintézet hibás adatokhoz jutna, vagy kritkus információkról csak megkésve, jóval a konkurencia értesülése után szerezne tudomást. Természetesen a Reuters rendszerei felépítésükből adódóan redundánsak és hibatűrőek, ezáltal a szolgáltatások folyamatossága kritikus helyzetekben is garantálható.

Véleménye van?

Mik azok a sötét mintázatok, vagy ahogy az angol nevezi őket, dark patternek? Miért találkozunk egyre többször velük és mit tehetünk, hogy ne kerüljünk a csapdájukba?

a címlapról