A nagy kékség -- vajon mi jön a DVD után?
A DVD felett eljárt az idő: a formátum által nyújtott, manapság már korlátozott lehetőségek a csúcskategóriás televíziókészülékeken, kivetítőkön nem nyújtanak kielégítő végeredményt. A nagyfelbontású adások rögzítésére egyszerűen képtelenek a DVD-nél alkalmazott technológiák, új megoldásokra van szükség.
A HDTV égisze alatt különböző felbontásokról beszélhetünk, egyben azonban megegyezhetünk, a HDTV jóval nagyobb felbontásokat definiál, mint amit a DVD nyújtani képes. A nagyobb felbontásra szükség is van, a maximum 720 x 576 pixeles PAL felbontás a DVD 1996-os megjelenésekor elegendő lehetett, azonban azóta eltelt 8 év, mialatt igen erőteljes fejlődésen estek át nem csak a képrögzítési, hanem a -megjelenítési technológiák is. Egyre alacsonyabb áron vásárolhatunk több mint 1000 sort megjeleníteni képes LCD-televíziókat és kivetítőket, már itthon is, bár ez főként a fent említett régiókra igaz, ahol kevesebbet kell dolgozni egy hamburger áráért.
A DVD által nyújtott, manapság korlátozottnak tűnő lehetőségek ezeken az új televíziókészülékeken, kivetítőkön már nem nyújtanak kielégítő végeredményt. A maximum 10 Mbit/s-ba tömörített videoanyag tömörítési hibái és alacsony felbontása zavaró lehet a nagy, akár közel négyszeres (1920 x 1080) felbontást nyújtó HDTV adások képminőségéhez képest, így természetesen jelentkezik az igény, hogy a felhasználók rögzíteni szeretnék ezeket a nagyfelbontású filmeket, sőt, kedvenc műsoraikat ilyen minőségben szeretnék megvásárolni.
A HDTV adások rögzítésére sajnos nem képesek a DVD-nél alkalmazott technológiák. A 4,7 - 9,6 GB-os DVD-lemezeken a nagyfelbontású anyag túl sok helyet foglalna, így csak igen rövid videorészletek lennének rögzíthetők. A DVD-felvevők által nyújtott adatátviteli sebesség sem elegendő, hiszen a HDTV adások 15-30 Mbit/s közötti digitális jelfolyama közel háromszorosa is lehet a DVD-szabvány szerint elegendő 11 Mbit/s-nak. Új technológiák kifejlesztésére van/volt szükség.
A problémát két oldalról közelíthetjük meg. Vagy nagyobb kapacitású lemezeket alkalmazunk a jelenlegi MPEG-2 formátum és nagy bitráta alkalmazása mellett -- ez az egyszerűbb és felhasználóbarát megoldás --, vagy nagyobb tömörítést nyújtó technológiát használunk, melynek lényegesen kisebb lehet a helyigénye. Utóbbi megoldás esetén akár a drágább, új rögzítési technológia is megspórolható, s a jelenleg alkalmazott technológiák mellett is megvalósítható a HD-anyagok tárolása. Az MPEG4, DivX és XviD videotömörítési kodekek mellett más, HD-kompatibilis, hatékony tömörítést nyújtó technológiák is elérhetőek, gondoljunk csak a Windows Media 9-re, vagy az On2 VP6 kodekre.
A jelenlegi HDTV adások azonnali rögzítéséhez nagy adatátviteli sebességű, nagy kapacitású optikai tárolóeszköz szükséges. A nagyobb adatsűrűséget, így a nagyobb kapacitást a rögzítést végző lézersugár hullámhosszának csökkentésével érik el. Az ibolyakék, 405 nm-es hullámhosszú lézerrel kisebb jelek égethetők a lemez hordozórétegébe mint az eddig alkalmazott nagyobb, 650 nm-es, vörös társával. A kisebb jelek kisebb szélességű sávokat eredményeznek, ami többszörös kapacitást jelent a CD- és DVD-méretű optikai korongon.
A kétféle rögzítési lehetőség közül az előbbit választotta a Sony által vezetett konzorcium a Blu-Ray formátumhoz, tehát csak a nagyobb tárolási kapacitásra épít. A kettőt kombinálja, így igen rugalmas megoldást nyújthat a Toshiba és az NEC által beterjesztett HD-DVD formátum, míg a hatékonyabb tömörítést és a bevált tárolási technológiát preferálja Kína saját EVD formátuma, valamint a nemrég bemutatott, "független" FVD formátum.
A DVD leváltására bármelyik esélyes lehet, a gyakorlati megvalósuláshoz azonban kétségkívül a Blu-Ray áll a legközelebb. A legfrissebb hírek szerint pár hónapon belül -- lassan egy éves késést követően -- végre valóban piacra kerülnek az első Blu-Ray rögzítők, melyek képesek lesznek a HDTV adások egyszerű rögzítésére és visszajátszására.
[oldal:Blu-Ray]
A Blu-Ray optikai formátumot 11 vezető szórakoztatóelektronikai gyártó -- a Hitachi, LG, Mitsubishi, Panasonic, Pioneer, Philips, Samsung, Sharp, Sony, TDK és a Thomson -- fejleszti. A formátum nevéből az e betű (a kék ugyebár Blue lenne angolul) nem véletlenül hiányzik, ugyanis a Blue Ray már bejegyzett védjegy. A formátumot legtöbbször a Sonyval azonosítják, mivel a Sony jelentett be elsőként Blu-Ray formátumra dolgozó videorögzítő berendezést, még 2002. szeptemberében.A formátum tervezésekor a következő generációs televíziózást, a nagy adatátviteli sebességet, valamint az újraírhatóságot tartották szem előtt. A rövidebb hullámhosszú, 405 nm-es kék lézer segítségével 23-27 GB-nyi adat írható az egyrétegű, CD-lemez méretével megegyező optikai média egyetlen oldalára. Ez lehetővé teszi 2 órányi nagy felbontású HDTV felvétel minőségromlás nélküli tárolását a jelenleg használt MPEG-2 formátumban, míg normál felbontású felvételből legalább 13 órányi rögzíthető egyetlen lemezre. A fejlesztők nagyobb kapacitású lemezek megvalósítását is tervezik, melyek akár 54 GB-nyi adat tárolását is lehetővé tennék.
A rövidebb hullámhosszú, 405 nm-es, kéklézeres megoldás ellenére a cégek tervei szerint a Blu-Ray rögzítők kompatibilisek lesznek a jelenleg kapható CD- és DVD-lemezekkel is.
Az 1.0-ás specifikáció szerint a Blu-Ray lemezekből is lesznek csak olvasható, egyszer írható, valamint újraírható változatok. A BD-ROM csak olvasható formátumot a kiadók számára tartják fenn, melyen előre rögzített filmek, anyagok kaphatnak helyet. A BD-R, egyszer írható formátumot elsősorban PC-s adattárolásra szánják, hasonlóan a BD-RW újraírható formátumhoz. A BD-RE változat kifejezetten az otthoni, szórakoztatóelektronikai felhasználás számára készül, újraírható formátumot nyújtva a HDTV-rögzítéshez. A lemezek kapacitása gyártótól és felhasználástól függően változhat, jellemzően 23,3 - 27 GB az egyrétegű, 46,6 - 54 GB a kétrétegű médiák esetén.
A lemezek 36 Mbit/s-os adatátviteli sebessége lehetővé teszi azt is, hogy a folyamatos felvétel mellett akár már rögzített felvételeket is lejátszhasson a készülék, e képesség előnyeit (például Time-Shifting szolgáltatás) már a DVD-RAM lemezekre dolgozó Panasonic DVD-rögzítőknél is megtapasztalhattuk. A teljes 36 Mbit/s-os sávszélesség kihasználásával 1 óra 40 percnyi tartalom rögzíthető egy 27 GB-os Blu-Ray lemezre. A Blu-Ray szabványnak már készül a 2.0-ás változata, mely 2x-es sebességet biztosít majd a konzumer termékeknek, a közeljövő terveiben pedig már 8x-os sebességű rögzítés is szerepel.
Blu-Ray rögzítő a Philips standján, CeBIT, 2004
A gyártók reményei szerint a Blu-Ray váltja fel hamarosan a VHS-t és természetesen a DVD-t is, s erre minden esélye megvan a formátumnak, hiszen kifejezetten a HDTV adások rögzítésére tervezték. Míg a rivális HD-DVD-nek kisebb a kapacitása, vagy át kell alakítaniuk az MPEG-2 formátumú HDTV anyagot saját, nagyobb tömörítést alkalmazó formátumukba, a Blu-Ray rögzítő a például műholdról érkező, digitális jelfolyamot rögtön rögzítheti a lemezre.
Bár a HDTV adásokban bővelkedő országokban (jellemzően a nagy vízen túl, az Egyesült Államokban és Japánban) egyre nagyobb igény mutatkozik a kiváló képminőségű HDTV adások rögzítésére, sajnos a Blu-Ray rögzítők megjelenésére még mindig várni kell, s az első generációs termékek ára is meglehetősen borsosnak tűnik, körülbelül 2500 dollár körül alakul. Az elemzők szerint 2006-2007-ig a kiadók, a tartalomszolgáltatók nem foglalkoznak a Blu-Ray-jel, mint a DVD-t leváltó formátummal, eddig az időpontig nem jelennek meg mozifilmek ebben a formátumban, hiszen a DVD-piac is éppen elegendő tartalékkal rendelkezik még. A Columbia TriStar az egyetlen stúdió, mely bejelentette, hogy filmekkel látja el a hamarosan kapható Blu-Ray lejátszókat.
[oldal:HD-DVD (AOD)]
Bár a DVD Forum mindent megtett a két nagy rivális, a Blu-Ray és a korábban AOD (Advanced Optical Disc) néven emlegetett HD-DVD formátumok "egybegyúrásáért", a két fél kompromisszumra való hajlandóságának hiánya miatt e kísérletek zátonyra futottak. A HD-DVD mögött két gyártó, az NEC és a Toshiba áll.A HD-DVD lemezek szintén 405 nm-es, kék lézert alkalmaznak a nagy adatsűrűség eléréséhez. Az egyrétegű, egyoldalas HD-DVD lemez kapacitása 15 GB lesz, míg a kétrétegű lemezen 30 GB adat tárolható majd el. Az újraírható lemezek kapacitása kicsit magasabb, oldalanként 20 GB lesz. A Blu-Raynél alacsonyabb kapacitás hátrányt jelenthet a formátum számára az igen kiélezett helyzetben, ezért a már bevált MPEG-2 mellett nagyobb tömörítést nyújtó formátummal is bővítették a HD-DVD szabványt. A DVD Forum alig egy hónapja jelentette be, hogy a Microsoft által fejlesztett, Windows Media 9 alapját képező VC-9 technológia is a HD-DVD szabványt erősíti, mely óriási hátszelet jelenthet mind a HD-DVD, mind a Microsoft számára a DVD-t leváltó formátumért folytatott harc során.
A Microsoft VC-9 technológiája szintén támogatja a nagy felbontású, akár 1920 x 1080 pixeles, progresszív tartalmakat, s mindezt DVD-nél alkalmazott, maximum 10 Mbit/s-os bitráta mellett is képes biztosítani, tehát már a DVD-lemezek is elegendő kapacitást nyújtanak egy HD felbontású mozifilm tárolásához. A Windows Media 9 fokozatosan, nem túl erőszakosan, de megállás nélkül épül be a szórakoztatóelektronikai készülékekbe: feltehetően nem a Sigma Designs lesz az egyetlen gyártó, mely támogatni fogja az úgynevezett WMV HD formátumot. A Sigma Designs a januári las vegasi CES (Consumer Electronics Show) rendezvényen mutatta be új DVD-dekóder chipjét, mely már a WMV HD formátumú állományokat is képes kezelni.
HD-DVD prototípus
A Windows Media 9-et használja a nemrég bejelentett, szintén következő generációs DVD-formátumra pályázó FVD is. A tajvani gyártók formátuma a kínai EVD-hez hasonlóan vörös lézerre épül, DVD-nél alig nagyobb kapacitású lemezt alkalmaz, s kihasználja a WM9 nagy hatásfokú tömörítési technológiája minden előnyét.
A HD-DVD formátum hasonló adatátviteli sebességet nyújt, mint a felhasználói piacra szánt Blu-Ray, szintén 36 Mbit/s-os bitrátával rendelkeznek a meghajtók. A HD-DVD lemezek ugyanakkor nem annyira érzékenyek, nem igényelnek feltétlenül cartridge-et, mint a Blu-Ray, ugyanis a lemezeket a DVD-hez hasonlóan 0,6 mm-es védőréteggel látták el a fejlesztők, mely ellenállóbbá teszi a lemezt a karcolások, felületi sérülések ellen. A védőréteg optikai jellemzői viszont kétségkívül szerepet játszanak abban, hogy a HD-DVD lemezek alacsonyabb kapacitásúak Blu-Ray ellenfelüknél.
[oldal:EVD]
A kínai fejlesztésű EVD formátumot 2002. november 18-án mutatta be a több tajvani és kínai gyártót tömörítő "Advanced Optical Storage Research Consortium" csoport. Az EVD (Enhanced Versatile Disc) formátum kifejlesztésének elsődleges célja nem más volt, mint hogy a limitált erőforrásokkal, igen nyomott árakkal dolgozó kínai DVD-gyártók mentesüljenek a DVD-hez kapcsolódó licencdíjak alól. Az EVD a korábban ismertetett két módszer közül a radikálisabbra épül: a már bevált, kiforrott, vörös lézeren alapuló technikával készült lemezre új kodekkel, nagyobb tömörítést lehetővé tévő technológiával rögzítik a filmeket.Az EVD lemezek kapacitása a vörös lézeres megoldás ellenére valamivel magasabb a DVD-nél megszokottnál: az egyrétegű, egyoldalas EVD lemez 6 GB-nyi, míg a kétrétegű média 11 GB-nyi adatot, video- és audioanyagot tartalmazhat. Az új formátum ennek megfelelően nem kompatibilis a jelenlegi DVD-lejátszókkal és DVD-ROM készülékekkel. Sajnos a DVD-hez kapcsolódó licencdíjak megspórolása egyben azt is jelenti, hogy az EVD-lejátszók sem kompatibilisek a DVD-lemezekkel, bár az alkalmazott videotömörítési és dekódolási technológiát egyelőre csak az LSI Logic DoMiNo multimédiás processzora támogatja, mely MPEG-2 dekódolási képességgel is rendelkezik.
A gyártók választása az On2 Technologies által fejlesztett VP5 és VP6 videotömörítési technológiára esett, mely rendkívüli mértékben képes tömöríteni a képi információkat. Lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a költségek csökkentése mellett 1920 x 1080 pixeles, váltottsoros videoanyagot tegyenek elérhetővé, a DVD-nél alig nagyobb kapacitású lemezen ugyanis akár 2 órányi HD-anyag is tárolható a VP6 segítségével. A kép mellett a hangért a hat csatornát támogató EAC (Enhanced Audio Codec ) audiotömörítési technológia felel.
A kínai Shinco EVD-lejátszója
Az üzleti sikerhez azonban tartalom is kell, s egyelőre ez az egyetlen ok, mely miatt nem fogynak az EVD-lejátszók Kínában. A kereskedelmi forgalomban már január óta kapható EVD-lejátszó, sajnos a korábbi tervekkel ellentétben igen magas, 240 dollár körüli áron -- a térségben egy átlagos DVD-lejátszó már 80 dolláros áron megvásárolható, melyhez filmek ezrei érhetőek el -- tartalom továbbra sincs hozzá, a készülékhez mellékelt 3 meglehetősen jelentéktelen alkotás mellett egyetlen EVD-kiadványt sem lehet(ett) a közelmúltig beszerezni.
Az On2 VP6 kodekje nem csak az EVD-lejátszókban használható, a vállalat folyamatosan optimalizálja technológiáját, mely az utóbbi fejlesztéseknek köszönhetően erősebb DSP-ken már teljes PAL felbontású (720 x 576 pixel), valós idejű tömörítést is lehetővé tesz. Sőt, ehhez még célhardvert sem szükséges beépíteni a videorögzítőkbe, pusztán szoftveres módon is megvalósítható a VP6 enkódolás, így a gyártók alacsonyabb árfekvésű EVD-rögzítőket is piacra dobhatnak, továbbra is a már bevált, kiforrott vörös lézeres technológiát alkalmazva.
[oldal:XDCAM termékvonal - a professzionális Blu-Ray]
Miközben a kereskedelmi forgalomban kapható Blu-Ray lemezekről, felvevőkről és lejátszókról még mindig csak jövő időben beszélhetünk, az új optikai technológiára alapozott professzionális termékek már tavaly áprilisban bemutatkoztak a szakemberek számára. A Sony professzionális felhasználásra szánt, Sony Professional Disc névre keresztelt optikai lemeze és erre rögzítő kamkordere, mobil, kompakt és stúdió rekordere már kereskedelmi forgalomban is kapható, s itthon is megtekinthető volt működés közben.
A Blu-Rayre alapozott, 23 GB-os Sony Professional Discet az egyelőre négy tagból álló Sony XDCAM termékvonal támogatja, melyek képesek kihasználni a szalagos és merevlemezes megoldások előnyeit egyetlen optikai lemez segítségével. A Blu-Ray lemezekhez hasonlóan a Sony Professional Disc is alacsony áron előállítható, megbízható tárolóeszköz, mely a szalagos megoldással ellentétben azonnali elérést biztosít bármely felvett műsorrészlethez, ugyanakkor jelentősen olcsóbb a hasonló előnyt élvező merevlemezes megoldásoknál. Utóbbiak jóval sérülékenyebbek és nehezebben kezelhetők.
A Sony Professional Disc megfelel a műsorszórók, stúdiók által támasztott elvárásoknak is. Míg az otthonra megvásárolható Blu-Ray lemezek 36 Mbit/s adatátviteli sebességet biztosítanak majd, a Sony Professional Disc akár 144 Mbit/s-ra is képes lehet két optikai fej segítségével. Az optikai lemez porvédelmet nyújtó tokozását is ennek megfelelően alakították ki. A jelenleg már kapható, első generációs XDCAM termékek még "csak" 72 Mbit/s-ra képesek, ez azonban azt jelenti, hogy a kamkorder és a rekoderek gond nélkül használhatnak nagy bitrátájú, akár 50 Mbit/s sebességű formátumot, MPEG-2-alapú IMX formátumot is a DVCAM mellett.
A Sony Professional Disc 30 eurós ára újdonsága létére igen barátinak mondható. A lemez akár ezerszer is újraírható, milliószor olvasható, s 30 évig képes megőrizni tartalmát, mely a mágneses terekre teljesen érzéketlen. Így nincs szükség a szalagos megoldásoknál szükséges, időszakos újraarchiválásra sem, mely tovább növeli a költségeket. A készülékek IP-alapon működnek, gigabit ethernet csatlakozó található rajtuk, az optikai lemezek tartalma számítógépről egyszerűen FTP-kapcsolat segítségével is elérhető. Az áttekintést segítő MPEG4 proxy adatokat is tartalmazó felvételek rögtön feldolgozhatók, akár úgy is, hogy a tartalom végig a SPD lemezen marad.
Hogy az ismertetett formátumok közül melyik lesz a tuti befutó, azt egyelőre senki sem tudja megmondani. A formátumok közötti háborút egyértelműen a kiadók fogják eldönteni, hiszen a piacot továbbra is az előre rögzített, milliós darabszámban értékesített tartalom mozgatja majd. A zászló egyelőre a Blu-Ray-nek áll, a piaci megjelenés előtt álló formátum köré már számos neves szórakoztatóelektronikai, sőt, PC-gyártó is felsorakozott.
A számításból ugyanakkor nem hagyhatjuk ki a sokak által mumusként kezelt Microsoftot és dollármilliókból fejlesztett, egyre sikeresebb Windows Media 9 technológiáját sem. A Windows Media 9 alapját képező VC-9 technológia a HD-DVD formátumot erősíti, s ez felhőként árnyalja a Blu-Ray-ről alkotott pozitív jövőképet.