Szerző: Bodnár Ádám

2008. május 6. 10:29

Az AMD kiterjeszti az Intel ellen indított antitröszt-pert

[WSJ/HWSW] Az AMD újabb keresetet nyújtott be az Intel ellen indított trösztellenes perben, amelyben azt igyekszik bizonyítani, hogy a világ legnagyobb félvezetőgyártója törvénytelen eszközökkel próbálja meg kiszorítani processzorait a vezető PC-gyártók konfigurációiból.

[WSJ/HWSW] Az AMD újabb keresetet nyújtott be az Intel ellen indított trösztellenes perben, amelyben azt igyekszik bizonyítani, hogy a világ legnagyobb félvezetőgyártója törvénytelen eszközökkel próbálja meg kiszorítani processzorait a vezető PC-gyártók konfigurációiból.

Összefogtak az AMD ellen?

A Delaware-i Kerületi Bírósághoz most eljuttatott 108 oldalas dokumentum az IBM, a Dell és a HP mellett az Acert, a Lenovót, a Gatewayt, valamint nagy japán cégeket is említ, azonban a részletek üzleti titok tárgyát képezik, így nem nyilvánosak. Az AMD jogászai szerint az iratok az Intel és a PC-gyártók vezetői között zajlott levelezéseket is tartalmaznak, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy a chipgyártó óriás megállapodásokat között a cégekkel az AMD kigolyózására.

Az AMD által benyújtott iratok szerint a korábban kizárólag Intel-alapú PC-ket kínáló Gateway a 90-es évek végén egy Athlon-alapú termékvonal megjelentetése mellett döntött, majd 1999 júliusában hirtelen minden indok nélkül megszakította a kapcsolatot az AMD-vel. A dokumentum számos hasonló példát említ. "Az Intel azért fizet az embereknek, hogy ne foglalkozzanak az AMD-vel" -- mondta az AMD jogi képviseletét ellátó O'Melveny & Myers ügyvédi iroda jogásza, Charles Diamond.

Az Intel tagadta, hogy törvénytelenül versenyezne, a vállalat szerint a processzorpiac igenis kompetitív. A cég állítása szerint az AMD bírósági védelmet kér az egyébként teljesen törvényes árverseny ellen. "Az AMD nem az Intel kedvezményeivel kapcsolatban tett panaszt, hanem azért, mert az Intel hatékonyabb [piaci versenyző]" -- áll az Intel szintén több mint 100 oldalas válaszában. Az Intel szerint az AMD azért van kedvezőtlenebb piaci helyzetben, mert termékei nem találkoznak a vevők igényeivel.

Vizsgálatok világszerte

A 2005-ben indult üggyel kapcsolatban a bírósághoz már közel 200 millió oldalnyi dokumentumot juttattak el az érintettek. Az AMD azt szeretné elérni, hogy a bíróság további 9-10 hónappal hosszabbítsa meg a vizsgálati szakaszt, hogy újabb tanúkat és bizonyítékokat vonultathasson fel az igazának bizonyítására. Az amerikai joggyakorlat rendszerint szabad utat ad a piaci szereplők árkedvezményeinek, ezért az AMD-nek a lehető legtöbb iratra és tanúvallomásra lenne szüksége ahhoz, hogy érvei megálljanak. Az ügy tárgyalása 2009 áprilisában indulhat meg.

Fölény
A Mercury Research által összegyűjtött adatok alapján Az Intel tavaly 2,6 százalékponttal 77,1 százalékra növelte részesedését a leszállított x86-os chipek piacán, miközben az AMD-é 1 százalékpontot vesztve 22,1 százalékra olvadt. Érték alapján azonban az AMD a szerverprocesszorok piacának mindössze 10,5 százalékát, az asztali szegmens 18,5, míg a mobilprocesszorokénak 11,2 százalékát szerezte meg -- köszönhetően az Intel elsöprő árazási fölényének.
Az Egyesült Államok mellett Európában is vizsgálat folyik az Intel árkedvezmény-politikájával kapcsolatban. Az EU-ban hét évvel ezelőtt indult, ugyanakkor bizonyítékok hiányában többször megszakadt antitröszt vizsgálat jelenleg arra a kérdésre összpontosít, hogy törvényellenes-e az Intel azon gyakorlata, hogy a kedvezményeket és visszatérítéseket nem egységesen, hanem PC-gyártónként egyedileg határozza meg. Az európai versenyhatóság emberei utoljára idén februárban ütöttek rajta az Intel müncheni irodáján, a versenyellenes magatartást bizonyító dokumentumok után kutatva.

Japánban a versenyhatóság 2005-ben már kimondta, hogy a processzorgyártó árképzési gyakorlata megsérti a szigetország törvényeit. A japán hatóságok felszólították a vállalatot, hogy szüntesse be a jogszerűtlen gyakorlatot, formálisan ugyanakkor nem kezdeményeztek eljárást. Az Intel kifejezte egyet nem értését, ugyanakkor együttműködéséről biztosította a versenyhivatalt -- vagyis az ügyet a japán normák szellemében zárták.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról