Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Intel: az AMD csak önmagát okolhatja sikertelenségéért

Bizó Dániel, 2005. szeptember 02. 13:30
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[The Wall Street Journal/HWSW] Megadta első hivatalos válaszát riválisának antitröszt vádjaira az Intel. A világ legnagyobb processzorgyártója szerint az AMD állításai a tényeket mellőzik, és egymásnak ellentmondóak. A dokumentum 63 oldalon tárgyalja az Intel álláspontját, vagyis hosszabb mint az AMD 48 oldalas panasza.

[The Wall Street Journal/HWSW] Megadta első hivatalos válaszát riválisának antitröszt vádjaira az Intel. A világ legnagyobb processzorgyártója szerint az AMD állításai a tényeket mellőzik, és egymásnak ellentmondóak. A dokumentum 63 oldalon tárgyalja az Intel álláspontját, vagyis hosszabb mint az AMD 48 oldalas panasza.

Mint ismert, az AMD az Egyesült Államokban és Japánban is antitröszt keresetet adott be az Intel ellen, azt állítva, hogy ellenfele piaci erejével visszaélve csorbította a szabad versenyt, sakkban tartotta az egész PC-ipart, és meggátolta az AMD sikereit. Az AMD szerint a még mindig gyengélkedő piaci szereplésének egyetlen oka az Intel tisztességtelen magatartása lehet csak, ugyanis termékeit kétségtelenül felette állónak tartja riválisa kínálatánál. Ennek bizonyítására nyilvánosan ki is hívta ellenfelét, ahol a kétmagos szerverchipek csapnának össze.

Intel: az AMD bűnbakot keres

A bíróságnak benyújtott anyag szerint az Intel úgy véli, hogy az AMD gyenge szereplésében nem a feltételezett versenyellenes gyakorlat, hanem a vállalat által elkövetett sorozatos stratégiai hibák játszanak szerepet. Ezek között említi a gyártástechnológiába való "vérszegény" beruházásokat, amelyek révén a vállalat "kapacitáskorlátolt". Az AMD elad gyakorlatilag minden chipet, melyet gyárt, miközben az Intelt vádolja a kereslet csorbításával. Ezzel szemben -- folytatódik az érvelés -- az Intel hatalmas összegeket fordított csúcstechnológiájú gyártási eljárások kifejlesztésére és telepítésére.

Processzorok termeléséhez az AMD-nek jelenleg egyetlen megfelelően modern félvezetőgyára van, Drezdában, ahol 200 milliméter átmérőjű szilíciumszeleteken termeli Opteron, Athlon 64 és Turion 64 chipjeit egyaránt. A vállalat 2,4 milliárd eurós beruházással épített fel egy második üzemet, ahol a jövőben már 300 milliméteres ostyákon fog folyni a termelés, a jelenleginél fejlettebb, 65 nanométeres csíkszélességű lapkákat produkáló eljárással.

A másik stratégiai hibának az Intel a notebookpiac figyelmen kívül hagyását tartja, amely révén az AMD teljesen lemaradt a hordozható számítógépek iránti megugró keresletről. A notebookokba szánt, alacsony fogyasztás mellett nagy teljesítményt nyújtó processzorok átlagos eladási ára és profitrátája jellemzően jelentősen magasabb, mint az asztali konfigurációkba szánt chipeké.

Kard ki kard!
Az AMD augusztus 24-én nyilvános párbajra hívta az Intelt, hogy mérettessék össze kétmagos x86-szerverprocesszoraikat. Az összecsapásra, amely kereskedelmi mennyiségben hozzáférhető termékekre vonatkozik csak, év végéig várni kell, addig ugyanis az Intelnek nincs kétmagos Xeonja. Az AMD ezzel szemben már áprilisban piacra dobta kétszívű Opteron chipjeit, melyekkel megkérdőjelezhetetlenül fölénybe került. A kihívás szándékosan év végéig szól, hiszen addig legfelejbb a legelső Paxville magos Xeon processzorok jelennek meg, felettük pedig győzedelmeskednének az Opteronok, legalábbis az AMD teljesen magabiztosnak tűnik ebben. A küzdelmet független vállalat folytatná le, iparágilag elfogadott tesztprogramokkal, és a teljesítmény mellett a fogyasztás is szempontot képezne.

Az Intel Pentium M és Centrino kifejezetten a mobil számítógépek követelményeit szem előtt tartva került kifejlesztésre, amit az Intel hatalmas reklámköltésekkel megtámogatva tett népszerűvé. Az AMD csak nemrég, idén márciusban vezetett be külön márkanevet a mobilchipek számára, mikor útjára indította notebookokba szánt Turion 64 chipjeit, két évvel az Intel hasonló lépését követően. Ezek a lapkák ráadásul ugyanarra az mikroarchitektúrára épülnek, mint asztali vagy szervergépekbe szánt Athlon és Opteron termékek, igaz, mobilitás terén versenyképessebbek mint bármely korábbi AMD-chip.

A notebook iránti kereslet a világpiac egészénél körülbelül kétszer gyorsabban bővül. Az Egyesült Államokban például május során darabra is több notebookot adtak már el, mint asztali gépet, Japánban pedig már évek óta ez a helyzet. Hazánkban jövőre már minden harmadik eladott PC hordozható lesz, az idei értékesítés pedig a 130 ezer darabot is meghaladhatja.

Nem újdonság?

Annak bizonyítására, hogy az AMD saját magát okolhatja eredményeiért, az Intel válaszában idézett egy 1992-ben lezárt jogi vitából, melyet választott bíró előtt zárt le a két vállalat, 10 millió dollár megfizetésére kötelezve az Intelt. A nyilvánosan nem hozzáférhető dokumentumban a bíró azt írja, az AMD "saját alkalmazkodási képtelenségének áldozatává vált, aminek valóságosságával tisztában volt", valamint "az AMD egy olyan némileg romantikussá tett tényállást feltételez, amely Camelothoz hasonlóan sosem létezett". Az Intel továbbá kihangsúlyozta, hogy a kiharcolt 10 millió dollár a követelt összeg kevesebb mint egy százaléka.

Egyes szakértői vélemények szerint az Intel a múltban megnyugtatóan tudta rendezni a jelenlegihez hasonló eseteket, így kérdéses, hogy a mostani perek miben hoznak újat. Az AMD panaszának, amely a "jogi disszonancia esettanulmánya", valódi célja, hogy publicitást generáljon a vállalat számára, véli az Intel, továbbá megakadályozza az árversenyt. Az AMD a panaszt benyújtását követően fizetett hirdetéseket vett több olvasott magazinban, valamint nagyobb online híroldalakon, megpróbálva felhívni a figyelmet a keresetre.

Papírok és tények háborúja

Az Intel vezető jogásza szerint könnyen az amerikai jogi történelem egyik legnagyobb dokumentumtömegét előállító perévé fajulhat az eset, hacsak valami váratlan nem történik közben. Állítása szerint az Intel örömmel veszi a lehetőséget, hogy megcáfolja az AMD vádaskodásait. Válaszában a vállalat többek között tagadta, hogy az Intel akkori elnök-vezérigazgatója, Craig Barrett megfenyegette volna az Acer igazgatótanácsának elnökét, Stan Shiht, szankciókat helyezve kilátásba, amennyiben az Acer részt vesz az AMD Opteron chipjének indítása alkalmából szervezett eseményen.

Szakértők szerint a bíróságon az AMD-nek bizonyítania kell, hogy az Intel monopóliummal bír, hogy ezzel a monopóliummal visszaélt, továbbá hogy ezzel megkárosította az AMD-t. Bár az Intel már a piac definícióját is vitatja, ahol a vállalat szerepel, a The Wall Street Journal által megszólaltatott volt versenyhivatali jogász, David Balto szerint nehéz dolog lesz azt a bíróságnak eladni, hogy az x86-os processzorpiac bevételeinek több mint 90, a leszállított processzorok pedig több mint 80 százalékát uraló Intel nincs monopolhelyzetben, hiszen az x86-os chipek (mint az AMD Athlon 64 vagy az Intel Pentium 4) nem helyettesíthetőek a piacon másokkal.

A fejleményeket nyomon követő elemzők úgy látják, hogy a minden bizonnyal évekig húzódó ügy sorsa azon múlik, az AMD képes lesz-e elegendő tanút és dokumentumot összegyűjteni, mialatt, ahogyan állítja, az Intel "pisztolyt szegez a vállalatok fejéhez." Ehhez pedig az iparág példátlan részvétele szükséges, világszerte több tucat vállalattal. Csak az AMD 38 érintett vállalatot nevezett meg panaszában, ráadásul más vállalatokkal folytatott Intel-perek anyagára is szert szeretne tenni Hector Ruiz elnök-vezérigazgató jogi osztaga.

A japán versenyhivatal még tavasszal hozta nyilvánosságra azt a jelentését, amely kimondta, hogy az Intel megsértette a távol-keleti ország trösztellenes törvényeit, aláásva ezzel riválisa piaci pozícióit. Az AMD panaszával egybehangzóan a hivatal jelentésében az állt, hogy a világ vezető chipgyártója árkedvezményeket, utólagos visszatérítéseket és promócióra fordítható pénzügyi forrásokat biztosított azon partnereinek, amelyek kizárólag, vagy szinte kizárólag Intel-alapú gépeket forgalmaznak. A verseny ilyentén való korlátozásában az Intellel együttműködött többek között a Sony, a Toshiba, a Fujitsu és az NEC.

Az Intel ezt a tevékenységet sosem tagadta, ugyanakkor visszautasította bűnösségét. Paul Otellini elnök-vezérigazgató elmondta, vállalata agresszívan, de tisztességesen versenyez. Ezzel együtt a cég japán leánya közölte, nem tiltakozik a hatóság felszólítása ellen, és eleget tesz az abban foglaltaknak, amely az inkriminált gyakorlat beszüntetését követeli. Így sem a versenyhivatal, sem a vállalat részéről nem terelődött bírósági útra a kérdés végül.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.