Szerző: Miklós Tamás

2004. szeptember 23. 09:55:15

AMD Sempron és Intel Celeron D: pehelysúlyú bajnokavató

A 939 és 775 tűs processzorok harsány piacra lépésének árnyékában manapság kevés szó esik az alsóházban történt változásokról. Cikkünkben a nyári uborkaszezonban megjelent költséghatékony AMD Sempron és Intel Celeron D processzorok teljesítményét vizsgáljuk, összehasonlítva az előző generációs Celeron és Pentium 4 chipekkel is.

Az alsó kategóriás processzorok iránt érdeklődőket eddig sem kényeztette el a két konkurens cég. Az AMD részéről a Duron nagyjából az 1 GHz-es határ átlépésekor veszítette el népszerűségét; a Pentium 4 lebutításával életre hívott Celeron különféle változatairól pedig mindig is köztudott volt, hogy teljesítményben lényegesen elmaradnak a középkategóriás Pentium 4 chipektől.

Az AMD a 64 bites Athlon 64 piaci térnyerése és a termékkínálat átalakítása kapcsán válaszút elé került. A Duron név olyannyira elhasználódott, hogy már nem volt értelme további alsó kategóriás termékeket ezen a néven piacra dobni. Logikus lépésnek tűnt a még mindig nagyon népszerű Athlon XP platformra építeni a legújabb olcsó processzorcsaládot, azonban az új jövevényeket a piaci szegmentáció és a marketing vastörvényei miatt át kellett keresztelni, hiszen az AMD Athlon név mind a mai napig a középkategóriás processzorok bejegyzett védjegye.

Az AMD talán a felhasználói szokásokat is vizsgálta -- irodai, illetve pénztárcakímélő otthoni AMD konfigurációba már egy ideje alacsony órajelű Athlon XP processzorokat válogatnak a felhasználók --, amikor nemes egyszerűséggel úgy döntött, hogy a Socket A foglalat felhasználása kapcsán "újrahasznosítja" a már kipróbált és bizonyított Athlon XP processzorokat is. Sempron néven így július végén újra piacra kerültek az előzőleg Athlon XP néven megismert Thoroughbred magos AMD chipek.

Az Intel berkein belül sem áldoztak túl sok erőforrást az alsókategóriás Celeron új generációjának tervezésekor. A néhány éve, a Coppermine magos Pentium III processzoroknál bevált módszert továbbvive, az új Celeron D chipek is a középkategóriás -- Prescott magos -- Pentiumok csökkentett buszsebességű és letiltott másodszintű gyorsítótárral (L2 cache) küszködő változatai. A "küszködést" már a Northwood magos Celeronok idején megismerhettük, amikor is a Celeron chipek a Pentium 4 512 KB másodszintű gyorsítótárjának csupán negyedével kellett hogy gazdálkodjanak. Ezúttal sincs ez másképp, a Prescott magos Pentiumok 1 megabyte-jával szemben a új Celeron D processzorokban csak 256 Kbyte méretű az L2 cache.

Cikkünkben az AMD és az Intel legújabb költséghatékony processzorai, a Sempron 2800+ és a Celeron D 335 (2,8 GHz) mérkőznek meg egymással, valamint az előző generáció több képviselőjével, így a Northwood magos Celeron és Pentium 4 chipekkel és a leggyorsabb Athlon XP processzorral is. Tesztjeink során lehull a lepel a Gigabyte egyetlen ATI Radeon 9100 Pro IGP chipsetes alaplapjáról, a GA-8TRS350MT-ről is.

[oldal:A processzorok]

A cikkünkben szereplő processzorok adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Sempron 2800+Athlon XP 3200+Pentium 4 2.8Celeron D 2.8Celeron 2.4
Tokozás típusaSocket ASocket ASocket 478Socket 478Socket 478
CPU kódneveThoroughbred-BBartonNorthwoodPrescott-256Northwood-128
Órajel2,0 GHz2,2 GHz2,8 GHz2,8 GHz2,4 GHz
Rendszerbusz sebessége333 MHz400 MHz800 MHz533 MHz400 MHz
L2 gyorsítótár mérete256 KB512 KB512 KB256 KB128 KB
Gyártástechnológia130 nm130 nm130 nm90 nm130 nm
CPU mag mérete85 mm2101 mm2131 mm2112 mm2131 mm2
Tranzisztorok száma37,2 millió54,3 millió55 millió125 millió55 millió
Magfeszültség1,5 V1,65 V1,5 V1,35 V1,5 V
SSE2 támogatásnincsnincsvanvanvan
SSE3 támogatásnincsnincsnincsvannincs
HyperThreading támogatásnincsnincsvannincsnincs
Bruttó végfelhasználói ár (Ft)31.50045.20050.50030.80019.700

Amint az jól látható, a Celeron D technológiai szempontból lényegesen előrébb jár, mint a Sempron. Hiszen míg az előbbi SSE2 és SSE3 támogatással bír, valamint a jelenlegi legmodernebb, 90 nanométeres gyártástechnológiával készül, addig a Sempron a 3 évvel ezelőtt piacra került Palomino magos Athlon XP processzorokhoz képest csupán egyetlen újdonsággal, 333 MHz-es buszsebességgel büszkélkedhet. De ahogy azt már a Pentium 4 "Prescottról" valamint a 775 tűs Intel processzorokról szóló cikkeinkben tapasztalhattuk, a technológiai előrelépések nem feltétlenül járnak teljesítménybeli ugrással is. Különösen igaz ez a Prescott magban bevezetett SSE3 utasításkészlet-kiegészítésre, amelyet jelenleg egyetlen alkalmazás vagy játék sem használ.

A Sempron le sem tagadhatná származását: megszólalásig hasonlít a tuningosok kedvenceként számon tartott, Thoroughbred-B maggal szerelt Athlon XP processzorhoz. Az egyetlen különbség az FSB, a Sempron esetében ez 266-ról 333 MHz-re gyorsult. Az előzőleg megvásárolt VIA KT400, KT400A, KT600, KT880, NVIDIA nForce2 vagy SiS 748 chipsetes alaplapok minden gond nélkül kezelik a Sempront is, azonban a 333 MHz-re növelt FSB helyes beállításához BIOS frissítésre szükség lehet.

Az Intel Celeron D külsejét tekintve nem különbözik a 478 tűs Northwood és Prescott magos processzoroktól. A Celeron D "sapkáján" látható feliratok alapján is kitalálható, hogy az előző generációs, Northwood magos Celeronokhoz képest duplájára nőtt az L2 cache mérete, a rendszerbusz pedig 33 százalékkal nagyobb órajelen jár. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a Celeron D a Prescott magra épül, amely a kiegyensúlyozott teljesítmény nyújtásához nagyméretű gyorsítótárat igényel. Hogy elég-e a Celeron D esetében a 256 KB L2 cache, tesztjeink során kiderül.

A tuningra áhítozó leendő Celeron D tulajdonosoknak is megpróbáltunk kedvezni, bár a tesztekhez használt Gigabyte alaplap nem kényezteti el a vásárlót a tuningolási lehetőségek tárházával, így nincs lehetőség a CPU magfeszültségének növelésére sem. Szerencsére az általunk használt 2,8 GHz-es Celeron D processzor az alapfeszültségnek számító 1,4 Volton is stabilnak bizonyult 3,2 GHz-re túlhajtva. Az alábbi grafikonon alapórajelen és 3,2 GHz-en, teljes terhelés alatt mért CPU hőmérsékletek láthatóak:

Már 2,8 GHz-es órajelen is riasztóan forrón jár a Celeron D, különösen ha az előző generációs Celeronnal vetjük össze. Különösebb csodálkozásra azonban nincs ok, ne feledjük, hogy a Celeron D a "forrófejűségéről" híres Prescott magra épül. Melegedés ide vagy oda, az új Intel jövevény tesztjeink során 2,8 és 3,2 GHz-en, egyszerű Intel (gyári) CPU hűtővel is abszolút stabilan végezte el a rá bízott feladatokat.

[oldal:Tesztkonfiguráció]

Méréseinket az alábbi konfiguráción végeztük:

Hardverkörnyezet
ProcesszorAMD Athlon XP 3200+ (2,20 GHz, FSB400, Barton mag)
AMD Sempron 2800+ (2,00 GHz, FSB333, Tbred-B mag)
Intel Celeron 2.4 (2,40 GHz, FSB400, Northwood mag)
Intel Celeron D 335 (2,80 GHz, FSB533, Prescott mag)
Intel Pentium 4 2.8 (2,80 GHz, FSB800, Northwood mag)
AlaplapAsus A7V880 (Socket A, VIA KT880)
Gigabyte GA-8TRS350MT (Socket 478, ATI Radeon 9100 Pro IGP)
Memória2 x 512 MB Corsair VS DDR400 SDRAM (CL 2.5)
MerevlemezSeagate Barracuda 7200.7 80 GB PATA-100
DVD-újraíróAsus DRW-0804P 8x DVD+/-RW
VideokártyaConnect3D Radeon X800 Pro 256 MB AGP 8x
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszerMicrosoft Windows XP Professional SP1a
DirectX 9.0c
DriverekATI Catalyst 4.9 Beta
ATI IGP GART Driver 1.009
ATI Southbridge IXP Driver 8.03
VIA Hyperion 4.53v
Tesztprogramok3DMark 2001 SE
3DMark 03 3.4.0
AquaMark 3
Bench'emAll 2.58
Call of Duty
Comanche 4
Doom 3
Dr. DivX 1.0.4
EVEREST Home Edition 2.00
Far Cry 1.1
Gun Metal Benchmark 2
Halo
OGGEnc 1.0.1
PCMark 04 1.2.0
POV-Ray 3.5
Quake III Arena
ScienceMark 2.0 Beta 23SEP03
Serious Sam - The Second Encounter 1.07
SiSoft Sandra 2004 SP2
SPECViewperf 8.01
Super PI 1.1
Unreal Tournament 2004
WinRAR 3.30
Wolfenstein - Enemy Territory
X2 - The Threat

[oldal:Memóriatesztek, Super PI]

Szintetikus tesztjeinket az egyes alaplapok és lapkakészletek memóriakezelési teljesítményének mérésével kezdtük:

Papírformának megfelelően a Sandra és az EVEREST is a nagyobb áteresztőképességű FSB-vel erősített Intel platformot favorizálta. Az AMD fronton jól látszik a Barton 400 MHz-es buszának áldásos hatása, mely így a 333 MHz-es rendszerbusszal gazdálkodó Sempront nagyságrendileg 17-25 százalékkal előzi meg. A csupán 400 MHz-es FSB-t használó Celeron-2.4 mindkét szoftver tesztjeiben harmatgyenge eredményt produkált.

A ScienceMark memória késleltetési tesztjében meglepő módon a VIA KT880 chipset a Barton magos Athlon XP-vel karöltve be tud futni az első helyen. A lassabb rendszerbusz és az aszinkron memóriakezelés -- a Sempron 333 MHz-es FSB-jéhez 400 MHz-es memória társul -- okán a Sempron 17 százalékkal gyengébben szerepel. Az Intel fronton szintén a szinkron memóriával egyedül büszkélkedő Pentium 4 2.8 viszi el a pálmát, míg a Celeron 2.4 jelentős lemaradással végez az utolsó helyen.

Szintetikus méréseinket a népszerű Super PI tesztjeivel zártuk:

A memória- és gyorsítótárak teljesítményére különösen érzékeny Super PI az AMD chipek győzelmét mutatja. Az alsóházban a Sempron rendkívül jól szerepel, kevesebb mint feleannyi idő alatt végez, mint az előző generációs Celeron 2.4, és még a 3,2 GHz-re túlhajtott Celeron D-t is képes 14 ill. 21 százalékkal "lekörözni". Fontos továbbá kiemelni, hogy ezúttal azonos órajelen a Northwood magos Pentium csaknem 30 százalékkal nyújt nagyobb teljesítményt, mint a Prescott gyökerekkel megáldott Celeron D.

[oldal:Dr. DivX, OGGEnc, WinRAR]

Néhány, a valós életből vett tesztet is lefuttattunk, lemérve az audio- és videoenkódolás valamint a fájltömörítés teljesítményét.

A DivX tömörítés során egy 5 perc hosszú MPEG-2 állományt alakítottunk át DivX formátumba, a Dr. DivX segítségével. A Super PI-nál tapasztaltaknál sokkal kiegyensúlyozottabb eredményeket kaptunk, és ezúttal néhány százalékkal a Celeron D 2.8 meg tudja verni a Sempront. A Barton magos Athlon XP a túlhúzott Celeron D-vel hadakozik -- ez ismét piros pontot jelent a Celeron D számára; míg a sor végén óriási lemaradással következik az öregecske Celeron 2.4. Azonos órajelen a Pentium 4 és a Celeron D között csupán 1 százalékos, mérési hibának is betudható eltérés mutatkozik.

Az MP3-mal szemben feltörekvő OGG audioformátum enkódolásához egyértelműen az AMD processzorok értenek jobban. A Sempron ezúttal a teljes Intel-mezőnyt megelőzi, az alapórajelen járó Celeron D-vel szemben csaknem 20 százalékkal szerepel jobban. A Celeron 2.4 szépen teljesít, alig marad el a 2,8 GHz-en futó Celeron D-től. A Pentium 4 és Celeron D között azonos órajelen mért eltérés pedig ezúttal 16 százalék, természetesen a Pentium 4 javára.

A WinRAR beépített benchmarkja a (másod- és harmadszintű) gyorsítótárak méretétől, sebességétől és a memória teljesítményétől való erőteljes függése miatt már eddig is komoly fejtörésre adott okot. A nagyobb áteresztőképességű FSB hatása most sem marad el, a Pentium 4 és Celeron D rendszerek legyőzik mindkét AMD versenyzőt. A Celeron D 25 százalékkal bizonyul gyorsabbnak a Sempronnál, azonos órajelen azonban a Pentium 4-nél kb. 11 százalékkal szerepel gyengébben. A sor végén az Intel mostohagyermekét, a Celeron 2.4-et találjuk.

[oldal:POV-Ray, ScienceMark]

A tudományos számítások és a raytracing renderelő teljesítmény méréséhez a POV-Ray és a ScienceMark szoftvereket hívtuk segítségül.

A POV-Ray alatti renderelés kedvez az AMD chipeknek, a Sempron és a Pentium 4 fej-fej mellett végez, a Celeron D-t pedig 15 százalékkal előzi meg. Hasonlóan nagy távolságra végez egymástól a Pentium 4 2.8 és Celeron D 2.8 is, a sort pedig óriási lemaradással a Celeron 2.4 zárja.

A ScienceMark Primordia tesztje a POV-Ray-hez hasonló képet rajzol a mezőnyről. Bár a P4 ezúttal legyőzi ugyan a Sempront, azonban ne feledjük, hogy a Sempron igazi ellenfele a Celeron D, amelyet 25 százalékkal meg is tud előzni. Azonos órajelen a Pentium 4 és Celeron D között 28 százalékra nő a különbség.

A ScienceMark MolDyn tesztje mintha a POV-Ray eredményeket másolná le: ismét az AMD processzorok diadalmaskodnak, a Sempron 9 százalékkal előzi a P4-et és 25 százalékkal a Celeron D-t. A Celeron D 2.8 és P4 2.8 eredményei között ezúttal 18 százaléknyi eltérés látható.

A ScienceMark Cipher AES (AES adattitkosító) teszt közelebb hozza a versenyzőket egymáshoz, de az AMD dominanciáját nem tudja megtörni. A Celeron D felzárkózik a Pentium 4-hez, és a Sempron és Celeron D között 16 százalékra módosul a különbség.

[oldal:3DMark, PCMark, AquaMark]

Az örökbecsű 3DMark, PCMark és AquaMark tesztek sem maradhattak ki cikkünkből.

Az idén végképp nyugdíjazásra kerülő 2001-es 3DMark kedvező képet fest a Celeron D-ről: ezúttal a Sempront 5 százalékkal győzi le az Intel új üdvöskéje. Az Intel berkein belül a Celeron D 18 százalékkal marad el a P4-től, az előző generációs Celeron pedig ismét botrányosan gyengén szerepel. A felsőházban a Barton magos Athlon XP küszködik a Pentium 4-gyel -- jól látható, hogy a Sempronnal ellentétben a középkategóriás Athlon XP nem igazán érdemli meg a 3200+ modellszámozást.

A 3DMark 03 végeredményét alig befolyásolja a processzorok teljesítmény-különbsége, ez azonban így is van rendjén, hiszen a tesztprogram célkitűzése pont az, hogy az eredmény a lehető legkevésbé függjön a processzor teljesítményétől. Szerencsére a 3DMark 03 CPU tesztet is tartalmaz, ebben ismét szépen szerepelnek az Intel chipek. A Celeron D 23 százalékkal előzi meg a Sempront, de ennél kisebb, 20 százalékos a lemaradása az azonos órajelű Pentium 4 mögött.

A HyperThreadinges processzoroknak kedvező, több párhuzamos szálon futtatott teszteket is felvonultató PCMark 04 papírforma szerint a Northwood magos Pentium 4-et hozza ki győztesnek. Az Athlon XP csupán a Celeron D-vel tud harcba szállni, a Sempron pedig 11 százalékkal a Celeron D mögé szorul.

Az AquaMark DirectX shaderekkel tűzdelt tesztjeiben a Pentium 4 a mezőny fölé magasodik, a Sempron a 3,2 GHz-re túlhúzott Celeron D-vel bírkózik. A Celeron 2.4 ismét botrányosan leszerepel.

Az AquaMark CPU tesztjében a Celeron D legyőzi a Sempront, a Pentium 4 nyomasztó fölénye pedig tovább növekszik: azonos órajelen ezúttal 35 százalékkal bizonyul jobbnak a Celeron D-nél.

[oldal:Call of Duty, Comanche 4, Doom 3, Far Cry]

Játéktesztjeinket két régebbi játékkal és két nagyágyúval, a Doom 3 és Far Cry kettősével nyitottuk.

Első játéktesztünk máris éles határvonalat húz az alsó- és a középkategóriás processzorok közé. Az egymással hadakozó Athlon XP és Pentium 4 csaknem 20 százalékkal hagyja le a teljes mezőnyt. A Sempron most is a Celeron D előtt jár, az előző generációs Celeronról pedig szinte beszélni sem érdemes.

A Comanche 4 eredményei a Call of Duty-t másolják: a Sempron a Celeron D-nél 9 százalékkal bizonyul erősebbnek, a Celeron 2.4 pedig negatív csúcsokat döntöget.

Ha játéknak nem feltétlenül vált is be, a Doom 3 kétséget kizáróan remekbe szabott 3D tesztprogram. Az alsóházba tartozó processzorok 35 százalékkal maradnak le az Athlon XP - Pentium 4 duótól, a Sempron - Celeron D párharc győztese pedig ismét az AMD versenyzője. Szinte hihetetlen, de a Northwood magos Pentium 4 másfélszer annyi képkockát sajtol ki a videokártyából, mint a szintén 2,8 GHz-en ketyegő Celeron D!

A "shader-gyilkos" Far Cry timedemójában fej-fej mellett végez a Sempron és a Celeron D. Azonos órajelen a Pentium 40 százalékot ver a Celeron D-re.

[oldal:Gun Metal, Halo, Quake III]

A Sempron a Gun Metal akciójáték benchmark változatában még a 3,2 GHz-re húzott Celeron D-t is legyőzi, azonban az éllovasokkal már nem bír el. A P4 2.8 és Celeron D 2.8 között ezúttal 33 százalékos szakadék tátong.

A DirectX 9-es shaderekkel is megpakolt Halo az Athlon XP győzelmét hozza, valamint a Sempron az előző teszthez hasonlóan ismét le tudja győzni az 2,8 és 3,2 GHz-en futó Celeron D-t is. Az azonos órajelen mért Pentium 4 - Celeron D különbség alig csökken, ezúttal 31 százaléknyi.

Az 5 éves Quake III Arena elnyűhetetlen demo001 timedemója a grafikai teljesítmény vizsgálatára már kevésbé alkalmas, azonban a processzorok összevetésére még mindig kitűnő. A Celeron D itt fordítani tud, 15 százalékkal megelőzi a Sempront, és már-már az Athlon XP mögé ér. A 2,8 GHz-es Pentium 25 százalékkal gyorsabbnak bizonyul, mint a szintén 2,8 GHz-es Celeron D.

[oldal:Serious Sam, UT 2004, Wolfenstein, X2]

A Serious Sam akciójáték második kiadásában az alsóház továbbra is elhatárolódik a két legerősebb szereplőtől. A Sempron könnyedén legyőzi a túlhúzott Celeron D-t is, amely 2,8 GHz-en a Pentium 4 mögött 41 százalékkal marad le.

Az Unreal Tournament idei verziójában a már megszokott sorrend látható, azzal a különbséggel, hogy a Celeron D ebben a játékban hajszálnyival meg tudja előzni a Sempront.

A Wolfenstein: Enemy Territory railgun timedemójában a Celeron D szépen szerepel, túlhúzva még az Athlon XP-t is meg tudja verni. A Pentium 4 azonban még a Celeron D-t is körbe tudja autózni, 2,8 GHz-es órajelen 37 százalék a Pentium előnye.

Az X2: The Threat űrjelenetei megfordítják a mezőnyt: a Sempron csaknem 15 százalékkal szerepel jobban, mint a Celeron D. A Pentium 4 2.8 duplaannyi FPS-t produkál, mint a Celeron 2.4, de még a Celeron D 2.8-nak is 32 százalékot tud adni.

[oldal:SPECViewperf]

Bár a hardveres OpenGL gyorsításra támaszkodó SPECViewperf nem tipikusan az alsókategóriás processzorok feladatkörébe tartozó teszt, azonban arra mégis jó, hogy még egy aspektusból vizsgáljuk tesztalanyainkat. A tesztek többségében a Sempron alulmarad a Celeron D-vel szemben. A Pentium 4 a Lightscape teszt kivételével mindenhol a mezőny fölé magasodik, könnyedén maga mögé utasítja az Athlon XP és a tuningolt Celeron D chipeket is. Egyenletesen gyenge teljesítményt csupán a Celeron 2.4 esetében láthatunk -- de ezt már megszokhattuk.

[oldal:Értékelés]

Minden kétséget kizáróan jelentős fejlődés tapasztalható az Intel alsókategóriás termékvonalában. Az előző generációs, Northwood magos Celeron rendkívül gyenge szereplését tekintve elismerő szavakkal kell illetnünk a duplaakkora, azaz 256 KB másodlagos gyorsítótárral szerelt Celeron D-t. Ha azonban az Intel új olcsó processzorát a konkurens AMD Sempronhoz hasonlítjuk, a Celeron D már közel sem tűnik olyan jó vásárnak.

A Sempron ugyanis a Quake III Arena, Unreal Tournament 2004 és Wolfenstein kivételével minden játékban -- és még az AquaMark 3 tesztprogramban is -- megelőzi a Celeron D-t. A tudományos számítások valamint az audio- és videoenkódolás területén már nem egyértelmű a Sempron elsősége, az ilyen jellegű tesztekben sok esetben az Intel processzora bizonyult a gyorsabbnak.

A középkategóriás, Northwood magos Pentium 4-gyel összevetve a Celeron D fénye tovább halványul, hiszen a legtöbb mérésnél a P4 20-30, néhány esetben akár 40-50 százalékkal is meg tudta előzni az olcsó Celeron D-t. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Pentium 4 2.8-hoz kb. 50-60 százalékkal drágábban juthatunk hozzá, mint a Celeron D 2.8-hoz, tehát ha az ár/teljesítmény arányt vizsgáljuk, akkor a Celeron D már nem is tűnik olyan rossz processzornak.

Végül pedig ejtsünk néhány szót az igazi ritkaságnak számító, ATI Radeon 9100 Pro IGP chipsettel szerelt Gigabyte alaplapunkról. A GA-8TRS350MT gyári BIOS-szal felismerte és gond nélkül kezelte a 2,8 GHz-es Celeron D processzorunkat, azonban a memória kapcsán a gyári beállítások módosítására volt szükség, ugyanis a Command Rate automata konfigurációját az alaplap elvétette, ami Windows alatt sorozatos kékhalálokat és váratlan újraindulásokat okozott. A Command Rate 2T-re állítását a chipset stabil működéssel hálálta meg, ezek után az alaplappal semmilyen problémánk nem volt. A Radeon 9100 Pro IGP ugyan nem egy sebességbajnok -- memóriakezelési teljesítménye elmarad az Intel i865 vagy i875 lapkakészletekétől --, azonban azokkal ellentétben egy remekbe szabott, integrált DirectX 8.1-es 3D gyorsítót (ATI Radeon 9200) is találhatunk az alaplapon.

Szólj hozzá a fórumban!

A tesztünkben használt Intel Celeron D 335 processzort és Connect3D X800 Pro videokártyát a Ramiris Rubin Rt. biztosította. Tesztünkhöz a Gigabyte GA-8TRS350MT alaplapot Adamsky adta kölcsön.

a címlapról

Hirdetés

Python everywhere!

2020. február 22. 16:45

Gyere Pythonozni a HWSW rendezvényeire! Megmutatjuk, hogy a Python nem csak a fejlesztők nyelve, hiszen egyszerűsége miatt előszeretettel használják az üzemeltetők és DevOps szakemberek, tesztelők, illetve az adattudósok is, és elfut szinte bárhol, a mikrovezérlőktől egészen a böngészőkig.