Szerző: Dojcsák Dániel

2009. május 7. 13:13

Szélcsendben vesztegel az internet magyar hajója

Tizedik alkalommal futott ki a kikötőből az Internethajó . A magyar informatikai piac szimbolikusnak tekintett rendezvényén a kulcsszavak az évek során nem sokat változtak, az internetpenetráció, az állami szerepvállalás, az internet jelentősége, a szabályozások és az elérések ára továbbra is központi fogalmak. Idén a Nemzeti Digitális Közmű volt fókuszban, aminek támogatására a reggeli előadások keretében Baja Ferenc informatikai kormánybiztos hosszasan győzködte a megjelenteket: most már nem csak több, de gyorsabb internethozzáférés kell.

[HWSW] Baja Ferenc a Nemzeti Digitális Közművet népszerűsítő prezentációját azzal kezdte, hogy \"ha sok dologról beszélünk, akkor nem beszélünk semmiről. Ha nincs egy központi téma, ami a sajtós példával élve, a hajtás felett van, akkor nem leszünk jelen a magyar közpolitikában.\" Baja szerint fontos, hogy az ágazat szereplői egy nagy közös projekten belül tudják érvényesíteni a részérdekeiket. Ha nem teszi meg mindenki, akkor a projekt nem válik naggyá, ha engedjük szétaprózni a lehetőségeinket, vagy ha valaki kisajátít egy témát, akkor nem lesz siker.

A legnagyobb hiba jelenleg nem a fejlesztések ütemével, motivációjával vagy kivitelezésével van, hanem az a probléma, hogy számtalan párhuzamos, 15-20 milliárd forintos kis projekt fut egymástól függetlenül. Baja szerint a szélessávú penetráció növelése és a digitális átállás stratégiai fontosságú, hiszen rövidtávon keresletnövekedést generál, középtávon pedig a piaci torta egészét növeli, ezzel közvetlen GDP-növekedést és munkahelyteremtést okoz. A gazdasági válság közepette az informatikai fejlesztések nem véletlenül lettek slágertémák, hiszen több állam felismerte, hogy ez az egy eszköz egyszerre több problémát is képes orvosolni.

Tiszta haszon

Baja elmondása szerint a Nemzeti Digitális Közmű projekt potenciálisan 500 milliárd forintos GDP-növekedést hordoz magában, melyből csak az állami adóbevételek 250 milliárdot tesznek ki. A világon sok helyen foglalkoznak hasonló küldetésekkel, így Baja azt mondja, ez nem számmisztika, hanem egyszerűen a nemzetközi példák analógiája.

A cél, hogy jövő tavaszra már indulásra készen álljon a projekt. Ehhez megvan a kormányzati támogatottság, elszántság, az NHH részéről megvan a szabályozói partnerség, állította Baja, illetve azt ígéri, hogy folyamatosan egyeztetnek a piaci szereplőkkel is. Eközben 2010-ben választásokra is készül az ország, és eközben kell végigvinni ezt a projektet. Baja elképzeléseinek egyik sarokpontja, hogy a mostani átlagosan 3,3 Mbps lakossági sávszélesség érték rövid időn belül 6-10 megabitesre emelkedjen.

Az internet egy jolly joker

Baja azt mondja, ennek nem a gyorsabb letöltés a célja. Az internetre nem úgy kell tekinteni, mint a televízióra, tehát nem egy tartalomszolgáltató médiumként, hanem egy olyan platformként, ami az online írott és audiovizuális tartalmak mellett akár orvosi távdiagnosztikára, csoport- és távmunkára, oktatásra és egyéb értéknövelt szolgáltatások nyújtására is alkalmas. Ha csak médiumként használjuk az internetet, akkor tökéletesen elég a 3,3 Mbps, ha többet szeretnénk, akkor fejleszteni kell.

A Nemzeti Digitális Közmű projekt egyik célja hogy minden városba, a főbb utcák szintjéig elérjen, és Baja elképzelése szerint ezután a lakosság, a társasházak, szomszédok a gáz-, víz-, és aszfaltút-társulásokhoz hasonlóan összefognak, és maguk fizetik ki a lakásukig elérő infrastruktúra kiépítését. Az ötlet merész, de a politikus biztatja az informatikai vállalkozásokat. Arról ugyan lehet vitatkozni, hogy az infrastruktúrát vagy éppen a tudást, tartalmat, szolgáltatást kell előbb fejleszteni, de egyiket sem lehet kihagyni, a kettő kiegészíti egymást.

Kék Notesz: nem változott semmi

Az Internethajó rendezvénnyel párhuzamosan idén már negyedik alkalommal jelenik meg a Kék Notesz nevű kiadvány, mely ismét összegyűjtötte a magyar informatikai valóság adatait. A grafikonok és a számok már a kiadvány beköszöntője szerint is a \"magyarság sokféle és sokrétű lemaradásának bizonyítékai\", s ezek miatt a Kék Notesz szerzői is támogatják a Baja Ferenc által tolt, megosztottság nélkül végigvitt nemzeti programot. \"Mi történne, ha az üvegkábel végigfutna valamennyi magyar falu főutcáján?\" - teszik fel a kérdést a szerzők, s a választ ugyan nem tartalmazza a Kék Notesz, de az ehhez vezető út első útköve lehet.

Molnár Szilárd, az ITTK igazgatója szerint kutatói szemszögből nehéz egyenleget vonni az előző év fejlődéséből. Az informatika ugyan lehetne a gazdasági válságból kivezető egyik stratégiai út, viszont Magyarországon ezzel kapcsolatban nem fogalmazódtak meg tervek. Ezért a jelenről nehezen, inkább a múltról és a lehetséges jövőről lehet beszélni. A lényeg, hogy \"a magyar információs társadalom fejlesztése az elmúlt egy évben sem vált prioritássá\", és ennél csak az az aggasztóbb, hogy valójában más terület sem, így továbbra is követő jellegű információs társadalom vagyunk.

Magyarország leszakad

Magyarország az EU-n belül továbbra is a leszakadó országok között szerepel, és az európai mérésekre szolgáló 52 szempont háromnegyedének tekintetében az EU-átlag alatt vagyunk. Az EU-ban tavaly óta összességében 50 százalék felett van az internetpenetráció, vagyis minden második ember rendszeresen netezik. Hazánk ugyan megközelíti ezt az értéket, de leginkább a fiatal korosztályok, a városi lakosság, a magas jövedelműek \"játékszere\" az internet, s a leszakadó társadalmi rétegek egyre távolabb kerülnek.

A magyarországi lakosságra vetített szélessávú penetráció 2008 elejére 15 százalékra nőtt, ami 5 százalékkal az EU-átlag alatt van, viszont az EU-s törekvés az, hogy 2010-re 30 százalék felé érjen ez a szám. Ha ez hazánkban nem is feltétlenül fog megvalósulni, a Kék Notesz szerint örömteli, hogy ennek kapcsán itt is a közművek szintjére emelkedett az internet, s ugyanúgy foglalkoznak vele, mint a 90-es évek elején a gáz-, szennyvíz- és telefonhálózat fejlesztésével.

Az internet is közmű, csak nem olyan fontos

Egy nemrégiben végzett kutatás szerint viszont az emberek szemében a víz a legfontosabb közmű, ami érthető, az viszont nem, hogy az internet csupán az utolsó előtti, mondja Pintér Róbert (Szonda Ipsos). Annak ellenére, hogy a lakosság 59 százaléka már internetfelhasználó (az elmúlt három hónap során használt internetet). Ez utóbbi adat talán némi reményre ad okot, hiszen 4 évvel ezelőtt fele annyi ember mondhatta el ugyanezt magáról. Egyre több ember fér hozzá otthonról a hálózathoz, és amíg a munkahelyi, iskolai vagy közösségi hozzáférések aránya nem, addig az otthoni elérések aránya jelentősen nőtt a 2004-es 14 százalékról (teljes lakosságon belül) 47 százalékra.

Ahhoz, hogy a folyamatok ne lassuljanak, sőt esetlegesen felpörögjenek, az ITTK, illetve a Kék Notesz szerint is erősebb állami szerepvállalás szükséges. A gyors ütemben öregedő társadalmak minden problémája hatványozottan lesz érvényes Magyarországon, ha nem leszünk képesek gyorsan alkalmazkodni és gyorsan fejlődni.

Ajánlott olvasmány

A Kék Noteszt minden érdekelt szereplőnek és érdeklődőnek érdemes végigolvasnia, hisz az elmúlt évről megjelent adatok mellett szól a legfontosabb folyamatokról, párhuzamba állítja a magyarországi és a nemzetközi eseményeket, s összeilleszti azokat a szilánkokat, információdarabokat, melyek az elmúlt 12 hónap során meghatározták az informatikai piacot és a társadalom digitalizálódását.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról