Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az Intel a processzorgyártáshoz szükséges jogok megvonásával fenyegeti az AMD-t

Bizó Dániel, 2009. március 17. 12:07
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Intel megtámadta az AMD átalakulását, azzal vádolva riválisát, hogy megsérti a két cég között nyolc éve köttetett keresztlicenc-szerződést. A chipgyártó óriás szerint az AMD-nek nincsen joga a Globalfoundriesnek továbbadni a licencet, ami egyet jelent azzal, hogy nem gyárthat x86-os processzorokat. Az Intel azt is állítja, az AMD és az Abu Dhabi-i tőkebefektetők között megállapodás sérti a szerződés egyéb kitételeit is.

[HWSW] Az Intel megtámadta az AMD átalakulását, azzal vádolva riválisát, hogy megsérti a két cég között nyolc éve köttetett keresztlicenc-szerződést. A chipgyártó óriás szerint az AMD-nek nincsen joga a Globalfoundriesnek továbbadni a licencet, ami egyet jelent azzal, hogy nem gyárthat x86-os processzorokat. Az Intel azt is állítja, az AMD és az Abu Dhabi-i tőkebefektetők között megállapodás sérti a szerződés egyéb kitételeit is.

Mindezek oda vezethetnek, figyelmeztet a cég, hogy az AMD 60 nap múlva elveszti a licenceket és ahhoz fűződő jogait, ha nem tudnak megegyezésre jutni a felek, vagy a szerződésszegés állapota nem szűnik meg. Ez egyet jelentene processzorai forgalmazásának leállásával. Az AMD szerint az Intel vádjai alaptalanok, és saját szellemi tulajdonának megvonásával fenyeget. Az Intel szándékai mindenesetre nem világosak, iparági megfigyelők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy valóban meg akarná akadályozni az AMD átalakulását, mely egyet jelentene a rivális csődjével, és az Intel törvényileg aggályos monopóliummá válásával. A megállapodás értelmében a felek megpróbálnak megegyezésre jutni, és csak ezután következik az esetleges hosszadalmas bírósági pereskedés.

Intel: az AMD trükközik

Az Intel értesítette az AMD-t, hogy megsértette a két cég között 2001-ben létrejött keresztlicencelési megállapodást. Az Intel szerint ugyanis az AMD gyártási tevékenységét átvevő, újonnan alapított Globalfoundries vegyesvállalat nem teljesíti azokat a feltételeket, melyekkel kvalifikálná magát a szerződés értelmében vett leányvállalatnak, így nincs joga használni a megállapodás által az AMD számára biztosított jogokat -- vagyis elvileg nem gyárthat x86-os processzorokat.

A vállalat szerint az AMD a beleegyezése nélkül akarja kiterjeszteni a licenccel kapott jogait egy harmadik fél számára, amit nem engedhet meg. Ez ugyanis oda is vezethet, hogy a Globalfoundries akár más vállalatok számára is előállíthatna x86-os processzorokat, amivel az Intel elveszítené a szellemi tulajdonához fűződő kontrollt. Az Intel már tavaly októberben, napokkal az AMD kettéválasztásának bejelentését követően jelezte aggályait az átalakulással kapcsolatban, azonban láthatóan azóta sem sikerült közös nevezőre jutnia riválisával. Az Intel többször kérte az AMD-t, hogy hozzák nyilvánosságra a két cég között köttetett keresztlicenc-megállapodást, ezt azonban az AMD visszautasította.

Globalfoundries: leány vagy nem leány?

Az AMD az Egyesült Államok Értékpapírpiac- és Tőzsdefelügyeletéhez benyújtott válaszában állítja, nem sértette meg a keresztlicenc-megállapodást, így az Intelnek semmiféle joga nincs ahhoz, hogy felbontsa azt. Ennek értelmében az ilyen irányú szándék megsérti a szerződést, így az Intel veszítheti el licenceit és jogait, míg az AMD megtarthatja azokat. Az AMD a HWSW-nek anonimitás alatt nyilatkozó egyik alkalmazottja úgy véli, a cég alaposan kiértékelte a licencelési megállapodást, és kizárt, hogy támadható legyen az AMD és a Globalfoundries jogi helyzete, hiszen attól a cég jövője függ. Elképzelhető, hogy az Intel opportunista módon mindössze bizonytalanságot igyekszik kelteni az AMD körül, hiszen teljesen valószerűtlen, hogy bírói határozattal fel tudná függesztetni az AMD processzorforgalmazó tevékenységét.

[+] Globalfoundries néven jelennek meg a piacon az AMD gyárai

Az Intel szerint az AMD álláspontja nem illik bele a megegyezési folyamatba, és szándékosan úgy tervezte meg a Globlafoundries keválasztását, hogy megkerülje a szerződésben foglalt kitételeket. Ezek kimondják, hogy a leválasztásra kerülő, és a licencelés szempontjából releváns tevékenység eszközeinek legalább felét kell az AMD-nek biztosítania, legalább a szavazati jog 50 százalékával kell rendelkeznie, és legalább 30 százalékos üzletrészt kell birtokolnia, kivéve a részét az üzleti eredményekből. Az Intel szerint a Globalfoundries valójában egyik feltételt sem teljesíti, így például nem kalkulálja bele az eszközök bevitelébe azt, hogy jelentős hiteltartozásokat is áttestált, csökkentve ezzel a hozzájárulás nettó végösszegét.

Szétválaszthatatlan szabadalmak

A két vállalat gyakorlatilag teljesen egymásra utalt a jelenlegi x86-os processzorok jogszerű gyártásában. Az Intel, mint az utasításarchitektúra megalkotója, számtalan érvényes szabadalommal rendelkezik, melyek elengedhetetlenek, így például a 32 bites x86 vagy az SSE vektorkiegészítések, míg az AMD a x86-os utasításkészlet 64 bites kiterjesztését dolgozta ki -- magában foglalva az SSE utasításokat, ezzel gyakorlatilag a szétválaszthatatlanná téve a két cég szellemi tőkéjét. A Globalfoundries leányvállalati státuszának vitatása miatt a processzortechnológiai szabadalmak és szellemi tulajdon mellett kétséges lehet annak a záradéknak a megítélése is, mely maximálja, az AMD processzorainak mekkora hányadát állíthatja elő külső gyártó.