Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A digitális fényképezőgépek fejlődése 2005 és 2006 között

Bányai György, 2008. október 07. 11:47
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Cikksorozatunk hatodik része 2005-től 2006-ig vizsgálja a digitális fényképezőgépek fejlődését. E két év tele van tükrös vázak és kompaktok által fűszerezett izgalmakkal, emellett búcsút és botrányt is hozott. A digitális fényképezőgépek olyan hétköznapi termékekké váltak, mint az egér vagy az elektromos fogkefe, és bár vannak olyanok, akiknek még mindig csak a hagyományos változat van a birtokában ezekből, de hallani ők is hallottak az újdonságokról: a digitális fényképezőgépek a hétköznapokban is megjelentek.

[HWSW] Cikksorozatunk hatodik része 2005-től 2006-ig vizsgálja a digitális fényképezőgépek fejlődését. E két év tele van tükrös vázak és kompaktok által fűszerezett izgalmakkal, emellett búcsút és botrányt is hozott. A digitális fényképezőgépek olyan hétköznapi termékekké váltak, mint az egér vagy az elektromos fogkefe, és bár vannak olyanok, akiknek még mindig csak a hagyományos változat van a birtokában ezekből, de hallani ők is hallottak az újdonságokról: a digitális fényképezőgépek a hétköznapokban is megjelentek.

Digigépet a nagyinak!

A most taglalt időszakban már nem azon gondolkodott egy új digitális fényképezőgépre vágyó elsősorban, hogy milyen gépet vegyen, sokkal inkább az okozott fejtörést, hogy a régi, a kiszemeltnél kisebb tudású masinával mit fog kezdeni a nagyi, vagy a család más olyan tagja, akiktől távolabb áll a technika. A fényképekért kiáltó közösségi portálok már javában száguldanak, az iWiW 2005-ben már három éves, de ezen kívül is számtalan terület kéri a saját fotókat. Míg korábban egy apróhirdetés -- legyen az nyomtatottan megjelenő, vagy webes változat -- szöveges formában is felkeltette az érdeklődést, addig 2005-től ezeken fénykép nélkül már automatikusan siklik át minden szem.

A fényképezőgépek által készített videók feltöltéséhez a terjedő szélessávú internetelérés is remek táptalaj, ráadásul 2005 februárjától célba vehető velük a YouTube is. A mai gépek között többet is találhatunk, amelyek a népszerű videomegosztó által kívánt formátumban készítik a klipeket, megkönnyítendő a feltöltést. Mindezek ellenére a fényképezőgépek elsődleges feladata továbbra is a képkészítés maradt, bár igen sok modell volt képes remek minőségre a filmek terén is.

Sok megapixel? És az optika?

A fogyasztók egy része már kiokosodott, a felbontás már kevesebbek szemében egyedüli szempont egy újabb fényképezőgép megvásárlásakor, sokkal inkább számít a sokoldalúság, a sebesség, vagy a jobb optika, illetve a kisebb méret. A gépek természetesen mindemellett több képpontot rögzítenek mint korábban, de ez már csak hab a tortán. Úgy is fogalmazhatunk, ha egy új fényképező nagyobb felbontású képérzékelőt tartalmaz, abban jó eséllyel olyan minőségű optikát találhatunk, mely képes is azt kiszolgálni. Persze ennél a mondatnál nem a legolcsóbb gépekre gondolunk, ezeknél az optika minősége továbbra sem számít, itt eladhatóságot növelő tényező a nagyobb szám a "megapixel" felirat előtt.

Három évvel ezelőtt már egymástól igen jól elkülönülő kategóriákban várják a fényképezőgépek a vásárlókat: választhatunk kompakt, az ultrazoomos csőrös, a bridge, vagy a tükörreflexes géposztályokból. Ezek között a fényképezők között 2005-ben három megapixeles modellt már igen ritkán lehetett találni, jellemzően négy-nyolc megapixeles felbontású változatokból áll a kínálat. A Canon egyike a három megapixeles minimum gyártóinak, noha létezik már a PowerShot sorozatban négy megapixeles gép is, a 2005-ös évet a gyártó egy olyan párossal nyitja, melyek egyike három megapixel rögzítését teszi mindössze lehetővé.

Canon PowerShot A510
Canon PowerShot A510

A PowerShot A510-A520 duó feltétlenül említést érdemel, a három és a négy megapixeles gépek lencséi új gyártósórokon készülnek, a Glass Molded Optics gyártástechnológia a fényképezőket az elődöknél 13 százalékkal tette kisebbé, és 20 százalékkal könnyebbé, miközben az optika által produkált színhiba a korábbi modellekének töredéke lett. A PowerShot A510 és A520 tulajdonosai olyan gépeket vásároltak, melyek előnyei az adatlapon nem szerepeltek, a négyszeres optikai zoom mellett az adatok között a csekély színhiba természetesen nem volt olvasható. Az alacsony árú gépek elsőként alkalmaztak zoom-vakut, melyek hatásszöge az optika nagyításától függően, de azzal összhangban változott.

A Nikon sem tétlenkedett, igen jól sikerült, öt megapixeles, háromszoros közelítésre alkalmas CoolPix S1 kompaktja magabiztosan kövezte ki rejtett optikás sorozatának alapjait, melyek tagjai (eddig 13 modell) a mai napig kapnak új funkciókat. A Nikon 2005-ben még egy nagyot dobott, az 5 megapixeles CoolPix P1 és 8 megapixeles P2 kompaktgépe 3,6-szoros zoomtartományt kínált és vezeték nélkül továbbította az elkészült fotókat a beépített Wi-Fi adaptere segítségével.

Nikon CoolPix P1
Nikon CoolPix P1

Tükröm, tükröm

A tükörreflexes-fronton a Nikon a sikeres D70 mellett már olcsóbb alternatívát is kínált, 6 megapixeles D50 gépvázát azokhoz is eljuttatta, akiknek a gyártó drágább modellje nem volt elérhető. A 900 dolláros D50 készlet 18-55 milliméteres optikája a D70 kitobjektívjénél kisebb teljesítményű volt, de aki többre vágyott, megvehette a D70 frissített változatát, a D70s-t, illetve az ezt tartalmazó 1200 dolláros készletet, melynek továbbra is része volt a kiváló 18-70 milliméteres objektív. E Nikon váz ekkor már a Canon nyolc megapixeles EOS 350D gépének és ezer dolláros, 18-55 milliméteres lencsével szerelt készletének sikerén csorbított, mely utóbbit 2006 augusztusában a tíz megapixeles EOS 400D váltotta.

Canon EOS 350D
Canon EOS 350D

A Konica Minolta válasza a két gyártó olcsó vázaira a Dynax 5D-ben öltött testet, melyet a 2004-ben bejelentett, ám igen drága Dynax 7d-hez hasonlóan szenzormozgatás elvén működő rázkódásvédelemmel is felszereltek. A rázkódásvédelem e módja igazán a tükörreflexes vázakban hoz hatalmas előnyt, hiszen bármilyen, akár a legolcsóbb optika használata esetén is élérhető. A Konica Minolta 2005-ben adta ki utolsó fényképezőjét, a 12-szeres optikai közelítésre képes Z6-ot, majd 2006 március 31-én a tükörreflexes géposztályát a Sonynak átadva teljesen kilépett a fotós piacról.

Konica Minolta Dynax 5D
Konica Minolta Dynax 5D

Képérzékelő-botrány

A Sonyval kapcsolatban egy hatalmas botrány is borzolta a kedélyeket 2005-ben. A cég képérzékelőit számtalan fényképezőgép-gyártó használja, és egy olcsóbb gyártástechnológiával készült modellsorozat hibája miatt visszahívási akcióra kényszerült a Nikon, az Olympus, a Pentax, a Canon, a Ricoh, valamint a Konica Minolta is. A hibás szenzorok a költségcsökkentés áldozatai, a korábbi kerámiafoglalatot ezeknél a Sony műanyagra cserélte. Az érintett gyártók közül többen ingyenesen vállalták a hibás fényképezőgépek javítását, még akkor is, ha a termék normál garanciaideje már lejárt.

A hibás Sony CCD által jellemzően produkált kép
A hibás Sony CCD által jellemzően produkált kép

Élőkép, arcfelismerés

Az Olympus E-300 tükrös gépe -- és a drága E-1, valamint a hagyományos vázkialakítást követő E-500 -- sok követőre talál, a 2006 elején bemutatott E-330 pedig még többre: ez a DSRL az első, mely élőkép-üzemmódot is kínál. Az Olympus E-330 az élőkép-üzemmódot a maiaknál jóval bonyolultabb megoldással adta, sőt, egyenesen két üzemmóddal, melyek közül az egyik egy másodlagos, a képkészítésben részt nem vevő CCD képérzélkelőt alkalmaz annak érdekében, hogy a fókuszálás tükörfelcsapás által okozott időveszteség és kényelmetlenség nélkül is végbemehessen.

Olympus E-330
Olympus E-330

A Casio a zsebgépek között először kínálta a világnak a tíz megapixeles felbontást, a 2006 tavaszán bemutatott Exilim EX-Z1000 modelljében. A Fuji is első, 2006-ban először alkalmaz hardveres arcfelismerő autofókuszt, a 6 megapixeles, 10,7-szeres közelítésre alkalmas az S6500fd gépében. Ezt követően kezdik az arcfelismerést széles körben alkalmazni a gyártók termékeikben.

Casio Exilim EX-Z1000
Casio Exilim EX-Z1000

Ultrazoom, széleslátószög, szokatlan képarány

A Samsung 2005 nyarán megalkotta az ultrazoomos fényképezők "legjét", mely sok tükörreflexes fényképezőnél is nagyobb házban kínálta a 28 milliméteres széleslátószögről induló 15-szörös optikai közelítést, ráadásul a kijelző hatalmas, 3,5 hüvelyk képátlóval terítette be a burkolat hátoldalát. E kijelző fix helyzete miatt a géptetőn lévő színes státuszkijelző is alkalmas volt a komponálásra, mert a keresőkép ezen is megjelenhetett.

Samsung Pro815
Samsung Pro815

A 8 megapixeles Samsung Pro815-tel így háromféleképp lehetett fényképezni, a hátoldali, és a gépház tetején található panelek mellé természetesen az elektronikus kereső is csatlakozott. A bejelentés alkalmával reklámozott ISO 800 érzékenység a piacérett Pro815 változatban ISO 400-as maximumra mérséklődött a magas zajszint miatt. A gyártó a rejtett optikás i-sorozatát alapul véve 2006-ban elkészítette NV3 fényképezőjét is, mely a fényképező-funkciók mellett MP3-állományokat és teljes mozifilmeket is lejátszott, a hangok a kisméretű gépház sztereo hangszóróján és a csatlakoztatott fülhallgatón keresztül érkeztek a kép mellé.

A Panasonic 2005 nyarán elkészítette az első olyan kompaktgépet, mely 16:9 képarányú képérzékelőt alkalmazott. A DMC LX-1 maximális, 8,4 megapixeles felbontást, és a 28 milliméteres széleslátószöget csak ebben a képarányban kínálta. A monitorokhoz jobban illő 4:3, vagy a tükörreflexesek által alkalmazott 3:2 képarány kiválasztásakor, a szenzor jobb- és bal széle nem vett részt a képalkotásban, szűkítve ezzel a látószöget és csökkentve a felbontást (4:3 esetén 6,2 megapixelre, 3:2 képarány esetén kerek hét megapixelre).

Panasonic DMC-LX1
Panasonic DMC-LX1

A gyártó nem sokáig ült babérjain: sikeres FZ-20 ultrazoomjának ráncfelvarrása helyett alapoktól építette fel 10 megapixeles FZ-50 gépét, majd 2006-ban megalkotta a zsebben elférő TZ-sorozatát is, melynek 5 megapixeles első tagja kompaktgép-méretben adott tízszeres optikai közelítést, ráadául kiváló minőségű, rázkódásvédett Leica optika segítségével.

Panasonic TZ-1 lencseelrendezés
Panasonic TZ-1 lencseelrendezés

A TZ-1 hasznot húzott a rejtett optikák kis helyigényéből is, a tízszeres közelítés a vázból kismértékben kiemelkedő hagyományos lencsetagokból, valamint a vázon belül üzemelő, nagyobb zoomtartományt lehetővé tevő további lencsetagokból állt: a képérzékelő a fény belépősíkjára merőlegesen, a markolat környékén helyezkedett el a házban. A család második tagja, a TZ-2 már nem alkalmazta ezt a megoldást, valószínűleg annak magasabb gyártási költségei miatt.

Kettőslátás

A Kodak a hátsó sorból küldte piacra kompaktgépeit és ultrazoom fényképezőit, ám 2006 év elején előreült és bemutatta 23 milliméteres széleslátószöget adó V570 fényképezőjét. A kis fizikai méret miatt a fényképező rejtett optikát alkalmazott, ráadásul kettőt is ezekből, melyek egyike a fix 23 milliméteres látószöget kínálta, a másik pedig háromszoros optikai közelítést.

Kodak EasyShare V570
Kodak EasyShare V570

A két optika mögött a V570-ben két képérzékelő ült, melyek mindegyike öt megapixeles képeket mentett az SD-kártyákra. Ehhez a géphez hasonló felépítéssel kínált tízszeres zoomot a kissé nagyobb, 6 megapixeles V610, ebben a fényképezőben még egy Bluetooth-adóvevő számára is akadt hely. A komolyabb kategóriák a Kodak részéről a 23 milliméteres széleslátószögű, 8 megapixeles P880-nal és az 5 megapixeles, 12-szeres zoomos rázkódásvédett optikával rendelkező P850-nel gazdagodtak.

Sorozatunk e két év után a közelmúltba és a jelenbe csöpen, ahol a kijárt ösvények szélesednek betonutakká. Hamarosan folytatjuk...