Szerző: bzd

2000. április 25. 00:00

Vízhűtés: REV 6.1

Mivel folyton berhelnem kell valamit, ezért március közepén elkezdtem agyalni új vízhűtésemen, a REV 6.0-n. A REV 5 már eléggé lestrapálódott, és rossz elképzelésre alapult, túl nagy volt. Amikor elkezdtem megcsinálni, akkor még egy hűtőbordát akartam bepalástolni, aztán inkább rézből kimarattam a blokk alját. Ez idáig rendben van, de maradtam a kocka formánál, aminek itt semmi értelme nem volt már, és csak megnehezítette a beszerelést és a rögzítést. Továbbá a hűtővízzel is rosszul bántam, és a rendszer hatásfoka sínylette meg, amikor megposhadt és életre kelt... (nem kell röhögni:)

HIRDETÉS

Mivel folyton berhelnem kell valamit, ezért március közepén elkezdtem agyalni új vízhűtésemen, a REV 6.0-n. A REV 5 már eléggé lestrapálódott, és rossz elképzelésre alapult, túl nagy volt. Amikor elkezdtem megcsinálni, akkor még egy hűtőbordát akartam bepalástolni, aztán inkább rézből kimarattam a blokk alját. Ez idáig rendben van, de maradtam a kocka formánál, aminek itt semmi értelme nem volt már, és csak megnehezítette a beszerelést és a rögzítést. Továbbá a hűtővízzel is rosszul bántam, és a rendszer hatásfoka sínylette meg, amikor megposhadt és életre kelt... (nem kell röhögni:)


A REV 5

A REV6-nál a jóval könnyebb, és hatékonyabb laposabb formára esett a választásom. Az első tervek angol órán készültek:

Külső méretei 50*50*10mm + tető, az alja 1mm vastagságú. A belső "járatoknak" köszönhetően a víz útja meg van szabva, ami bement, annak ki is kell jönnie. Azonban hamar kiderült, hogy nem fog elférni, ha az oldalára rakom a csonkokat, így a tetején vezettem ki őket. Így született meg a REV 6.1 . Mivel a REV 5 már nagyon elkoszolódott belül, ezáltal egyre gyatrábban hűtött, és a REV 6.1-et még csinálta az esztergályos, így szétszedtem a REV 5-öt és megépítettem belőle a REV 6.1 bétát. Ez a REV 5 sárgarézből készült aljára épül, és csak ráragasztottam a tetejére egy plexilapot, amiből két 12mm-es müanyagcső áll ki, mint csonkok.

Elég igénytelenül hangzik, hogy nem használtam csavart, egyszerűen csak palmatexszel regasztottam össze az egészet (még a csonkokat is!), de tökéletesen működött, és nem eresztett. A rögzítés már az volt, amit a végleges verziónál szándékoztam használni.

Ez az utolsó kép az ASUS P5A-m tönkretétele előtt... Sok eszemmel csavartam mégegyet a szárnyasanyán... Nem kellett volna, a foglalat és két procim bánta :( Ezzel fel is hagytam (gép hiányában) a kísérletezéssel, a REV6.1 elkészülésére kezdtem gyúrni.


A kész REV6.1

[oldal:A víztartály és a szivattyú]

A rendszer hatásfokát talán legjobban meghatározó elem a víztartály és a szivattyú. Én víztartályként egy 30 literes akváriumot használok, ami kényelmesen elfér az asztalom mögött, és nem zavar senkit.

A hűtővízbe ezúttal már raktam némi Domestos-t is, hogy elkerüljem a víz megposhadását. Mivel nem túl egészséges egész nap a Domestos gőzében ülni, ezért -jobb híján- fából készítettem egy fedőt az akváriumra, amit természetesen szigeteltem, nehogy szétrohadjon a lecsapódó párától. Fontos, hogy legalább 10 liter víz legyen a rendszerben, mertb ezt nem képes felmelegíteni a proci, és így nem kell ventillátorokat, meg hőcserélőket használnunk. Ha Peltier is van a rendszerben elkél a 30 liter víz, és nem árt már egy hőcserélő sem.
Vízhűtést építeni nem egyszerű dolog, így azt sem könnyű kitalálni mivel keringessük a vizet. Én egy elvileg 800 liter/órás un. szivattyúmotort használok, ilyet raknak például a szobaszökőkutakba is.

A szivattyút 4750Ft-ért vettem a helyi, nagyon drága állatkereskedésben. 12mm-es csonk van rajta, és 160centi magsra képes felnyomi a vizet. November eleje óta üzemel, és csak akkor nem ment, amikor áramszünet volt. Gyakorlatilag szinte hangtalan, persze úgy kell elhelyezni, hogy ne rezonálhasson be.

[oldal:A blokk és a rögzítés]

A blokk rögzítése elég nehéz feladat. Vagy nem elég jó, emiatt semmit sem ér a szuper vízhűtésünk, vagy túl jó, amivel könnyedén tönkretehetjük a processzorfoglalatot. Az általam alkalmazott rögzítésnél ez utóbbi áll fenn. Nagyon jól kitaláltam, csak az a baj, hogy nem érezni meddig bírja még a rögzítőprücök a foglalat oldalán.

Egy M4-es menetszálra van ráragasztva egy hajdani hűtőbordának az akasztója, így tökéletesen passzol a foglalat prückébe. A továbbiakban a hűtőbordáknál használatos rögzítéssel fogok kísérletezni, mert kicsit sokba van már a két abszorált foglalat...

A blokk: Eredetileg úgy volt, hogy rézből készül, de az esztergályos nem szeret vörösrézzel dolgozni, mert nehéz megmunkálni. Sárgarézből megcsinálta volna (a REV 5 alja is abból készült), de a sárgaréz drágább, nehezebb és ráadásul rosszabb hővezető az alumíniumnál, így ez utóbbira esett a választásom. Külső méretei 50*50*10mm, a furatok 10mm szélesek és 9mm mélyek (ergo az alja 1mm vastag). A teteje 2mm vastag, ebbe van beszorítva két 10mm-es külső átmérőjű csonk.


A tető.


A blokk alja


A REV 6.1 az összeragasztás előtt.


Palmetexszel ragasztottam össze a két részt.


Hamar rájöttem, hogy nem lesz jó, ha alul vannak a csonkok. A foglalat egyik füle akkor törött le, amikor megfordítottam a blokkot, és rögzítettem...


Még szerncse, hogy van egy nagyobbik prücök is. Módosítottam a rögzítést, és azóta a nagyobbik füleket használom, és besegítettem neki egy szorítóval is.

Ennyi lenne? A REV 6.1 biztosan, de Atko elvtárssal már lázasan dolgozunk a HCCP-n, aminek részletei egyelőre még nem publikusak.

a címlapról