Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

HTC Touch HD okostelefon: a nagyképű

Bodnár Ádám, 2008. november 26. 14:25
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A windowsos okostelefonjairól ismertté vált tajvani HTC az utóbbi időben a Touch termékei kapcsán került elsősorban az érdeklődés homlokterébe, ahogy az Apple iPhone megjelenésével minden tekintet az érintőkijelzős készülékek felé fordult. A vállalat egy ideje futószalagon szállítja az újabbnál újabb Touch mobilokat, a legújabb közöttük a Touch HD. A telefon nevét a kijelzőjének köszönheti, amely ugyan messze nem HD, de a 800x480 pixeles, 3,8 hüvelyk átlójú megjelenítő egyértelműen az egyik legnagyobb méretű és felbontású, amit valaha mobiltelefonba építettek.

A windowsos okostelefonjairól ismertté vált tajvani HTC az utóbbi időben a Touch termékei kapcsán került elsősorban az érdeklődés homlokterébe, ahogy az Apple iPhone megjelenésével minden tekintet az érintőkijelzős készülékek felé fordult. A vállalat egy ideje futószalagon szállítja az újabbnál újabb Touch mobilokat, a legújabb közöttük a Touch HD. A telefon nevét a kijelzőjének köszönheti, amely ugyan messze nem HD, de a 800x480 pixeles, 3,8 hüvelyk átlójú megjelenítő egyértelműen az egyik legnagyobb méretű és felbontású, amit valaha mobiltelefonba építettek.

Fekete tégla

A HTC újdonsága a formaterv területén semmilyen látványossággal nem szolgál, egyszerű mint a tégla. Az előlapot teljesen elfoglalja a hatalmas kijelző, a hátlap egyhangú fekete műanyagját csak a kamera töri meg, baloldalt vannak a hangerőt (és csengési profilt) szabályozó gombok, jobbra lent pedig a stylus fészke. A telefon felső élén a bekapcsológomb (benne apró, láthatatlan állapotjelző LED) és egy 3,5 mm-es headset-csatlakozó kapott helyet, alul pedig az adatkábel foglalata, amelyen keresztül az akkumulátort is tölthetjük. Erre egy nem szabványos csatlakozóval ellátott USB-kábel szolgál, érdemes rá vigyázni és nem elveszteni, biztos nem egyszerű pótolni.

A készüléket egyébként egy 1350 mAh kapacitású lítiumion akkumulátor látja el árammal, ez tapasztalataim szerint még sok böngészéssel, beszélgetéssel, levelezéssel is bőven kibír egy napot, kevéssé intenzív terhelés esetén talán kettőt-hármat is. Itt érdemes megjegyezni, hogy ha dolgoztatjuk a Touch HD-t, érezhetően melegszik is, bár egyáltalán nem zavaróan.

A Touch HD hardver szempontjából a mai élvonalat képviseli. A kijelzőről már esett szó, emellett említésre méltó még az 512 megabájt ROM, a 288 megabájt RAM, a beépített GPS, de emellett van Wi-Fi, HSDPA és Bluetooth is, illetve a hátoldalon egy 5 megapixeles autofókuszos fényképezőgép. Ehhez sajnos sem segédfény, sem vaku nem tartozik, hiába a sokoldalúan beállítható szoftver, a készített képek minősége a mai mezőnyben már inkább átlag alattinak számít, a 352x288-as videókról nem is beszélve. Az előlapon videotelefonáláshoz van még egy VGA-felbontású kamera is.

A Touch HD-hez 8 gigabájtos MicroSD memóriakártyát csomagol a HTC, igazán gáláns tőlük. A kártyafoglalat a hátlap alatt van, az akkumulátort szerencsére nem kell leszedni a cseréhez, de egy 8 gigabájtos kártyát valószínűleg senki sem fog sűrűn cserélgetni, elég hely van rajta az adatoknak, alkalmazásoknak, zenéknek, videóknak, egyebeknek.

Simogatás, nyomkodás

Az már az első bekapcsolásnál is látszik, hogy nem mindennapi készülékkel van dolgunk, a kijelző egyszerűen lenyűgöző, a hatalmas felbontásnak köszönhetően nyoma sincs pixeleknek, öröm ránézni az ikonokra, a grafikákra. A telefon előlapját elfoglalja a hatalmas képernyő, alatta csak négy érintőgombnak (hívásindítás, hívás elutasítása, Home, vissza) maradt hely. Sajnos ezek semmilyen megvilágítást nem kaptak, így sötétben egyáltalán nem látjuk, hová is kéne tenni az ujjunkat. Az érintőkijelző szerencsére sokkal érzékenyebb mint a korábbi Touch modelleké, egyáltalán nem kell rányomnunk az ujjunkat, tényleg elég csak végigsimítani a felületét.

A Windows Mobile 6.1 Professional operációs rendszer felett a HTC-től megszokott TouchFLO 3D felület üzemel, ami a legtöbb funkcióra egy szép, könnyen átlátható és egész jól használható burkot emel, így nem szükséges a Windows ormótlan menüiben a stylussal kotorászni, a legtöbb dolog ujjal is elérhető. Szöveget bevinni a kijelzőn megjelenő virtuális billentyűzeten lehet, pár nap után már egész kevés hibával lehet rajta pötyögni, de hazudnék ha azt mondanám, az iPhone-é nem jobb. Az ékezetes karaktereket menüből hívhatjuk elő, érdekes módon a hosszú ő betű hiányzott a Touch HD repertoárjából, ezt sehogyan sem sikerült előcsalogatni.

Az egyujjas használatra tervezett TouchFLO 3D felület igen látványos, a hívások és SMS-ek kezelése mellett számos ügyes dologra képes, például belenézhetünk segítségével a leveleinkbe, megnézhetjük milyen lesz az időjárás vagy akár a minket érdeklő részvényárfolyamokról is tájékozódhatunk, böngészhetünk a neten, és még a YouTube-on megosztott videókat is megnézhetjük. Sajnos azonban ha ezeknek a lehetőségeknek a végére értünk, azzal kell szembesülnünk, hogy a windowsos szoftverek csak ritkán kezelhetők ujjal, az operációs rendszer finomhangolásához és a platformra elérhető alkalmazások használatához mindenképp szükség van a cerkára. Ötletes, hogy amikor a mágnessel rögzített stylust elővesszük a Touch HD házából, az automatikusan feléled.

Nagy kijelző, nagy élvezet?

Hogyan használhatunk ki egy ilyen hatalmas kijelzőt? Leginkább videózással, illetve webezéssel. Sajnos pont ezekre nem igazán alkalmas a Touch HD, vagy legalábbis csak kompromisszumokkal. Az 528 MHz-es Qualcomm processzor nem elég izmos ahhoz, hogy ekkora felbontású videókat jelenítsen meg, már a 640 oszlopos felbontású filmek is szaggatnak a Touch HD-n, ezért ha valaki tényleg mozizásra szeretné használni, le kell kicsinyítse a videókat, de ezzel teljesen feleslegessé válik a 800x480 pixeles kijelző.

Ugyanez a probléma webezésnél is, az oldalak megjelenítése, a nagyítás vagy éppen a scrollozás nagyon lassú, sokszor akadozik, az iPhone-on vagy az iPod Touchon futó Safarival nincs egy ligában a Touch HD Opera 9.5-alapú böngészője. A nagy felbontás miatt a böngészés szükségszerűen egy nagyítással kezdődik minden esetben, amit a telefon lassan, már-már kelletlenül hajt végre, az élményt agyoncsapja a várakozás. Sajnos Flash-animációkat sem képes megjeleníteni az Opera, ezért hiába van nagy kijelzőnk, a webezés még mindig inkább mobiltelefonos, nem PC-s.

A hatalmas felbontású kijelzőnek nem csak ez a hatránya, hanem az is, hogy a Windows Mobile-hoz elérhető szoftverek egy része nem kompatibilis vele -- például a napokban kiadott SkyFire böngésző előzetese sem fut a Touch HD-n, pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna arra, hogyan teljesít az asztali PC-ken megszokott böngészési élményt ígérő szoftver ezen a mobilon. Szerencsére sorra jönnek a piacra a hasonló felbontású telefonok (pl. Sony Ericsson Xperia X1, Samsung T*Omnia), így hamarosan ez a helyzet változhat és megjelenhetnek a WVGA kijelzőkre optimalizált szoftverek.

Jó hír az iGo kedvelőinek, hogy a népszerű navigációs szoftver kis bütyköléssel életre kelthető a telefonon, ehhez elég a sys.txt állományba néhány extra sort írni. Navigációra a Garmin Mobile XT-t vagy akár a Google Mapset is használhatjuk, a nagy kijelzőn mindegyik nagyon jól néz ki.

Amire még jól használható a Touch HD, az a dokumentumok megjelenítése. A Windows Mobile 6.1 része az Office Mobile, ennek legújabb verziója már az Office Open XML állományokkal is elboldogul, szövegek, táblázatok vagy éppen prezentációk megjelenítésére nagyszerűen használható a hatalmas felbontású kijelző. A nagyobb fájlokkal érdemes óvatosnak lenni, egy több mint 200 oldalas Word-állomány (OOXML) megnyitása akár egy percig is eltarthat. PDF-olvasó is van (Adobe Reader LE 2.1), sajnos ez nincs felkészítve az érintőkijelzős használatra, ezért a lapozáshoz apró virtuális gombokat kell nyomkodnunk.

A telefonnak része egy giroszkóp is, ami érzékeli, hogy milyen irányban áll, és ehhez igazítja a képernyő tájolását. Üröm az örömben, hogy ez a képesség csak a beépített webböngésző, a képnézegető, illetve egy beépített "golyóterelgető" játék esetén működik, a többi szoftver vagy éppen a TouchFLO 3D felület fittyet hány arra, hogy tartjuk a telefont, ők ragaszkodnak a portré tájoláshoz (persze vannak programok, ahol ezt manuálisan módosíthatjuk). Az viszont jópofa, hogy a giroszkópnak köszönhetően bejövő hívás esetén úgy tudjuk némítani a csengést, hogy a Touch HD-t egyszerűen "arccal lefelé" fordítjuk.

A mobil természetesen képes zenéket lejátszani, a beépített szoftver előadó, album, vagy akár a zene stílusa alapján is listázhatja a feltöltött dalokat. Szerencsére a fülhallgatóként nem kell a HTC által mellékeltet használni, bármilyen, 3,5 mm-es csatlakozóval rendelkező füles megteszi. Saját Sennheiseremmel hallgatva kissé fakónak éreztem a Touch HD hangját, legalábbis a referenciaként csatasorba állított Apple iPodéhoz képest. FM-rádió is van, 20 csatornát el is tárolhatunk benne. Rádióhallgatáshoz muszáj csatlakoztatni a fülest, ennek kábele ugyanis egyben az antenna is, bár az adás szólhat a beépített hangszórón is, ami egyébként nem is igazán hangos és a minőségétől sem fog könnybe lábadni a hi-fi rajongók szeme.

Kompromisszumokra kényszerít

Ha csak a Touch HD hardverét nézzük, a segédfény nélküli kamerát leszámítva minden szempontból csúcskategóriás, de tudjuk, hogy a hardver semmit sem ér szoftverek nélkül és itt már közel sem annyira rózsás a helyzet. A HTC mérnökei kissé túllőttek a célon a WVGA kijelzővel, túl nagy falat ez a processzor és a szoftverek számára is. Ezért nem tudjuk fenntartások nélkül ajánlani a Touch HD-t, pedig a 180 ezer forint körüli árért cserébe elvárható lenne a kompromisszummentes működés.

Véleménye van?