Szerző: Bizó Dániel

2006. szeptember 25. 15:08

Linux-fejlesztők szerint az új GPL veszélyezteti a szabad szoftvereket

Amint arról lapunk hasábjain korábban beszámoltunk Linus Torvalds, a Linux megalkotója, élesen kritizálta a szabad szoftvereket képviselő Free Software Foundation (FSF) vezetésével kidolgozás alatt álló új licencet, General Public License hármas verzióját (GPLv3), elmebetegnek nevezve annak egyes kitételeit. Torvalds mellett most további Linux kernelfejlesztők hallatták hangjukat, bírálva a GPLv3-at. Az FSF és a Linux-fejlesztők között láthatóan hatalmas szakadék alakult ki.

[HWSW] Amint arról lapunk hasábjain korábban beszámoltunk Linus Torvalds, a Linux megalkotója, élesen kritizálta a szabad szoftvereket képviselő Free Software Foundation (FSF) vezetésével kidolgozás alatt álló új licencet, General Public License hármas verzióját (GPLv3), elmebetegnek nevezve annak egyes kitételeit. Torvalds mellett most további Linux kernelfejlesztők hallatták hangjukat, bírálva a GPLv3-at. Az FSF és a Linux-fejlesztők között láthatóan hatalmas szakadék alakult ki.

A GPLv2 nem elavult, hanem egyszerűen jó

Egy nyilvános levelezési listán közzétett nyilatkozatban több, a Linux kernel fejlesztéseiben résztvevő ember foglalt állást a készülőben lévő GPLv3 ellen, és figyelmezteti az FSF-et a nyílt forráskódú szoftverek katasztrófájára, ha azt mégis alkalmazzák majd. A fejlesztők közös álláspontja alapján a GPLv3 semmilyen értéket nem hoz a Linux által jelenleg használt GPLv2-hez képest, miközben hatalmas árat fizettet a közösséggel.

A nyilatkozat szerzői elsőként azt taglalják, hogy a GPLv2 döntő mértékben hozzájárult a Linux eddigi sikereihez, mivel támogatta a fejlesztői közösség kialakulását, kezdve a hobbiprogramozóktól egészen a vállalati szereplőkig. Linus Torvalds egy levelében azt fejtegeti, hogy a GPLv2 valójában teljesen megfelel ennek a fenntartásához, és nem elavult, hanem egyszerűen csak azzal foglalkozik, amivel kell: érvényesíti a kölcsönösség elvét, azaz ha valaki felhasználja a forráskódot, akkor a módosításokat közzé kell tennie. Ergo a GPLv2, legalábbis a Linux kernelének fejlesztéseit felügyelő személye szerint, jobb, mint a GPLv3, mely túlságosan messzire vezető kérdéseket taglal, mint a digitális jogkezelés, vagy a szoftverszabadalmak.

A GPLv2 egyszerűsége és népszerűvé válása, folytatják gondolatukat a fejlesztők, megkönnyítette a Linux és a nyílt szoftverek terjesztésében döntő szerepet játszó disztribúciók dolgát. A disztribútorok számára kiemelt szempont, hogy a licencelés egyszerű, áttekinthető és minél egységesebb maradjon a disztribúciókat felépítő akár több száz szoftver esetén is.

Ebből kifolyólag a Linux kernelfejlesztők nem támogatnak olyan licencet, amely megbontja ezt az egységet, és ingoványos területekre merészkedik többértelmű nyelvezettel, felesleges megszorításokkal, valamint rendkívül megnehezítené a disztribúciók összeállítását a különféle licencek és felhasználási feltételek miatt.

Három pont

A nyilatkozat konkrétan három olyan pontot említ, melyek akár egyenként is elegendőek lennének ahhoz, hogy szerzői elutasítsák a GPLv3-at. Ezek a digitális jogkezeléssel (DRM), a további tetszőleges megszorítások alkalmazásával, valamint a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos kitételeket támadják, azokat, melyeket már Torvalds is éles hangon kritizált, igaz kötetlen formában.

Hasonlóan Torvaldshoz, a nyilatkozat szerzői is pragmatikusnak mutatkoznak. A médiavállalatok DRM-mel való visszaélését zavarónak tartják ugyan, ez azonban egyáltalán nem szolgál elfogadható, elégséges indokként, hogy korlátozzák a Linux felhasználási területeit, a szabad felhasználást -- vagyis azt, hogy a nyílt szoftvereket ne lehessen semmiféle DRM-eszköz részeként használni.

Terjed
A Linux ma a leggyorsabban növekvő szerverplatform, míg az asztali gépek terén megelőzte az Apple MacOS X-et. Az Európát, a Közel-Keleti térséget és Afrikát is magába foglaló szuperrégióban (EMEA) a második negyedév során 460 millió dollár értékben forgalmaztak Linuxszal telepített kiszolgálókat, miután éves szinten 34 százalékkal növekedett, állítja az IDC piackutató cég. Magyarországon már legalább minden ötödik értékesített x86-os szerver valamilyen Linux disztribúciót futtat. Szintén az IDC alapján globálisan már a szerverpiac 12 százaléka "linuxos".
Véleményük szerint a DRM politikai/ideológiai kérdés, nem pedig szoftvertechnológiai, így mint ilyen, nincs keresnivalója egy licencben. Sőt úgy látják, az FSF egyenesen visszaélne a fejlesztői közösség bizalmával, ha saját politikai céljai érdekében használná fel az általa felügyelt kódbázist (pl. GCC compiler).

Az előzőekben tárgyalt egyszerűség és egységesség fenntartása érdekében hasonlóan elfogadhatatlannak tartják a GPLv3 további megszorításokat lehetővé tévő záradékát, mivel ez "rémálommá" tenné a disztribúciók készítői számára a szoftverek összeállítását, hiszen egyenként át kellene bogarászniuk minden program licencét. A levél egyszerűen visszalépésnek minősítette ezt a GPL jelenlegi változatához képest.

Végül, de nem utolsó sorban a szoftverszabadalmak kerülnek terítékre. Richard Stallman, az FSF szellemi atyja szerint a szoftverkészítés, vagy bármely más tudományterület gyakorlásának etikailag egyetlen elfogadható módja, hogy "szabadon tanulmányozható, másolható, módosítható, újra felhasználható, és bárki által megosztható" legyen.

Ezzel azt mondja ki, hogy szabadalmi oltalom alá eső vagy zárt kód nem kerülhet GPLv3-as licenccel rendelkező szoftverbe, sőt azokkal együtt sem működhet. A linuxos fejlesztők szerint ezzel gyakorlatilag elvágnák magukat a linuxos vállalatok fejlesztéseitől, melyek komoly szabadalmi portfólióval rendelkeznek, sőt szerintük a jelenlegi szövegezés alapján akár már egy GPLv3-as szoftver használata is a szabadalmakról való lemondást jelentheti.

Egy szó mint száz, a Linux számára a nyilatkozat szerzői jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják a GPLv3-at, így esélytelen annak alkalmazása. Záró soraikban úgy fogalmaznak, könyörögnek az FSF-nek, hogy a szabad szoftverek érdekében vizsgálják meg újra a GPLv3 bevezetésének következményeit, és hagyjanak fel a jelenlegi iránnyal, míg nem késő.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról