Megkezdődött az Intel meghallgatása az Európai Bizottság előtt
Brüsszelben megkezdődtek a meghallgatások az Intel ellen indított trösztellenes eljárásban, amelynek során az Európai Bizottság azt szeretné kideríteni, a világ legnagyobb félvezetőgyártója versenyellenes magatartást tanúsított-e a piacon. A tegnapi, zárt ajtók mögötti meghallgatáson maga Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója is megjelent. Ma a Bizottságnál panaszt tevő AMD, valamint fogyasztói érdekvédelmi csoportok adják elő az érveiket.
Vitatott árkedvezmény
Amint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság hosszas vizsgálat után tavaly júniusban vádolta meg formálisan az Intelt versenyellenes magatartással. A vita középpontjában az Intel úgynevezett visszatérítési rendszere áll, a vállalat a PC-gyártóknak ugyanis visszamenőlegesen kínál diszkontot, vagyis egyes küszöbértékek elérésekor a korábban megvásárolt processzorok, chipkészletek után is jár visszatérítés. Ennek természetszerű eredményeként a küszöbök felé közelítve egyre kevésbé éri meg más gyártó, vagyis az AMD termékeit vásárolni -- sőt egyes esetekben még ingyen sem.
A Belső próbatárgyalások során vitatott volt, hogy az ilyen jellegű visszatérítések károsak-e a vevők, a piac számára, ami az EU törvényei alapján a versenyjogi vizsgálat alapvető szempontja. Egyes vélemények szerint az ilyen konstrukciók kedveznek a vevőknek, ugyanis alacsonyabb árakat eredményeznek, és a PC-szállítók közötti erőviszonyok kiegyenlítése felé hatnak, növelve a közöttük lévő versenyt. Az EB azonban végül úgy döntött, rövid távon az Intel magatartása alacsonyabb árakat hoz a vevőknek, hosszú távon korlátozza szabadságukat azzal, hogy súlyos versenyhátrányt okoz AMD-nek.
Az Intel többször is tagadta a vádakat, és határozottan kijelentte, hogy mindig törvényesen versenyzett a piacon, az AMD sikertelenségét csak saját magának köszönheti, és annak, hogy a termékei nem versenyképesek. Japánban azonban a versenyhivatal 2005-ben már kimondta, hogy az Intel kedvezménypolitikája, mely egyedileg, PC-gyártónként állapította meg a diszkontot, visszatérítésekhez és marketingtámogatáshoz szükséges volument, csorbította a versenyt, és aláásta az AMD pozícióit. 2006 elején aztán Dél-Koreában ütöttek rajta a hatóságok az Intel helyi irodáján, a törvénytelen verseny bizonyítékai után kutatva. Ezek a fejlemények késztették az EU versenyjogi bizottságát arra, hogy újra elővegyék az Intel ügyét.
Nem csak a PC-gyártóktól, a boltokból is kiszorították az AMD-t?
Az európai versenyhatóság emberei az elmúlt évek során több razziát is tartottak az Intel irodáiban szerte a kontinensen, valamint PC-gyártóknál és elektronikai áruházláncoknál, hogy az Intel versenyellenes magatartását alátámasztó dokumentumokat foglaljanak le. Legutóbb idén februárban ütöttek rajta a chipgyártó müncheni központján, de a Media Marktnál is megjelentek a hatóságok, egyes információk szerint még a magyar leányvállalatnál is. A nyomozás azért terjedt ki a kereskedőkre is, mert az AMD által benyújtott dokumentumok azt valószínűsítik, az Intel erőfölényével visszaélve olyan megállapodásokat kötött, amelyekkel kiszorította az AMD-alapú rendszereket az üzletekből.
A nyomozás azért fordult a kiskereskedelem felé, mert az AMD vádjai alapján megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy erőfölényével visszaélve az Intel olyan megállapodásokat kötött a számítógépek értékesítését végző láncokkal, melyek kiszorították a más gyártók processzorival szerelt gépeket. A Financial Times Deutschland 2006-os cikke alapján az Intel kizárólagos szerződést kötött a közel 500 Media Markt és Saturn elektronikai áruházat működtető német Media Saturn Holdinggal, így az üzletekből száműzésre kerültek az AMD processzort tartalmazó PC-k.
Hogy az Intel és a Media Saturn Holding esetleges megállapodása csak Németországra érvényes-e, vagy több országra is, arról nem írt a Financial Times Deutschland, annyi azonban bizonyos, hogy a szerkesztőségünk tagjai által meglátogatott Saturn és Media Markt üzletek egyikében sem sikerült AMD chipekre vagy AMD-alapú PC-kre bukkannunk. A budai Saturn üzletben érdeklődésünkre elmondták, az áruházlánc tagjai kizárólag Intel processzoros gépeket kínálnak, és hasonló információval szolgált az egyik Media Markt számítástechnikai részlegének eladója is.
"A legrosszabb esetben kitöltünk egy csekket"
Az Európai Bizottság egyelőre csak az Intel és a PC-gyártók közötti megállapodásokat vizsgálja, a kereskedőkkel kötött szerződéseket nem. Hogy az Intel kap-e a Microsofthoz hasonlóan súlyos büntetést, és kell-e változtatni magatartásán, lényegében azon múlik, hogy az utólagos visszatérítésen alapuló kedvezményrendszert az Intel meg tudja-e védeni a Bizottság előtt. A bírság akár az Intel forgalmának 10 százalékára, vagyis 2 milliárd dollárra is rúghat, amennyiben a cég képviselői nem tudják alátámasztani igazukat. Paul Otellini, az Intel vezére mindenesetre magabiztos, a BusinessWeeknek tavaly októberben adott interjújában úgy vélekedett, "a legrosszabb esetben kitöltünk egy csekket".