Szerző: Miklós Tamás

2004. február 15. 21:30

AMD64: Linux és Windows 64 biten

Az AMD tavaly tavasszal mutatta be első 64 bites processzorát, az Opteront. Az azóta eltelt idő alatt számos új, 64 bites megoldást mutatott be a cég, azonban a hozzájuk készülő 64 bites operációs rendszerekről és szoftverekről még mindig csupán jövő időben hallunk. Vajon sikerül az idén az AMD-nek előretörnie az AMD64 technológiával?

Az 1969-ben alapított Advanced Micro Devices (AMD) hosszú évek óta jelen van az x86 processzorok piacán mint az Intel egyik legerősebb ellenfele. Az elmúlt években ugyan a cég piaci részesedése néhol rapszodikusan ingadozott, és a negyedéves üzleti mérlegek sem épp jó híreket tartalmaztak, azonban az utóbbi időben az AMD technológiailag vitathatatlanul a saját lábára állt. Talán még emlékszünk azokra az időkre, amikor az Intel által a 100 MHz-es határnál hátrahagyott 486DX4 processzorból az AMD még nem volt rest kisajtolni újabb 33 MHz-et és AMD 5x86 néven piacra dobni az így létrejövő Pentium-75 ellenlábast. Talán még az is rémlik sokaknak, hogy volt valaha egy igazi, tisztán önerőből életre hívott Pentium kategóriás AMD processzor is, mely K5 néven borzolta a kedélyeket az 1996-os esztendőben.

A csetlések-botlások sorából nem hagyhatjuk ki a K6-ot sem, mely a NexGen akvizíciója után végre egy versenyképes terméket hozhatott volna az AMD-nek -- ha nem lett volna az Intel Pentium II-höz képest gyenge a lebegőpontos teljesítménye, és ha hamarabb sikerült volna a cégnek keresztülverekednie magát a szükséges gyártástechnológiai váltáson. Nem járt jobban az AMD a 3DNow! utasításkészlettel sem, mely a K6 gyenge lebegőpontos egységét hivatott volna ellensúlyozni. Az AMD eme önálló alkotása sem sikerült fényesen, az új SIMD utasítások játékokban való remek felhasználhatósága nem volt elég ahhoz, hogy az Intel konkurens SSE utasításkészletével szemben felül tudjon kerekedni.

Az igazi fordulatot végül a K7 hozta, melynek sikerre vitele érdekében az AMD minden követ megmozgatott. A projekt vezetését egy DEC-es veteránra, Dirk Meyerre bízta, aki két új foglalatot (Slot A, Socket A) és korszerű, nagyteljesítményű buszrendszert (DEC EV6) is álmodott az Athlon köré. Ezzel az AMD a saját lábára állt, hiszen már nem az Intel buszrendszerét és foglalatát használta, ráadásul a processzor is teljes egészében önálló tervezésű volt, noha még mindig a jól bevált, 32 bites Intel x86 utasításkészletet használta.

Cikkünkben az AMD K8 "Hammer" családú processzorok utasításkészletét és az új processzorokban megbúvó technológiát vettük górcső alá. Bevetettünk minden rendelkezésre álló eszközt, hogy bemutassuk és próbára tegyük a K8 processzorok 64 bites utasításkészletét és a Hammer architektúrában rejlő, eleddig még kiaknázatlan lehetőségeket.

[oldal:Revolúció helyett evolúció]

A K7 megjelenése után nem sokkal, az 1999-es MicroProcessor Forum rendezvényen az AMD fellebbentette a fátylat grandiózus terveiről, mellyel sikerült óriási meglepetést okoznia. Akkoriban már egyáltalán nem volt meglepő, hogy egy cég 64 bites processzort tervezzen és forgalmazzon, gondoljunk csak az akkor már végnapjaihoz közeledő DEC Alpha architektúrára, vagy az épp fejlesztés alatt álló Intel Itaniumra. Arra azonban, hogy egy AMD-hez hasonló, épp csak a szárnyait bontogató "kis" cég a "nagy mumusnak" tartott Itanium árnyékában 64 bites asztali- és szerverprocesszorok fejlesztésébe fogjon, akkoriban talán senki sem gondolt volna.

Az Alpha, SPARC és más RISC szerver-architektúrák ellenében indított IA-64 projekt igazi áttörésnek, teljesítménybeli robbanásnak ígérkezett a '90-es évek második felében. A sorozatos csúszásokat követően végül Itanium néven látta meg a napvilágot az előzőleg csak Merced kódnéven emlegetett, első 64 bites Intel processzor. Az előremutató megoldások ellenére az Itanium család második generációja sem hozott áttörést, a 2003-ra prognosztizált 50-60 százalékos szerverpiaci részesedés töredékét sem tudta elérni az Itanium 2.

Az Itanium viszonylagos sikertelensége az elemzők többsége szerint éppen abban rejlik, ami a processzorok fő erősségének ígérkezett: a megoldások forradalmi volta, főként a jól bevált, megszokott és megszeretett x86 utasításkészlettől való teljes elszakadás hátráltatja az Itanium előretörését. Sokakat elrettent ugyanis az a tény, hogy az Itanium processzorokon nem futtathatóak megfelelő sebességgel a 32 bites alkalmazások. Amíg pedig a felhasználók idegenkednek a processzortól, addig nem indulhat meg az Itanium felhasználói bázisának régóta várt, ugrásszerű növekedése -- amíg pedig nincs elegendő felhasználó, a szoftverfejlesztő cégek nem foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy termékeiket Itaniumra is portolják, azaz átdolgozzák.

Ebből az ördögi körből úgy tűnik, az Intel továbbra sem tud kitörni, bár igyekszik minden követ megmozgatni ennek érdekében. A faramuci helyzetet mi sem mutatja jobban, mint hogy az Intel előzetes terveivel szöges ellentétben áll az Itanium jelenlegi piaci elhelyezkedése. Ma már szó sincs arról, hogy a Deerfield kódnevű Itanium 2 változat az asztali számítógépek piacára is "lehozza" a 64 bites Intel processzorokat -- mely szükséges lenne ahhoz, hogy a kiöregedett x86 utasításkészletet az IA-64 fel tudja váltani.

Az Intellel szemben az AMD egész más jövőt festett 1999-ben a PC piacról: az ő elképzelésük szerint a teljesítmény további növeléséhez a 32 bites x86 utasításkészletet nem felváltani, hanem csupán átdolgozni és kiegészíteni szükséges, megtartva a visszamenőleges kompatibilitást. Ez utóbbi az elmúlt években tapasztalható recessziónak köszönhetően különösen fontossá vált, s így az AMD helyzeti előnybe került az Intellel szemben a 64 bites processzorok piacán. Hiszen sokkal olcsóbb egy közepes árkategóriájú 64 bites rendszert beszerezni, amelyen az előzőleg esetleg milliókért megvásárolt 32 bites szoftverek is teljes sebességgel, gond nélkül futtathatóak -- szemben a méregdrága Itaniummal, melyhez nincs elegendő natív, 64 bites szoftver, és ami a már meglévő, 32 bites x86 szoftvereket csak kompromisszumok árán képes futtatni.

Az AMD tehát előnyös pozícióba került, és bár sorozatos csúszásokkal, de mára sikerült bevezetnie a piacra 64 bites processzorait. Az ígéreteknek megfelelően mind az Opteron, mind az Athlon 64 tökéletesen és rendkívül gyorsan képes futtatni a már meglévő és a közeljövőben készülő 32 bites szoftvereket. Azonban az AMD még nem lőtte el minden töltényét: a 64 bites szoftverek előtt még nyitva az út, a teljesítmény tovább növelhető, a 64 bites operációs rendszerekkel pedig a felhasználási lehetőségek bővíthetőek.

[oldal:AMD64: Több, mint 32 újabb bit]

A K8 processzorok új utasításkészlete x86-64 néven vált ismertté, azonban a keresztségben végül az AMD64 nevet kapta. Az x86-64 elnevezés tökéletesen kifejezi az utasításkészlet alapvető tulajdonságát, vagyis hogy a már meglévő, 32 bites x86-ot kiterjeszti 64 bitre. Ennek érdekében a fixpontos tárolóregiszterek szélessége 32-ről 64 bitre módosul, a címzési tartomány pedig 4 gigabájtról 16 millió terabájtra növekszik. Vége tehát a fizikai memória 4 GB-os korlátjától való félelemnek, és mostantól már kompromisszumok nélkül végezhetünk műveleteket 64 bites egész értékeken is.

A közhiedelemmel ellentétben azonban itt korántsem ér véget az 64 bites x86 kiterjesztés újdonságainak sora. A felsoroltakon túl a talán legfontosabb változás az általános felhasználásra szánt tárolóregiszterek számának 8-ról 16-ra való emelése (zárójelben jegyeznénk meg, hogy a 32 bites x86 processzorok tipikusan csupán 6 regiszter fölött rendelkeznek szabadon, ugyanis 2 regisztert -- EBP és ESP -- a verem kezelésére és a paraméterek átadására használják a programok), valamint az SSE regiszterek számának megduplázása. Ezekkel a fejlesztésekkel nagyban csökkenthető a memória- és gyorsítótár forgalom, hiszen a bonyolultabb számítások közben az adatok ide-oda pakolgatására sokkal több hely áll rendelkezésre az AMD64 utasításkészletet használó processzorokban.

További fontos újdonság az NX (No Execute) bit bevezetése, mellyel a memória minden egyes lefoglalt lapján letiltható a programok futtatása. Ezzel megakadályozható a veremtúlcsorduláson alapuló exploitok, azaz a rendszerbe való betörésre használt programrészletek futtatása, melyek a biztonságtechnikával foglalkozó cégek és a Linux rendszergazdák legnagyobb fejfájását okozzák. Sajnos ugyanis rengeteg programban felejtenek a készítők olyan kódrészletet, amely a megfelelő technikák alkalmazásával veremtúlcsordulást okozhat -- a veremterületről pedig az exploitok segítségével kártékony programok futtatása válik lehetővé. Az NX bit segítségével a veremterületen és az adatterületen is letiltható a programok futtatása, ezzel pedig az elemzők szerint akár 50 százalékkal is csökkenthető a biztonsági hibák miatt szükséges szoftverjavítások száma.

Az AMD64 előnyeinek és újdonságainak sorolása közben azonban nem mehetünk el amellett a nyilvánvaló tény mellett, hogy az x86 utasításkészlet minden problémájára nem jelent megoldást. A legnagyobb gond még mindig az, hogy az x86 felfrissítésének szánt AMD64 egy igazi tákolmány, mely a 8086 processzorban bemutatott 16 bites CISC utasításkészlet 32 bites kiegészítésének 64 bites kiegészítése, és valójában semmi keresnivalója nem lenne a 21. században. Mindezek ellenére az AMD64 jövője az elkövetkező 10 évre egyre biztosabbnak tűnik. Ahogy az elemzők fogalmaznak, az AMD64 egyáltalán nem brilliáns, de elég jónak tűnik a jelenlegi problémák költséghatékony kezelésére vagy elodázására.

[oldal:Operációs rendszerek, fordítóprogramok]

Minden új utasításkészlet első erőpróbája a fordítóprogramok és az operációs rendszerek "beszerzése". Az AMD64 esetében az AMD feladata volt, hogy meggyőzze a Microsoftot arról, hogy fordítóprogramot (Microsoft C/C++ Compiler), fejlesztői környezetet (Microsoft Visual Studio) és operációs rendszert (Microsoft Windows XP, Windows Server 2003) is készítsen új, 64 bites processzoraihoz. A meggyőzés sikerrel járt, és bár a szükséges eszközök közül még egyik sem áll rendelkezésre, az AMD64 utasításkészletnek köszönhetően az AMD lába alatt nem ég a talaj: a 64 bites szoftverek fejlesztéséhez és futtatásához szükséges előfeltételek létrejöttéig a processzorok 32 biten is kitűnően teljesítenek, megnyugtatóan fürgén futtatva a már meglévő x86 szoftvereket.

A Microsoft által az idei év elejére ígért, majd az év második felére csúsztatott AMD64 operációs rendszerek (Windows XP 64-Bit Edition, Windows Server 2003) és a Visual Studio .NET 2004 megjelenését jóval megelőzte a nyílt forráskódú fejlesztői társadalom oszlopos tagjainak reakciója. A Linux operációs rendszer magja (kernel) a szükséges GNU C fordító frissítés elkészültét követően alig néhány hét alatt AMD64 utasításkészletre átdolgozva is megjelent. Ma pedig már a Linux disztribúciók közül a Mandrake, a Red Hat és a SuSE is elérhető AMD64 változatban.

A linuxos fejlesztők helyzeti előnyét az adta, hogy maga a Linux rendszermag és a disztribúciókban található szoftverek is mind kereszt-platformosak, azaz gond nélkül lefordíthatóak többféle 32- és 64 bites utasításkészletre (pl. x86, Alpha, IA-64, SPARC). Ezzel szemben a PC világ fő mozgatórugóját képviselő Windows és az alatta futó programok nagytöbbsége 1999 óta csupán 32 bites változatban létezik, amennyiben nem számítjuk az Itaniumra már átírása került néhány 64 bites szoftvert és a Windows XP 64-Bit Edition és Windows Server 2003 itaniumos változatát. Az Alpha és a MIPS architektúrák kihalásával a 32 bites x86-ba beleszokott, némileg elkényelmesedett fejlesztőknek mostantól össze kell szedniük magukat, és át kell dolgozniuk 32 bites szoftvereiket AMD64-re.

Az AMD64-es Windows változatok csúszását is a 32 bitbe való fásulás okozza: az egyes hardver eszközökhöz szükséges driverek az utóbbi években szinte kizárólag egyféle utasításkészlethez, a 32 bites x86-hoz készültek. Most azonban szükség van a 32 bites driverek 64 bitre átdolgozására, ami sajnos közel sem triviális feladat, és ez meg is látszik a nemrégiben napvilágot látott Windows XP 64-Bit Edition előzetesen. Az AMD64-es Windows XP változat Build 1069 jelzésű bétájából rengeteg, egészen hétköznapi eszköz drivere hiányzik, pl. nyoma sincs a Creative SB Live! és Audigy hangkártyák vagy épp a Realtek gigabites hálózati vezérlők drivereinek.

[oldal:Tesztkonfiguráció]

Méréseinket az alábbi konfiguráción végeztük:

Hardverkörnyezet
ProcesszorAMD Athlon 64 3200+ (2,00 GHz, 200 MHz FSB)
AlaplapMSI K8T Neo-FIS2R (VIA K8T800)
Memória2 x 512 MB Nanya DDR400 SDRAM (CL 3)
MerevlemezSeagate Barracuda 7200.7 80 GB PATA-100
VideokártyaMatrox Parhelia 128 MB AGP 4x
NVIDIA GeForce FX 5900 Ultra 256 MB AGP 8x
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszerMandrake Linux 9.2 RC2 (AMD64)
Mandrake Linux 9.2 RC2 (x86)
Microsoft Windows XP 64-Bit Edition Beta Build 1069 (AMD64)
Microsoft Windows XP Professional SP1a (x86)
DirectX 9.0b
DriverekNVIDIA Detonator 52.14 Beta (AMD64)
NVIDIA Detonator 52.14 (x86)
VIA Hyperion Pro64 Beta 0.96P2 (AMD64)
VIA Hyperion 4.49p (x86)
Tesztprogramok3DMark 2001 SE
3DMark 03
AIDA32 3.91.5
AquaMark 3
CineBench 2003
Codecreatures Benchmark Pro
Comanche 4
F1 Challenge '99-'02
Gun Metal Benchmark 2
Halo
PCMark 04
Quake III Arena
ScienceMark 2.0 Beta 23SEP03
SiSoftware Sandra 2004
SPECViewperf 7.1
Unreal Tournament 2003
Wolfenstein - Enemy Territory
X2 - The Threat

[oldal:Akcióban az AMD64]

Az AMD64 operációs rendszerek közül az ingyenesen letölthető Mandrake Linux 9.2 RC2-t választottuk első tesztsorozatunkhoz. A telepítés során semmilyen különbséget nem tapasztaltunk az x86 és az AMD64 utasításkészletre összeállított disztribúciók között, mindkettő hibátlanul és viszonylag gyorsan feltelepült tesztgépünkre. A Linux rendszereknél megszokott helyen, a /proc/cpuinfo fájlban ezúttal is megtaláltuk processzorunk adatait:
    processor : 0
    vendor_id : AuthenticAMD
    cpu family : 15
    model : 4
    model name : AMD Athlon(tm) 64 Processor 3200+
    stepping : 8
    cpu MHz : 2000.141
    cache size : 1024 KB
    fpu : yes
    fpu_exception : yes
    cpuid level : 1
    wp : yes
    flags : fpu vme de pse tsc msr pae mce cx8 apic sep mtrr pge mca cmov pat pse36 clflush mmx fxsr sse sse2 syscall nx mmxext lm 3dnowext 3dnow
    bogomips : 3984.58
    TLB size : 1088 4K pages
    clflush size : 64
    address sizes : 40 bits physical, 48 bits virtual
    power management: ts fid vid ttp

Amint az jól látható, a megcímezhető fizikai memória nagysága 40 bitesre, azaz 1 terabájtra emelkedett. Ez ugyan elmarad a 64 bites címzésből adódó 16 millió terabájttól, szerencsére azonban garantáltan elegendő lesz a következő 10 évben. A cpuinfo jelzi az NX bit meglétét is, megnyugtató védelmet adva a linuxos exploitok többsége ellen.

A telepítés után a SPEC benchmarkokban is megtalálható bzip2 és gzip programok segítségével mértük le processzorunk tömörítés során tapasztalható teljesítményét, valamint lefuttattuk a Linux alatt már klasszikus benchmarknak számító kernel fordítást is. A multimédiás teljesíményt a nyílt forráskódú OGG audiótömörítővel, a tudományos számítások sebességét a SETI@Home klienssel mértük le.

A digitáls képfeldolgozási teszthez a GIMP 1.2.5 verzióját választottuk, melyben egy 7240 x 7240 felbontású, azaz 52 megapixeles képen futtattunk le különféle filtereket. Ez azonban az GIMP AMD64 változatában nem minden esetben működött megbízhatóan: több filter (Apply Lens, Cubicism, FlareFX, Polar Coords, Ripple, Sobel, Unsharp Mask, Wind) is hibás képet hozott létre, miközben a 64 biten tapasztalt képfeldolgozási teljesítmény rapszodikus ingadozást mutatott. A filterek alkalmazása után az elmentett képeken ellenőriztük a filter algoritmusok helyes működését, és a tesztből kizártuk a hibásan működő filtereket.

Táblázatunkban minden esetben a tesztek futási idejét tüntettük fel, vagyis az eredmények közül a kisebb érték jelent nagyobb teljesítményt.

AMD64x86AMD64
előnye
bzip2 -9270 mp302 mp10,5 %
gzip -968 mp76 mp10,5 %
md5sum26 mp35 mp25,7 %
oggenc -q 10259 mp382 mp32,2 %
setiathome (14 %)1357 mp1173 mp-15,7 %
kernel compile132 mp162 mp18,5 %
kernel compile (cached)120 mp152 mp21,1 %
gimp / Artistic / Oilify132 mp168 mp21,4 %
gimp / Blur / Gaussian Blur (IIR)33 mp39 mp15,4 %
gimp / Blur / Motion Blur35 mp34 mp-2,9 %
gimp / Distorts / Emboss111 mp125 mp11,2 %
gimp / Distorts / IWarp86 mp96 mp10,4 %
gimp / Edge-Detect / Edge27 mp32 mp15,6 %
gimp / Enhance / Despeckle262 mp258 mp-1,6 %
gimp / Noise / Noisify21 mp30 mp30,0 %

Az eredmények önmagukért beszélnek, a 64 bitre átfordított programok a legtöbb esetben 10-15 százalékkal gyorsabban futottak, mint 32 biten. A tárolóregiszterek szélességének és számának növekedése különösen jó hatással volt az audió enkódolásra (oggenc), az ellenőrző összeg számításra (md5sum) és a kernel fordításra. Az AMD64 negatív hatással csupán a SETI@Home-ra volt -- reméljük, hamarosan optimalizálnak a kliensen, és ez az apró fekete pont is eltüntethető az AMD64 bizonyítványából.

[oldal:Windows XP 64-Bit Edition]

Linuxos kalandozásaink után a Microsoft nemrégiben nyilvános tesztelésre kiadott 64 bites Windows XP bétáját tettük próbára. Az 1069-es jelzésű build telepítője a konfigurálási folyamat során szót ejt a 64 bites rendszerek előnyeiről, ezt leszámítva azonban a telepítés nem különbözött a hagyományosnak számító 32 bites Windows XP-nél már megszokottól.

A rendszer első indításánál szomorúan kellett tudomásul vennünk, hogy az alaplapra integrált Realtek RTL8110S gigabites hálózati vezérlő, a linuxos teszteknél használt Matrox Parhelia videokártya, a tesztgép Creative SB Live! Value hangkártyája és Tecom USB BlueTooth csatolója sem működik. A driverek között kutatva hamar be kellett látnunk, hogy a gyártók ezekhez az eszközökhöz még nem készítették el a 64 bites meghajtóprogramokat. A problémás eszközök közül a hálózati vezérlőt Realtek RTL8139-re cseréltük, melyhez a 64 bites Windows XP-ben már megtalálható a driver; a Parheliát pedig egy GeForce FX 5900 Ultra váltotta fel, melyhez az NVIDIA 52.14 verziószámmal már kiadott egy bétás Detonator csomagot.

Az így előállt 64 bites Windows már alkalmas lett volna arra, hogy a linuxos tesztekhez hasonlóan lemérjük az AMD64 utasításkészletet használó szoftverekre való váltásnál tapasztalható gyorsulást, azonban szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy (az Internet Explorer 6-ot leszámítva) jelenleg egyetlen 64 bites Windows szoftver sem létezik az AMD64 platformhoz. Az alábbi táblázatunkban tehát minden tesztelt szoftver 32 bites, ami a jelen helyzetben hasznos is, hiszen a visszamenőleges kompatibilitást biztosító WOW64 (Windows On Windows 64), vagyis a 32 bites szoftverek 64 bites Windows alatti futtatását lehetővé tevő megoldást is tudtuk ezáltal vizsgáztatni.

WinXP
64
WinXP
32
WinXP64
előnye
3DMark 2001 SE1718918379-6,5 %
3DMark 03 / 3DMark Score52916100-13,3 %
3DMark 03 / CPU Score755874-13,6 %
AIDA32 memória olvasás (MB/mp)29873007-0,6 %
AIDA32 memória írás (MB/mp)12201244-1,9 %
CineBench / C4D Shading3303300 %
CineBench / Rendering282280-0,7 %
CodeCreatures Benchmark (fps)50,852,7-3,6 %
Comanche 4 / 640x480 (fps)61,969,5-10,9 %
Comanche 4 / 1024x768 (fps)61,468,5-10,4 %
F1 Challenge / 640x480 (MTri/s)75,876,1-0,4 %
F1 Challenge / 1024x768 (MTri/s)59,659,60 %
Halo / 640x480 Low (fps)66,875,6-11,6 %
Halo / 1024x768 High (fps)48,050,7-5,3 %
Quake III / 640x480 Fastest (fps)453,7498,9-9,1 %
Quake III / 1024x768 HQ (fps)380,1404,2-6,0 %
ScienceMark / Cipher AES (MB/mp)105,6114,3-7,6 %
Sandra 2004 / Dhrystone ALU (MIPS)837583350,5 %
Sandra 2004 / Whetstone iSSE2 (MFLOPS)413741250,3 %
SPECViewperf / 3dsmax-0214,2414,091,1 %
SPECViewperf / drv-0951,7451,390,7 %
SPECViewperf / dx-0853,9058,91-8,5 %
SPECViewperf / light-0613,7713,760,1 %
SPECViewperf / proe-0212,1112,110 %
SPECViewperf / ugs-038,008,24-2,9 %
UT2003 Flyby / 640x480 (fps)267,5284,2-5,9 %
UT2003 Flyby / 1024x768 (fps)251,0258,8-3,0 %
UT2003 Botmatch / 640x480 (fps)100,2105,9-5,4 %
UT2003 Botmatch / 1024x768 (fps)99,4105,2-5,5 %
Wolf.E.T. Battery / 640x480 Fastest (fps)90,191,0-1,0 %
Wolf.E.T. Battery / 1024x768 High (fps)76,176,5-0,5 %

Az eredmények alapján elmondható, hogy a 64 bites Windows alatt futó 32 bites alkalmazások a legtöbb esetben lassabban működnek, mint ahogy azt a klasszikus, 32 bites Windows XP alatt megszoktuk. Azt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a különbség csak ritkán érte el a 10 százalékot, és hogy a játékokban tapasztalható teljesítmény csökkenés egy része a 64 bites, béta állapotú Detonator számlájára írható.

Táblázatunkba a 64 bites környezetben való helytelen működés miatt nem kerülhetett be néhány tesztprogram. Ezek közül az AquaMark 3 nem volt hajlandó elindulni AMD64-es Windows alatt, a Gun Metal Benchmark és az X2 - The Threat pedig a bétás Detonator hibájának betudhatóan bizarr vizuális effektusokat generált. Tesztünkből igazoltan maradt távol a PCMark 04, melynek futásához szükség van az Windows Media Encoder előzetes telepítésére -- Windows Media Encoder azonban egyelőre nem létezik 64 bites változatban, a 32 bites verzió pedig megtagadja a 64 bites Windows alatti telepítést.

[oldal:Értékelés]

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a 80386 processzorral ellentétben az AMD 64 bites CPU-i néhány év alatt átformálhatják a PC piacot, újabb lehetőséget biztosítva az x86 szoftverek teljesítményének növelésére. A Hammer architektúra sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Opteron és Athlon 64 rendszereket forgalmazó neves cégek köre egyre bővül, az Acer, az eMachines, a Fujitsu Siemens és az IBM után a Sun is teljes mellszélességgel az AMD mellé állt. A Windows XP és a Windows Server 2003 után a Sun Solaris operációs rendszer is hamarosan elérhetővé válik AMD64 verzióban is.

A Linux, a FreeBSD és a NetBSD AMD64-es változatáról, valamint az ezen rendszerek alatt futó 64 bites szoftverekről már szerencsére jelen időben beszélhetünk. Ha a Microsoft tovább nem csúsztatja, akkor még az idei év vége előtt megérkezhetnek a Windows XP és Windows Server 2003 AMD64-es, végleges változatai is. Az ezekhez készülő 64 bites szoftverek kapcsán egyelőre csupán négy nagy név kering a köztudatban: Dr. DiVX, Far Cry, Half-Life 2 és a 2004-es Unreal kiadások. Ezek mellé minden bizonnyal első körben a 64 bites benchmark programok fognak csatlakozni, hiszen az AMD-nek és a rendszer integrátoroknak is az az érdeke, hogy a 64 bitre való váltás előnyei közül az "ingyen" sebességnövekedést hangsúlyozzák.

A teljesítmény pedig tesztjeink szerint is legalább 10-15 százalékkal növekszik csupán egy egyszerű átfordításnak ill. átdolgozásnak köszönhetően. Ha ezen felül a szoftverfejlesztők az optimalizációra is hangsúlyt fektetnek, a 64 bitre váltás akár 30-50 százalékos gyorsulást is eredményezhet. A már meglévő 32 bites szoftvereinkről sem kell lemondanunk, azok gond nélkül és szinte azonos sebességgel futtathatóak 64 bites Windows alatt is.

Az AMD64 legnagyobb ellenfele is hamarosan színre lép: a tavaszi Intel Developer's Forum legnagyobb szenzációjának az Intel által a Pentium 4 és Xeon processzorokban bevezetni kívánt új 64 bites utasításkészlet (CT) ígérkezik. Egyelőre kérdéses, hogy a CT miképpen fogja kiegészíteni az x86-ot, az sem elképzelhetetlen, hogy egy AMD64 kompatibilis, de annál több szolgáltatást felvonultató megoldással próbálja az Intel útját állni az Opteron és az Athlon 64 sikerének. De legyen bármilyen is az Intel féle 64 bites x86 kiegészítés, annak implementálása beverheti az utolsó szöget is a házon belüli konkurencia, vagyis az IA-64 koporsójába.

Szólj hozzá a fórumban!

A kraftie a HWSW IT-karrierrel foglalkozó, immár sok tízezer IT szakembert mozgató meetup- és podcast-sorozata. Mostantól pedig már egy hírlevél is! Iratkozz fel Te is, ha szeretnél heti egyszer egy rövid, de értékes karrierfókuszú tartalmat kapni.

a címlapról